Bár a visszatérés veszélyt jelentő akadályai elgördültek, a legtöbb munkahely mégsem telt meg a korábbiak szerint. Az okokat és a belőlük fakadó lehetőségeket vette górcső alá a HRFeed - olvasható a Hrpwr oldalán.

Sokszínű megoldások

Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás, és ez a visszatérés vállalati kezelésére is igaz.
„Általában a kisebb cégekről mondható el, hogy náluk már szinte teljesen visszaállt a korábbi rend, és a kollégák újra az irodából dolgoznak, azonban a közepes- illetve nagyvállalatok esetében a visszatérés üteme és módja is nagyon különböző lehet. A multik közül sokan kivárnak, és a munkavállalóik idén még otthonról dolgoznak, esetleg önkéntes alapon dönthetnek arról, hogy a szigorú szabályokat betartva bemennek-e a munkahelyükre.” – mondja el Szigeti Nikoletta, a Profession Services vezetője. És folytatja: „Azoknál a közepes méretű cégeknél, amelyek működéséhez elengedhetetlen a fizikai jelenlét, gyakoriak az olyan speciális, egészségvédő megoldások, mint például a hőkapuk, vagy hőkamerák, míg az olyan vállalatok, amelyek szervezeti kultúrájának a csapatszellem a magja, és a kollégák szociális igénye, hogy találkozzanak egymással, ott lehetséges válaszként shiftek, vagyis rotációs munkabeosztások születnek, amelyek által korlátozott létszámban lehetnek együtt a munkatársak.”

Mindez azonban még csak az érem egyik oldala, hiszen ahogy a helyzet és a szokások változnak, úgy rendeződnek át a munkavállalói és munkaadó prioritások is, amelyek akár közép-, akár hosszútávon jelentősen befolyásolhatják a munkavégzés kereteit, feltételrendszerét.

Változó igények

Az elmúlt három-négy hónap számos új szokást hozott munkaadói és munkavállalói oldalon egyaránt, amelyek a felek elvárásait és szemléletét sem hagyták érintetlenül. „A munkavállalók egy új ritmust éltek meg a korlátozások idején, amibe például beférhetett egy napindító jóga vagy kocogás, esetleg gyors játék a gyerekekkel – ez érthető módon más minőséget jelent, mint az addig sokak életét jellemző reggeli rohanás. Emellett az otthoni munkavégzésről is beigazolódott, hogy nagyon jól, és hatékonyabban tud működni, ráadásul gyakran kényelmesebb is, hiszen a dolgozók megspórolhatják a munkába járás idejét, illetve az azzal járó stresszt” – részletezi a szakember.

A kialakuló rendszert azonban most egy újabb változás árnyékolja be: adódik a kérdés, hogy a cégek hogyan alkalmazkodnak a jelenlegi helyzethez és mennyire veszik figyelembe a munkavállalók igényeit. „A visszatérés nem mindenkit érint jól, azonban a munkavállalói oldalon megjelenő lelki aspektus mellett nem szabad megfeledkezni a vállalatok gazdasági érdekeiről sem, a kettő közötti egyensúly megteremtése lehet a közeljövő legnagyobb feladata a munkaadók számára” – vallja Nikoletta.

A szervezet kultúrájától és méretétől is függ, hogy mekkora kihívás a dolgozói igények összefésülése az adott cég pénzügyi céljaival, hiszen minél nagyobb egy vállalat, annál többféle elvárás merülhet fel, egy azonban biztos: a munkavállalók változó prioritásaival foglalkozni kell, aki ugyanis nem teszi, az akár magasabb fluktuációval is számolhat. „Úgy gondolom, ez a szemlélet már megvan, hiszen a munkáltatók többsége eddig is sokat tett azért, hogy a munkatársak jól érezzék magukat, azonban elképzelhető, hogy a családi napról vagy egyes cafeteria elemekről a fókusz a megfelelő home office infrastruktúrára vagy a személyre szabott munkaformákra tevődik át” – teszi hozzá interjúalanyunk.

A cikk itt folytatódik...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!