A jelek egy viszonylag közeli, 12 millió fényévre fekvő spirálgalaxisból, az M81-ből érkeztek. Ennél közelebb ismétlődő FRB-t még nem dokumentáltak, a publikációk itt és itt érhetőek el - vette észre a 24.hu.

Az FRB-k nagyon rövid rádiókibocsátások, amelyek többnyire egyszeriek, és nagyon távoli galaxisokból származnak. A kutatók nem tudják pontosan, hogy mi alakítja ki a jeleket. Egyes szakértők az idegen civilizációkkal kapcsolatos eredetet sem zárják ki, de sokkal valószínűbb, hogy a kitörések hátterében természetes folyamatok állnak. Az egyik legelfogadottabb elmélet, hogy az FRB-ket rendkívül erős mágneses térrel bíró neutroncsillagok, úgynevezett magnetárok bocsátják ki.

Az FRB 20200120E ismétlődő, különlegessége pedig az, hogy egy olyan régióból származik, ahol nem számítanak magnetárra a szakértők.

A jelek forrása egy gömbhalmazban van, az idősebb csillagok csoportja az M81 fő korongja körül kering.

Dr. Kenzie Nimmo, az Amszterdami Egyetem munkatársa és a csapat egyik vezetője szerint lenyűgöző, hogy egy gömblamazban észleltek egy FRB-t. Mint hozzátette, ezek olyan helyek, ahol idős csillagok vannak, míg a gyors rádiókitöréseket eddig csak jóval fiatalabb csillagok környezetében figyelték meg.

Neutroncsillagok akkor alakulnak ki, amikor a Napnál 10-25-ször nehezebb csillagok életük végén szupernóva-robbanáson esnek át, és apró, de nagy tömegű objektummá omlanak össze. A magnetárok a neutroncsillagok egyik csoportját alkotják. A kutatók úgy gondolják, hogy az efféle objektumok nem fordulnak elő a gömbhalmazokban.

Elképzelhető, hogy a most észlelt FRB egy olyan magnetártól származik, amely nem hagyományos módon született. Egy lehetséges forgatókönyv, hogy egy kisebb tömegű csillag élete végén fehér törpévé alakult, majd elég anyagot szívott el a környező égitestektől, hogy szupernóva-robbanást tapasztaljon, és neutroncsillaggá változzon.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!