Azt sem tudjuk, mi az a fintech

Azt sem tudjuk, mi az a fintech
Egy hazai felmérés szerint a megkérdezettek csupán 5%-a találkozott legalább érintőlegesen fintech-kel. A budapestiek 10%, a 350 ezer bruttó felett keresők esetében viszont 27% az arány – derült ki az Internet Hungary konferencián.

Molnár Zoltán, az NRC Magyarország kutatója az Internet Hungary-n egy kevésbé hangoztatott, de nagyon fontos fintech-aspektust mutatott be: mit is gondolnak a fintech-trendről a fogyasztók, mit várnak tőle.

A Magyarországon végzett felmérés szerint a megkérdezettek csupán 5%-a találkozott legalább érintőlegesen fintech-kel. A 18 év alattiak és a 33-43 év közöttiek ismerik jobban ezeket a cégeket, de még esetükben is csak 8-9% a fogalmat ismerők aránya! A budapestiek 10%, a 350 ezer bruttó felett keresők esetében viszont 27% az arány.

De ennyire analóg lenne még a magyar lakosság? Az is probléma, hogy nehéz eldönteni, mi a fintech, például az internet bankot beleérti-e valaki, vagy nem? A leggyakrabban olyan már régi szolgáltatásokat kapcsolnak a fintech-hez, mint a PayPal.

Még a digitális banki szolgáltatások sem túlságosan elterjedtek: internetbankot heti rendszerességgel 37%, mobil bankot 25% használ. Márpedig fintech felhasználó csak azokból lehet, akik ezeket használják. Tölcsérként lehet elképzelni a folyamatot: egyre szűkebb lakossági kört lehet elérni az egyre újabb és komplexebb szolgáltatásokkal. A digitális csatorna tölcsér – legszélesebb pontja az interneten bankolókkal kezdődik. A vízválasztó az, hogy bár internetbankolnak, okostelefonjuk is van az embereknek, mobilon mégsem használják a szolgálatásokat – ha ezt sikerül megváltoztatni, akkor lehet tömeges piaca a fintech megoldásoknak. A kutatások alapján nem világos az embereknek, hogy mitől lenne más, több egy mobil bank, mint egy internetbank?

Egyelőre tehát kicsi a piac, a fintech-ről már halott csupán 5% megkérdezett sem lelkes befogadó, csupán 18%-uk használna ilyen szolgáltatásokat, a többség nem cserélné le a meglévő banki szolgálatásokat. A fintech egyelőre csak egy nagyon szűk kisebbség számára érthető, és nehéz is elmagyarázni az embereknek, mi ez.

Felkészült magyar bankok

Hetényi Márk, az MKB Bank pénzügyi és operációs vezérigazgatója arról beszélt, hogy ők azon dolgoznak, hogy a bankjuk váljon egyre inkább egy fitnech céggé.
A bankoknak is sokkal gyorsabban kell ma már változni, mint korábban: egyre több változás van az ügyfelek, a szabályok, a technológia is átalakul. Az európai és a hazai szabályok is egyre inkább nyitottak a digitalizációra, így az MKB is egyre inkább egy digitális kihívó bankká szeretne válni.

A bankok egész Európában küzdenek az akár tíz évesnél idősebb ősrendszereikkel, itthon is a legtöbb pénzintézeteknek 10 év körüliek ezek. Ideig-óráig lehet rétegeket építeni ezek köré, ami új digitális megoldásokat tesz lehetővé, de a cserét nem lehet a végtelenségig húzni.

Az MKB a számlavezető rendszert lecseréli, a fő szempont a rugalmasság és a skálázhatóság. Sokat beszélnek a hazai piacon a banki konszolidációról is, és ennek fontos feltétele, hogy megfelelő IT rendszere legyen az integráció hatékony levezényléséhez a bankoknak: könnyen és olcsón lehessen új ügyfeleket integrálni.
A fintech cégek innovatívok és agilisak, viszont a bankokra már csak a szabályozók ismerete és a kockázatkezelés miatt is szükségük van, ezeket a funkciókat drága és hosszadalmas kiépíteni. A bankoknak viszont a digitális átálláshoz muszáj a vállalati kultúrájukat átalakítani. Ennek része a nyitottság: egyrészt az IT infrastruktúrában, másrészt az együttműködésekben.

A cél, hogy olyan nyitott alaprendszer legyen, amihez könnyen lehet API-kat kapcsolni. Korábban a bankok saját teremékeket építettek és fejlesztetek, az új világban külsős partnerekkel fognak szolgáltatásokat nyújtani, pl. számlanyitás, átutalás. Ehhez köthetők a geolokációs szolgálatatások például, és még sok minden más.

A fintech cégeket az MKB nem ellenségnek tartják, hanem partnernek. 2016-ban indították el a Fintech Akadémiát, inkubációba is kezdtek – startupot választottak ki erre. Ezek akár regionálisan is piacképesek lehetnek hamarosan. Idén tavasszal már regionális, angol nyelvű akadémiát kezdenek el.

Azért a fintech egy induló piac, és erőteljes hype kíséri, az ígéreteket érdemes diszkontálni. De kezd kialakulni, hogy kinek mi lehet dolga – például a blockchainhez szükséges fejlesztő kapacitás szűkös, itt érdemes együtt dolgozniuk a bankoknak fintech cégekkel.  A számlák és a vagyon kezelése azonban továbbra is a bankok feladata lesz. Az új típusú fizetési szolgáltatásoknál saját üzleti modellt is tudnak fejleszteni a fintech cégek, itt a bankoknak kell az együttműködést keresni.

Mindenkinek jól kell azonban járnia. Az ügyfélakvizíciós költségek átalakulnak, feltehetően csökkenni fognak. Ezen belül a marketing költségek ugyanazok maradnak, az IT nőhet, de a személyzeti és adminisztrációs költségek csökkenni fognak.
Az is fontos kérdés, hogy mennyi a tartós ügyfélérték, mert a verseny akár értelmetlen is lehetne – egy Angol példa szerint 350 font akvizíciós költség mellett nem volt 250 font a tartós ügyfél érték, egyszerűen nagyobb a fluktuáció. A fintech megoldások manapság nagyon felkapottak, lehet ügyfeleket is toborozni, de nem csak ezt kell nézni, hanem a szolgáltatások pénzügyi fenntarthatóságát is, és ezen a téren sok fintech céggel komoly baj lehet.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.