A teknősökön kívül a Galápagos-szigetek számos olyan egyedülálló fajnak ad otthont, amelyek sehol máshol a Földön nem fordulnak elő.

„A Galapagos Kutatóközpontban több mint 10 éve a legkiválóbb tudósok dolgoznak olyan innovatív kutatásokon, amelyek segítségével jobban megismerhetjük a környezetünket, és amelyek pozitív fordulatot hozhatnak” – magyarázta Dr. Penny Gordon-Larsen, az UNC-Chapel Hill ideiglenes kutatási kancellárhelyettes. „Ez az innovatív, köz- és magánszféra közötti partnerség a SAS-sal növeli a központ adatelemzési kapacitását, ami pozitív hatással lesz mind a környezetre, mind a szigeteken élő emberekre.”

Az SAS kezdetben három, a tengeri élővilágra irányuló projektben fogja segíteni az UNC CGS működését.

Teknősök arcfelismerése

A ConserVision nevű alkalmazáson keresztül civil tudósok segítenek a SAS számítógépes látásmodelljének betanításában, úgy, hogy a teknősök arcvonásairól készült képeket hasonlítják össze. Amint a modell pontosan képes beazonosítani a teknősöket egyenként, a kutatók gyorsabban jutnak olyan értékes információkhoz, amelyek segítségével jobban nyomon követhetik az egyes teknősök egészségi állapotát és vándorlási szokásait bizonyos időszakokban. A cél, hogy a modell a jövőben képes legyen arcfelismerést végezni bármilyen tengeri teknősről készült képen, függetlenül attól, hogy az egy természetvédelmi csoporttól vagy egy nyaraló turistától származik.

Pörölycápa-projekt

A pörölycápa-projekt a faj megismerését szolgálja: vizsgálja a mozgásukat, a jelenlétük vagy hiányuk okát és azt, mi vezérli őket. A megállapítások segíthetnek a természetvédelmi területek határainak megalkotásában, valamint a fenntartható halászati és idegenforgalmi gyakorlatok kialakításában.

Fitoplankton-előrejelzések

Természetvédelmi szempontból elengedhetetlen a fitoplankton-populációk megértése, hiszen a bolygó minden táplálékhálózatának alapvető energia- és erőforrásalapját képezik. A fitoplankton-projekt célja, hogy megismerjük azokat a fizikai, kémiai és biológiai tényezőket, amelyek befolyásolják ezeket a kicsi, de hatalmas szervezeteket. A változó óceáni hőmérséklet, az időjárási minták és a populációnk mind hatással vannak a számukra otthont nyújtó tengeri környezetre. Amennyiben képesek vagyunk megjósolni a tápláléklánc alján bekövetkező változásokat, az betekintést nyújthat az éghajlatváltozás összes tengeri élőlényre, és ezáltal a tőlük függő emberi populációkra gyakorolt hatásába is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!