A magyar hírközlésszabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) várhatóan idén írja ki azt a frekvenciaaukciót, melyen meglévő és új piaci szereplők pályázhatnak majd minden valószínűség szerint a második digitális hozadéksáv, illetve a 3400-3800 MHz-es frekvenciasáv szabad blokkjaira - áll a hwsw.hu cikkében. Az aukció jelenleg előkészítési fázisban van, az NMHH pontos szándékairól ugyanakkor meglehetősen keveset tudni, mivel a folyamatelőkészítés kötelező elemeként megjelölt nyilvános konzultációk még nem zajlottak le.

Tíz alapblokk mintegy 900 millióért

A szervezet ugyanakkor az érintett sávok egyikében az uniós tagországok körében meglehetősen korai időpontban tartott már egy frekvenciaárverést, melyen összesen két cég, a Vodafone Magyarország Zrt. és a DIGI Távközlési Kft. indult el. A licitek értékelés alapján a 3400–3600 MHz-es, ún. FDD-sávban a Vodafone Magyarország Zrt. 2×30 MHz – 6 alapblokk – hasznosítási jogát szerezte meg 648,6 millió forintért, míg a 3600–3800 MHz-es, ún. TDD frekvenciasávban a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. 4 alapblokk – 20 MHz – frekvenciahasználati jogosultságáért adott közel 248 millió forintot.

A nagyok időnként hálózatmegosztási megállapodást kötnek. A Telenor és a Telekom az NMHH engedélyével 2015-ben osztotta meg egymással kölcsönös haszonbérleti szerződés keretében a 800 MHz-es LTE-sávban használt blokkokat.

Mit enged a GVH?

A nagyoknak már csak azért is érdekük minél nagyobb frekvenciamennyiséget "felvásárolni", mivel nem tisztázott egyértelműen a magyar versenyhatóság álláspontja a kölcsönös haszonbérleten alapuló megállapodások kapcsán. A Gazdasági Versenyhivatal 2015 óta vizsgálja a Telekom és a Telenor említett szerződését, illetve annak potenciális hatását a magyar piacra, a szolgáltatók így egyelőre nem látják tisztán, hogy egy újabb, hasonló megállapodást elmeszelne-e vagy átengedne a GVH.

A kis szereplők ellen szól, hogy a GVH láthatóan már évek óta országos kiterjedésű licencekben gondolkodik, ami lényegében lehetetlenné, de legalábbis rendkívül gazdaságtalanná teszi egy-egy kisebb régiós szereplő megjelenését, még akkor is, ha az új szereplő az érvényben lévő szabályozásnak megfelelően évekig sávdíjkedvezményben részesülne. A fentiek jegyében a 2016-os aukción is országos licenceket osztottak ki, ennek logikájából pedig nehezen tudna visszalépni a magyar hatóság.

Hol vannak a jelentkezők?

Felvetődik a kérdés, hogy lennének-e egyáltalán Magyarországon jelentkezők arra, hogy kisebb, regionális mobilhálózatokat üzemeltessenek piaci alapokon. Szintén kérdéses, hogy az állam kíván-e akár közvetett, akár közvetlen módon jelen lenni a vezeték nélküli távközlési szegmens bizonyos részpiacain - ez esetben akár az Antenna Hungária Zrt., akár a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot, illetve a 450 MHz-es mobilhálózatot üzemeltető MVM Net Zrt. neve is felmerülhetne a potenciális pályázók körében.

Nem teljesen zárható ki az a forgatókönyv sem, hogy a nagy MNO-k, vagyis a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor az aukción megszerzett kapacitásuk egy részét hozzáférhetővé teszik majd kisebb, akár lokális piaci szereplők számára, ezzel egyfajta új löketet adva a hazai MVNO-szegmensnek. Ez az üzleti modell ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglehetősen korlátozottan, vagy egyáltalán nem alkalmas a verseny élénkítésére Magyarországon.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!