Indulhat az online kereskedelmi háború?

Indulhat az online kereskedelmi háború?
Hiába okozott nemzetközi feszültséget a francia tech-adó, ezzel még mindig jobban jár a Facebook és a Google, mintha helyben adózna. Ráadásul ezt csak egy átmeneti megoldásnak szánják, amíg nem születik a fejlett országok között egyetértés az online szolgáltatások új adózási szabályairól.

A világsajtó felkapta a hírt, ami szerint Franciaország 3 százalékos adót vet ki a Google, Facebook és Amazon hármasára. A részleteket megismerve azonban sokkal inkább úgy látszik, hogy nem csak a nagy amerikai technológiai óriások adóztatásáról szól az új adó.  Nem a franciák az elsők, akik az amerikai tech-óriásokat megpróbálják rávenni az adófizetésre: a magyarországi reklámadó egyik célja volt, hogy a nagy technológiai vállalatokról is sikerüljön adatokat gyűjteni, és így próbálják meg őket is adózásra bírni. A hazai próbálkozás sem igazán jött be, nem fizették be a cégek a reklámadót, a digitális hirdetési költségekben pedig továbbra is megállíthatatlanul törnek előre.

Tarolnak a nagyok
A digitális hirdetések piacán ma már nem csak az Egyesült Államokban, hanem szinte minden európai és fejlett piacon a két nemzetközi szereplőé a bevételek nagyobbik fele. Ez több szempontból is problémás az országoknak: egyrészt így a helyi médiavállalatok bevételektől esnek el, másrészt a Google és a Facebook Európában gyakorlatilag sehol sem fizet adót a helyi bevételük után. Mindkét cég Írországban van bejegyezve, és egy ügyes adózási kiskaput kihasználva, Hollandián át a Karib-szigetekre utalják a profitjukat.

Mivel egyre nagyobb teret hódítanak az online szolgáltatások, újabb és újabb piacokon jelent majd ez a jelenség problémát, az ügyes technológiai cégek könnyen kihasználhatják az adózási és jogi kiskapukat, és ezzel is versenyelőnyhöz juthatnak.

Személyre szabott adózás
Franciaországban ezért azt találták ki, hogy 3 százalékos adót vetnek ki a bevételekre, amit a cégek a francia felhasználóik után kapnak. Nem kell azonban minden digitális vállalkozásnak megfizetni, igencsak személyre szabták a Google, az Amazon és a Facebook számára. Az Economist cikke szerint csak azoknak a cégnek kell az adót megfizetni, amelyek globálisan legalább 750 millió euró árbevételt érnek el, és Franciaországban is legalább 25 millió euró a bevételük.

Az adó alól kivonták azokat a digitális szolgáltatásokat, amiért előfizetési díjat kell fizetni – például az OTT vagy zenei streaming szolgáltatásokat -, a közösségi finanszírozási oldalakat és a digitális fizetési megoldásokat is. Ez azonban nem győzte meg az amerikai elnököt: Donald Trump a francia borokra kivetett adókkal fenyegette meg Emannuel Macron francia elnököt. Az augusztus 26-i birraitzi G7 csúcson is éles üzengetés zajlott a témában, a francia elnök kitart a tervek mellett.

Életbe lépett visszamenőlegesen is
Emannuel Macron egy egységes európai digitális adó kivetését szerette volna elérni, de ennek kapcsán nem sikerült egységes európai álláspontot elérni, ezért 2019. július 1-jével életbe léptették a francia megfelelőjét. Ami igen csak érdekes, hogy ráadásul visszamenőlegesen január 1-jétől.

A nagy nemzetközi visszhang alapján azt gondolhatnánk, hogy ez egy nagyon jelentős teher lesz az amerikai cégeknek. Érdemes azonban a számokat alaposabban megnézni! A Google anyacége, az Alphabet 2018-ban 136,8 millió dollár árbevételt ért el globálisan, és emellett 34,9 millió dolláros adózás előtti profitot mutatott ki. Igen csak jó mutató ez, hiszen 26 százalékos profitot jelez. Ha a franciaországi bevételt helyben adózzák el, akkor az ottani legmagasabb, 33 százalékos társasági adó kulcs mellett ez 100 dollár bevételre 8,4 dollár adót jelent.

Az új francia digitális adó ehhez képest sokkal olcsóbb megoldás, mivel a bevétel után fizetett 3 százalékos kiadás azt jelenti, hogy minden 100 dollár bevétel után csak 3 dollár adót kell átutalniuk – még ez is harmada csak a helyi cégek adóteherének.

Az Amazon nem finomkodott és nem is beszélt mellé

Az érintett cégek közül az Amazon egyébként bejelentette, hogy az adó összegét áthárítja majd a fogyasztókra. A Google és a Facebook esetében ez már összetettebb kérdés, hiszen a bevételeik nagy része a hirdetőktől érkezik – a versenyképességük megőrzésének pedig nem tenne jót az áremelés.

De ha mégis árat emelnek az amerikai tech cégek, akkor végül is elérheti a legfőbb célját a francia kormányzat. Hiszen nem a bevételek emelése a fő céljuk, hanem a helyi cégek pozícióinak javítása a külföldi konkurenciával szemben.

Baráti tűz
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem csak a három nagy amerikai céget érinti az adót: a Financial Times cikkéből ugyanis kiderül, hogy német, kínai, angol cégek mellett még egy francia cég is a hatálya alá esik. Ez pedig nem más, mit a Citero nevű online hirdetési platform – így végső soron a Google és a Facebook legnagyobb helyi versenytársa sem menekül az adó alól.

Végül pedig érdemes azt is megnézni, hogy a nagy felháborodást kiváltó adóból mekkora bevételt várnak. A híradások szerint 2019-re félmilliárd euróval számolnak, ami nagyjából 160 milliárd forint. Ez a francia költségvetés bevételeinek csupán xx százaléka, de a teljes 92 milliárd eurós francia e-kereskedelmi piachoz képest sem tűnik jelentősnek. A 4,1 milliárd eurós digitális hirdetési költéshez viszonyítva viszont már jelentősebb tétel.

Felkészül Anglia
Eközben Angliában is bejelentettek egy hasonló digitális adó tervet, amit a közösségi média, e-kereskedelmi platformok és a keresőoldalak felhasználóin elért bevételek után kellene megfizetni. Ennek mértéke 2 százalék lehet.

A színfalak mögött azonban már csillapodnak hangulatok: végül abban állapodtak meg az amerikaiak és a franciák, hogy később akár vissza is kaphatják a cégek a megfizetett adó egy részét. Ennek az a feltétele, hogy a fejlett országok szervezete, az OECD állapodjon meg a tagjaival egy új, egységes digitális adóról.

Évek óta folyamatban vannak ugyanis tárgyalások egy egységes adózási koncepcióról a digitális szolgáltatások számára. Az eredeti tervek szerint 2020-tól kellett volna ezt bevezetni, de még messze nem látszik az egyeztetések vége. A szervezet célja szerint a jövőben ott kellene majd a cégeknek adózni, ahol a felhasználók igénybe veszik a szolgáltatásokat, ami a nemzetközi nagyvállalatokkal szemben versenyképesebbé tehetné a helyi szolgáltatókat. A francia adó bevezetése így leginkább nyomásgyakorlásnak tekinthető a megállapodásra, mivel az ígéret szerint megállapodás estén visszafizetik a megfizetett adónak azt a részét, ami a várva várt megállapodás alapján számolt adó felett van.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.