Miközben 2022 a képalkotó mesterséges intelligenciákról szólt, 2023 elején már ott tartunk, hogy a Microsoft az Elon Musk-féle OpenAI csevegő nyelvi modelljével a fedélzetén megdöntheti a Google több évtizedes uralmát az internetes keresés területén. Bár ez utóbbi vélhetően a ChatGPT körüli érdeklődésből és felhajtásból származó túlzás, felmerül, hogy mi újság közben Kínával, akitől azt várták, hogy a gazdasági fejlődés és legfőképp a tudomány és technika területén megszorongatja az Egyesült Államokat.

A The New York Times és a Financial Times igyekezett utánajárni, hogy az ázsiai ország hol maradhatott le a mesterséges intelligencia kibontakozó forradalmáról.

Ahogy azt a témával kapcsolatban az Index is többször megírta, a The New York Times szerzője, Li Yuan is rámutat, a 2010-es évek második felében a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztések éveken át pénzben és szabályozásban is előnyben voltak az amerikai cégekkel szemben. Az egykori Google-vezér Eric Schmidt még 2021-ben is kongatta a vészharangot, miközben egykori cége úgy foglalkozott mesterségesintelligencia-fejlesztéssel Kínában, hogy a Google szolgáltatásai nem érhetők el az országban.

Kínában több volt a területre érkező befektetés, több volt a szabadon felhasználható akadémiai fejlesztés, miközben kevesebb volt a korlát például a személyes adatok terén. Különös módon azonban, míg az emberi jogok fejletlensége és az arcfelismerős tömeges megfigyelés egy ideig fenyegető versenyelőny volt, utóbb tévútnak bizonyult a fejlett technikát ujgurüldözésre és elnyomásra használni.

A cikk teljes tartalma az Indexen érhető el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!