Hiba a mesterséges intelligencia rendszerében – Az ember a saját világát kódolja bele a digitális valóságba

Hiba a mesterséges intelligencia rendszerében – Az ember a saját világát kódolja bele a digitális valóságba
Vágyunk rá, egyben tartunk is tőle. Megoldást várunk tőle, mégis félünk, hogy befolyásol majd minket. A mesterséges intelligenciáról tartott előadást Fehér Katalin fulbright-kutató, a BGE habilitált tudományos főmunkatársa a 25. Media Hungary konferencián.

A mesterséges intelligencia megtanulja a környezetét, megtanul minket, megtanul sok mindent, de az, hogy mi sül ki belőle, az három területen érhető igazán tetten: a vezérlés szintjén, a munkaerőpiacon, illetve a marketing és médiapiacon – kezdte előadását Fehér Katalin fulbright-kutató, a BGE habilitált tudományos főmunkatársa munkatársa a Media Hungary konferencián. A hármas egységet boncolgatva a szakember kifejtette, a mesterséges intelligencia a vezérlés szintjén ma már megkerülhetetlen, hiszen ha csak feladunk egy hirdetést a közösségi médiában, algoritmusok tömege dolgozik értünk, a fogyasztóért, vagy az adott cégért. Emellett vezérlés elve gazdasági és pénzügyi érdekeket is szolgál.

Fehér Katalin előadásában leszögezte, rengeteg ország állít össze mesterséges intelligencia stratégiát - többek között Magyarország is -, melyek a jövőt egyaránt GDP-ben mérik. „A nemzetek előre meghatározzák, hogy mit lehetnek képesek elérni 10-20-30 év múlva, valamint azt is megtervezik, hogy mik lesznek az elsődleges fejlesztési területek az adott időszakban. A stratégiával rendelkezők fontos fejlesztéseket is meghatároznak ebben a stratégiában, melyeket összesítve kiderült: a harmadik legtöbb pénzt a marketing és média ágazatába invesztálják az országok. Ennél többet csak az egészségügyre, illetve a fogyasztói társadalom kiszolgálását célzó tevékenységekre költenek.

A mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorol, hiszen az innováció mentén munkakörök tűnnek el, s újak jönnek létre. Ezzel kapcsolatban a fulbright-kutató megjegyezte, az átalakulási folyamatban nem csak az innováció játszik szerepet, a fiatal, friss generáció éppúgy formálja a piacot, mint a globalizáció újabb szempontjai. Amit látni kell, hogy a mesterséges intelligencia az állásinterjúkon egyre nagyobb szerepet kap: különböző neurológiai szoftverek képesek felmérni, hogy a jelentkezők mennyire terhelhetők, milyen személyiségük van, s képes elemezni a Linkedin profiljukat is. „Ennek köszönhetően az interjú utolsó körére már csak egy erősen szelektált csoport versenyez a pozícióért, akiket a munkaadó behívhat egy személyes találkozóra, hogy felmérje a kémiát a jelentkező és saját maga között, illetve hogy kiderüljön, a jelentkező milyen viszonyban áll majd a leendő kollégákkal” – mondta a szakember, megjegyezve: sok még a hiba a rendszerben, mely abból fakad, hogy az ember a saját világát kódolja bele ebbe a digitális valóságba. „A kérdés így az, hogy az elfogultságainkat, sztereotípiáinkat, vakfoltjainkat fel tudjuk-e ismerni, és tudjuk-e korrigálni a jövőt ezen keresztül.”

Fehér Katalin a mesterséges intelligencia, valamint a marketing és média viszonyával kapcsolatban röviden elmondta, nem véletlen, hogy ez a terület a top három stratégiai fejlesztések között szerepel, hiszen a gépi tanulással olyan üzenetrendszerek hozhatók létre, melyek korábban egyáltalán nem vagy nem úgy léteztek, és a jelenben sem úgy léteznek már. Önmagában ugyanakkor mesterséges intelligencia nem létezik, hiszen annak számtalan fajtája van a robotoktól kezdve az önvezető autóig. „De ma már akár az is előfordulhat, hogy egy bármilyen Zoom-meetingen egyszer csak feltűnik Elon Musk és aktívan hozzászól az értekezlet témájához. Mert a mesterséges intelligencia képes arra, hogy a Tesla vezérének minden addigi megszólalását összesítse és értelmes gondolatokat hozzon létre a nevében.”

A kutató előadása végén elmondta, azt várjuk a mesterséges intelligencától, hogy gyorsítson és hatékonnyá tegyen dolgokat, hogy döntsön akár helyettünk vagy ajánljon nekünk a fennálló lehetőségek közül. Ezzel párhuzamosan viszont félünk, hogy befolyásolni fog minket és torzítani fogja a véleményünket. „Ezért mi, akik ezen a szakterületen dolgozunk, arra törekszünk, hogy a felelősségi kérdéseket, az átláthatóságot, illetve a biztonságot és a bizalmat tudjuk támogatni a mesterséges intelligencia technológiával kapcsoltban, mert ébernek kell lennünk. Most van az a fordulópont, ahol még nyakon lehet csípni a fejlődést” – összegzett Fehér Katalin.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Latyák Balázs

"Vannak olyan írók-rendezők, akiknek jobb, ha nem állnak színpadra" - mondta 2011-ben Rusznyák Gábor rendező a kaposvári színművészeti egyetemre való felvételim során. Igaza volt, mert az írás beszél …