A tökéletes vezetőről és az érzelmi intelligenciáról

A tökéletes vezetőről és az érzelmi intelligenciáról
A magas szintű érzelmi intelligencia megléte legalább olyan fontos egy vállalat, cég számára, mint magasan képzett szakemberek alkalmazása. A munkahelyen, a társas kapcsolatok kezelésénél az önmaga érzéseivel tisztában lévő személy hatékonyan tudja segíteni munkatársait. Ez pedig jó az embernek, s jó a vállalatnak.

Ország-, vállalat- és kultúrafüggő, ki hogyan tekint a másik emberre. A munkahelyen dolgozó személy két lábon járó eredményelőállító, vagy a cég szerves részeként tevékenykedő, érzelmekkel rendelkező munkatárs? Előbbi közép-, illetve hosszútávon destruktív jelleget ölt – már, ha a számok, adatok fontosságán túllépünk. Míg utóbbi, szintén ugyanezt az időtartamot tekintve már sokkal inkább konstruktívnak tekinthető.

„A megtartás érzelmi elköteleződés, hűség kialakításával történik” – fogalmazott a DigitalHungarynak adott interjújában Takács Antal. Az Ügyfélkiszolgálás | elégedettség | élmény című könyv szerzője arról is beszélt, hogy:

„ha a döntéshozó pozícióban lévő személyeknél nincs érzelmi intelligencia, akkor nem lesz nyitottság az ügyfélközpontú gondolkodásmódra, egyúttal az ösztönző rendszerekbe sem épül be. Költői kérdés ugyan: de látott már valaki olyat, hogy a vállalatvezető bónuszában megjelenik az érzelmi intelligencia díjazása?”

De mi fán terem az érzelmi intelligencia (EQ)? A terület kutatója, Adele B. Lynn szerint az EQ „az a képesség, hogy kezelni tudjuk önmagunk érzelmeit és a másokkal való kapcsolatunkat annak érdekében, hogy a szándékaink szerint élhessünk, és céljainkat elérhessük”. Érdemes hozzátenni, a fogalomnak tudományos berkekben van szűkebb és egy tágabb értelmezése.

A „szűkebb” kizárólag a mentális képességeket, a „szélesebb” tartományú modellek különböző érzelmi, személyes és társas kompetenciákat ölelnek fel. (in. Balázs László: A szervezeti kultúra és az érzelmi intelligencia kölcsönkapcsolatának vizsgálata az iskolában.)

Ahogy az is hozzá tartozik a teljes igazsághoz, hogy a számok nyelvére, az IQ-hoz képest sokkal nehezebben lefordítható emberi tulajdonságról van szó, ugyanakkor annyi bizonyos, szerepe a munka világában legalább akkora, mint az IQ-é.

„Ember lenni mindég, minden körülményben”
Karen Stone Mc Crown amerikai pszichológus úgy látja, az érzelmi intelligencia a műveltség legalább olyan fontos része, mint a matematikában való jártasság. Egy vállalat hierarchiájából szemlélve a tárgyi, valós tudás mellett tehát legalább olyan fontos a magas EQ megléte. Az ok egyszerű: a munkahelyi környezet alapvetően társas viszonyrendszerként működik. Az egymás társaságában dolgozó személyek akarva-akaratlanul is hatnak egymásra. A közös munkát pedig támogatni kell, míg az esetleges bonyodalmak megoldásra szorulnak. A cél ugyanis nem egy negatív, lojalitásmentes munkahelyi légkör, sokkal inkább olyan környezet létrehozása, amely inspirálja, segíti a dolgozót.

Márpedig hatékonyan támogatni és segíteni csak az tud, aki saját „belső rendszerét” is ismeri. Tisztában van a határaival, tudja kezelni érzelmeit, érzéseit. Odafigyel arra különböző helyzetekben miként viselkedik. Fejleszti magát, fontos számára az önreflexió. Mivel saját viselkedését kontroll alatt tartja, képes arra, hogy megértse és felismerje mások érzelmeit. Hatékonyan tudja megfogalmazni gondolatait, céljait konfliktus vagy válsághelyzet során is. A magas érzelmi intelligencia megléte tehát segíthet a racionális mellett az emberi tényezőkre is hatni, amely ugyanúgy része a munkafolyamatnak.

„Azon a munkahelyen, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak és vezető dolgozik együtt, az alapvető tudáson és szakértelmen túl olyan érzések is megnyilvánulnak, mint a tisztelet, egymás megértése, elismerése, a bizalom, a méltányolás, az érdeklődés egymás iránt. Az ilyen és hasonló érzések által válik egy szervezet gépezetből munkaközösséggé, önnön érdekeket hajszoló egyénekből álló csoportból energikus, dinamikus szervezetté” – fogalmazott korábban a hírportálnak Nagy Erzsébet közgazdász, coach.

Ez a tulajdonság a technológia változásaival párhuzamosan felértékelődött. Ugyanis a digitális korszakban a robotok, az automatikusan működő mechanizmusok megjelenésével a „jó szóra” még nagyobb a szükség. Ezek után talán nem véletlen az, amit Daniel Goleman, az érzelmi és társas intelligencia kutatója állít, miszerint a munkahelyi kiválóság legalább 80 százalékban az érzelmi intelligenciától függ. Tökéletes vezető természetesen nincs, vagy, ha van, akkor se mondjuk el neki.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!