Egyelőre ízlés dolga, hogy ki mit gondol a mesterséges intelligencia (AI) fejlődéséről. Lehet rettegni, hogy elveszi a munkánkat vagy egyenesen leigázza az emberiséget, de lehet akár bizakodni is, hogy megszabadít a munka terhétől, és megkönnyíti az életünket – ma még a legnagyobb techzsenik sem tudhatják, hová fut ki a dolog. Mindenesetre egyre inkább beépül a köztudatba, hogy itt van ez a mesterséges intelligencia, ami így vagy úgy hatalmas változásokat hoz majd a társadalomban - írja a qubit.hu. Ezt, mármint hogy rövid időn belül az innovációs konferenciák terepéről a családi ebédek, a tanári értekezletek és a mély kocsmai beszélgetések szintjéig jutott el a téma, legnagyobb részben egyetlen vállalatnak köszönhetjük: az OpenAI-nak.
A 2022-es évet nem lehetett úgy összegezni, hogy ne essen szó a cég minden korábbinál fejlettebb nyelvi modelljéről, az emberi szövegeket előállító ChatGPT-ről, illetve a szöveges instrukciók alapján képeket generáló AI-eszközökről, például a szintén az OpenAI által fejlesztett DALL-E 2-ről. A két fenti idézet is ilyen, az év legnagyobb technológiai áttöréseit sorra vevő cikkekből származik, és jól mutatja, hogy mennyire különbözőképpen lehet hozzáállni a még mindig elképesztően friss (2 és 4 hónapja bemutatott) technológiákhoz. De akár az Atlantic tudományos évösszegzőjét is lehet idézni: „Az ilyen hátborzongató eszközök, amelyek az elménkből nőttek ki, megváltoztathatják a gondolkodásunkat arról, hogyan dolgozunk, hogyan gondolkodunk, és hogy mi is valójában az emberi kreativitás.”
A 2015-ben alapított OpenAI több szempontból is borította a techvilágban fennálló rendet. A 2010-es években az volt az alaphelyzet, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb, de legalábbis leglátványosabb fejlődését a nagy techcégek, például a Google (bocsánat, Alphabet), a Facebook (elnézést, Meta), vagy az Amazon saját AI-részlegei generálták, és amikor netán felbukkant egy-egy független kutatócég, akkor azokat a nagyok felvásárolták. Így lett például a DeepMind a Google-birodalom része, de az Apple sem maga fejlesztette, csak megvette a Sirit, amelynek a fejlesztőjét, a Nuance Communicationst végül a Microsoft kaparintotta meg tavaly közel 20 milliárd dollárért. Ebben a közegben tudott megmaradni külön entitásnak az eleinte nonprofitként indult, de később is csak befektetésekből és partnerségekből pénzt szerző OpenAI.
A cég legnagyobb húzása viszont egy végtelenül egyszerű, a területen mégis szokatlan lépés volt. Ahelyett, hogy kiadtak volna egy-egy – jó esetben képekkel illusztrált – közleményt, hogy hol tartanak a fejlesztésekben, amelyekhez korlátozott számban és kizárólag szakembereknek biztosítanak hozzáférést, olyan alkalmazásokban tárták a mezei felhasználók elé a mesterséges intelligencia képességeit, amelyek nemcsak a technológia hasznosságát és képességeit demonstrálták, de végtelenül szórakoztatók is. Mégis ki az, akit nem nyűgöz le, hogy bármikor kérhet egy leírást a ChatGPT-től egy festői tájról, amit aztán beír a képgenerátorba, és másodperceken belül ez lesz belőle?
Hogy ez a taktika csak ügyes PR-húzás volt, vagy tényleg az OpenAI helyzetelőnyét bizonyítja a mestereséges intelligencia kutatásában, arról ebben a pillanatban is komoly viták folynak. Ha tényleg csak azért tették elérhetővé például a ChatGPT-t, hogy felhajtást generáljanak a cég körül, akkor óriási sikerrel jártak, hiszen a Microsoft épp a napokban jelentette be újabb 10 milliárd dolláros befektetését az OpenAI-ba, ráadásul a Google-nél úgy bepánikoltak a fejleményektől, hogy a cég mindennapi működésétől évekkel ezelőtt háttérbe vonult alapítóknak, Larry Page-nek és Sergey Brinnek kellett rendkívüli értekezleteket összehívniuk, miközben Sundar Pichai vezérigazgató vörös kódot hirdetett az AI-fejlesztések felgyorsítása érdekében.
A szakmában ugyanakkor nem sikerült mindenkit lenyűgözni még a ChatGPT-vel sem. A számítástechnika Nobeljének nevezett Turing-díjjal kitüntetett és a mesterséges intelligencia egyik keresztapjának nevezett Yan LeCun, aki jelenleg a Meta AI-kutató részlegét vezeti, a Twitteren azt írta: „Azzal, ha olyan nyilvános demókat tesznek közzé, amelyek ugyan érdekesek és hasznosak, de jelentős hiányosságaik vannak, a már befutott vállalatok kevesebbet nyerhetnek és többet veszíthetnek, mint a pénzéhes startupok. Az, hogy a Google és a Meta még nem adott ki ChatGPT-szerű dolgokat, nem azért van, mert nem tudnának. Hanem azért, mert nem akarnak.”
A nonprofit világmegváltástól a Microsoft tízmilliárdjáig
Az OpenAI mint nonprofit AI-kutatócég megalapítását 2015. december 11-én jelentették be. A bemutatkozó szöveg kapásból a sci-fi határait súrolta: „Célunk, hogy a digitális intelligenciát olyan módon fejlesszük, hogy az a legnagyobb valószínűséggel a teljes emberiség javát szolgálja, a pénzügyi haszonszerzés szükségességének korlátjai nélkül. (...) Hiszünk abban, hogy a mesterséges intelligenciának az egyéni emberi akarat kiterjesztésének kell lennie, és a szabadság szellemében a lehető legszélesebb körben és egyenlően kell elterjednie.”
A bejelentés már csak a résztvevők miatt is nagy feltűnést keltett a Szilícium-völgyben, és azon túl is. Kutatási igazgatónak a Google AI-részlegének fenegyerekét, az akkor még csak 30 éves orosz-kanadai Ilya Sutskevert nevezték meg, akit a mesterséges neurális hálók és a mélytanulási algoritmusok területének legnagyobb alakjai (Geoffrey Hinton, Andrew Ng) mentoráltak, Greg Brockman technológiai igazgatót (CTO) a világ legnagyobb pénzügyi technológiai startupjától, a Stripe-tól igazolták, míg társelnöknek a bemutatásra nemigen szorítkozó Elon Muskot, illetve a techvilág legsikeresebb inkubátorának (Y Combinator) elnökét, Sam Altmant jelölték ki. A kapásból egymilliárd dollárra rúgó finanszírozásba pedig többek közt a PayPal, a Facebook vagy a Palantir környékéről ismert Peter Thiel, a LinkedIn-társalapító Reid Hoffman és az Amazon is beszállt. A teljes cikk itt folytatódik.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
