A koronavírus-járvány akár csak a nagyvilágban, itthon is alaposan megingatta a gazdaság tartóoszlopait. Mint minden válság idején, a fogyasztói szokások most is átalakultak. Míg a 2008-as krízisnél a diszkontok, addig most főleg az online kereskedések és a hipermarketek voltak a legnagyobb nyertesei az új helyzetnek – derült ki Varga Bálint (IFUA) előadásából a Reboot Hungary eseménysorozat június 25-én megtartott webináriumán.

Nagy változások kérdőjelekkel
A szakember elárulta, hogy a magyarok a vészhelyzet kipattanása után főleg a széles kínálatú üzletekbe tértek be. Vagyis ha tehették, a nagy alapterületű láncokat keresték fel. Azokat is ritkábban. Az átlagos kosárméret megnőtt, mivel a vásárlások számát úgy csökkentették le az emberek, hogy egyszerre igyekeztek minél több mindent megvenni.

Ami a nem-élelmiszer jellegű termékeket illeti: ezen a téren nagyon eltérő trendeket lehetett látni. Az építőanyag és a barkács üzletek például csak egy kis visszaesést észleltek a járvány elején. Viszont azok a kiskereskedők, akik olyan terméket – például szemüveget – árultak, amelynek a vásárlása könnyen elhalasztható, azok kifejezetten rosszul jártak a mostani válsággal. Hogy a fogyasztói szokások terén beállt változások mennyire lesznek tartósak, az jelenleg erősen kérdőjeles.

Érezhető gazdasági hatás
Azért, hogy pontosan fel lehessen térképezni, hogy a járvány miként érinti a lakosságot, az NRC készített egy kutatást Pandemia Hangulat Index néven. Ennek keretében április közepe óta háromhetente mérik a 18-65 éves magyar lakosság koronavírus járvánnyal kapcsolatos érintettségét és várakozásait. Mint az köztudott: a tömeges fertőzésekre nem került sor az országban. Ezt az NRC adatai is alátámasztják. Alig találni olyan embert, akinek a környezetében bárki elkapta volna a COVID-19-et. A járvány gazdasági hatásait viszont sokan megérezték. Az Egzisztenciális Érintettség Index, amelynek az értéke 1 és 100 közötti skálán mozog, a válság elején úgy 38-as szintre állt be – mondta el az NRC képviseletében Kurucz Imre. Jó jel, hogy azóta ez a mutató nem mozdult el érdemben. Vagyis a kezdeti sokk után a gazdaság helyzete nem kezdett el komoly mértékben tovább romlani.

Két stratégia a válság idején
Válság idején egyébként általában két stratégiát követnek az emberek. Vagy spórolásba fognak vagy az inflációtól és az áruhiánytól tartva elkezdik felhalmozni az árucikkeket. A legutóbbi felmérés szerint most az előbbi taktikával 68, utóbbival 10 százalék élt. Vagyis a többség a mostani nehéz időszakban inkább igyekszik spórolni.

Leginkább a szórakozásra költött összegek estek vissza: azokra a termékekre, amelyek ebbe a kategóriába esnek, az emberek 63 százaléka most kevesebbet szánt. Egyedül a gyógyszerek és az élelmiszerek iránti igény maradt szinten. A kutatás azt is mérte, hogy az emberek mennyire bizakodóak vagy pesszimisták, ha a jövőről van szó. A Gazdasági Válság Várakozási Index, melynek maximális mértéke 100, viszonylag magasan, 70,9-en áll. Viszont a többség arra számít, hogy a visszaesés pont őt nem fogja komolyan érinteni.

És akkor a home office
A Reboot Hungary-n szó esett a KKV-k helyzetéről is. A járványügyi intézkedések bevezetése után rengeteg cég egyik pillanatról a másikra újra kellett gondolja a működését. Nagy lendületet kapott a digitalizáció és a távmunka. Egy kutatássorozat, a Digitális Versenyképességi Mutató - rövid nevén a Digiméter - szerint miután a korlátozások életbe léptek, a cégek 65 százaléka alkalmazta a „home office”-t. Az jól látható, hogy a változás élén az informatikai kommunikációs cégek állnak azonban a távmunka és a digitális hullám csaknem minden kis- és középvállalati szegmenst elért.

A felmérésben résztvevő cégeknek az 53 százaléka azt nyilatkozta, hogy a jövőben a távmunkában dolgozók legalább egy részének fel fogják ajánlani a folytatás lehetőségét – ismertette az eredményeket Kis Ervin Egon (Smart Commerce Consulting).

Persze mivel nem volt idő felkészülni az új helyzetre, ezért akadtak nehézségek is: a legtöbb cégnek a munka megszervezése jelentette a legnagyobb kihívást. Persze ha digitalizációról van szó, nagy a különbség a főváros és a vidék között. Jellemző, hogy az online beszélgetések és konferenciák megtartására alkalmas szoftvereket a pesti vállalatok 61 százaléka használ, míg az ország többi részében ez az arány csak 30 százalék.

A megkérdezett cégek 65 százaléka mindenesetre úgy érzi, hogy valamely digitális témában szüksége lenne némi szakmai támogatásra. A segítő jobbra főleg az új ügyfélszerző módszerek, az online marketing, illetve az új digitális eszközök megismerése terén lenne szükségük.

A videó itt tekinthető meg:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!