A laborhúsokra a legalapvetőbb magyarázatok szerint azért lehet szükség, mert 2050-re 9 milliárdra növekszik a Föld lakossága, emiatt pedig hetven százalékkal több élelmiszer kell majd, miközben a klimatikus viszonyok változásai miatt harminc százalékkal kevesebb termőföld, illetve negyven százalékkal kevesebb ivóvíz állhat rendelkezésre. További kényszerítő körülmény lehet, hogy az emberiség fehérjeigénye már 2025-re negyven százalékkal bővülhet, vagyis a húsok iránti kereslet ugrásszerű növekedésére lehet számítani.

A műhúsok előállításának az a lényege, hogy a haszonállatokból sejteket távolítanak el, amelyeket modern technológiákkal laboratóriumokban szaporítanak. A mesterséges húselőállításhoz tehát donorként szükség van valódi állati szervezetre, de az izomrostok az állatok testén kívül növekednek. Ugyanakkor a folyamat – vagyis a sejtosztódás és az izomképződés – hasonló ahhoz, mintha az az élő szervezetben menne végbe.

Az utóbbi időben egyre több hír lát napvilágot arról, hogy a laborhúsok gyártása perspektivikus lehet.

Bill Gates milliárdos amerikai üzletember, a Microsoft alapító-tulajdonosa például már évek óta kampányol az ilyen húsok mellett, és egyik kaliforniai cégével azt tűzte célul, hogy 2021-ig piacképes laborhús-termékeket fejleszt ki.

Bill Gates fantáziát lát az olyan „műhúsokban” is, amelyek minden állati eredetű összetevőt nélkülöznek. Számos növény – így a rizs, a kukorica, a búza vagy a szója – tartalmazza ugyanis azokat az aminosavakat és fehérjéket, amelyek „húsformában” is alkalmasak lehetnek az emberiség táplálására.

„Megkóstoltam egy borsóból és szójából készített csirkehús-helyettesítő terméket, és nem tudnám megmondani, mi a különbség közte és a valódi hús között – érvelt az új trend mellett Bill Gates. A teljes cikk itt érhető el.

(via novekedes.hu)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!