A média és egyéb szektorok még folyamatosan mindig küzdenek a globálisok okozta kihívásokkal – legyen szó akár a Facebookról, akár a Google-ről. Akik részben annak köszönhetően, hogy sokkal jobban ismerik jelenleg a felhasználóikat, mint kvázi bárki a piacon be tudtak lépni a tartalom előállítók és a felhasználók közé. Ha figyelembe vesszük, hogy hiába vannak ismertebbnek vélt, tradícióval bíró oldalak mondjuk a hazai piacon is, a legtöbb esetben 50% feletti látogatói számért felel a Facebook és a Google organikus terület.

Ha még a discovert is ki tudjuk bányászni az adatokból, akkor még inkább aggasztó a kép. Egyre inkább kirajzolódik, hogy nem a márkánkat építettük be az emberekbe, hanem mindössze a tartalmunk olyan, amit egy-egy rendszer nagyon ügyesen tud reprezentálni a releváns célcsoportnak. Rövidtávon mindenki örül persze, hogy látogatók érkeznek az oldalára, amit még monetizálni is tud, de szép lassan ez egyre kevesebbet fog érni, vagy többe fog kerülni. Itt elég csak a Facebook organikus elérésének változására gondolni, hogy működött rég, és hogyan most.

Kezdetben a többség a jelenség pozitív oldalát látta vagy érezte csak, majd, amikor már kellően nagyméretet öltött, és a pénztárcán is nyomott hagyott, egyre inkább felerősödtek a negatívabb hatású vélemények is. Az utóbbi években pedig már több konferencia, orgánum és szakértő is hangot adott a jelenségnek. Konkrét válasz azonban erre még nem igazán született. Nem könnyű megtalálni a fogást ezen az erőn – legyen szó akár az invesztíciós képességekről, az adatmennyiségről, a méretekről… De feltett kézzel állni és siránkozni sem szabad, főleg azért nem, mert lehet, hogy küszöbön az újabb csapás.

Az AI jött, látott és győzött. Legalábbis a figyelmet már elnyerte, hiszen nem igazán lehet ma már felcsapni úgy a közösségi, vagy a klasszikusnak nevezhető digitális médiát, hogy ne jöjjön szembe egy-egy olyan poszt, vagy cikk arról, hogy milyen szemkápráztató dolgokat tud a rendszer – és legyünk őszinték, valóban zseniális megoldásról van szó. Pillanatok alatt tud egy kreatívabb elméből, orvost, mesekönyv készítőt, online hirdetési szakértőt, vagy akár programozót varázsolni. Egyelőre az úgynevezett early adopterek szépen haladnak a szárnypróbálgatással. De ez még csak a jéghegy csúcsa, messze még a vége, mire a tömegek „megtanulják” használni az idő lesz – de feltehetőleg sokkal gyorsabban fog menni, mint ahogy mondjuk a számítógépet megtanultuk használni.

Jelen esetben azonban nem a munkahelyekre vélt gyakorlati hatás lehet az újabb csapás a tárgyban szereplő területre. Hanem inkább az, amit a felhasználókban változtathat a megoldás. Ugyanis képes lesz/ lehet arra, hogy közvetítőből előlépjen és úgy ahogy van, kihagyja a felhasználói útból az eddigi „végcélt” a tartalom előállítói oldalt. Kérdezünk vagy kérünk valamit, és megkapjuk a választ. Nem egy találati több lehetséges útvonallal, hanem egy egzakt választ, ami, ha nem tetszik, talán kérdezünk, kérünk ismét. Persze ehhez vagy kellő mértékű alap tudásra lesz szükség, hogy a kapott információt tudjuk mérlegelni, vagy legalább kritikus gondolkodással kell bírnunk, hogy biztosra menjünk. Véleményem szerint, ez-az a pont, ahol sokaknak már nem lesz érdekében „tovább kattintani”. Rengeteg innováció és fejlesztés – kis túlzással a világ minden területén – abba az irányba megy, hogyan legyen valami kényelmesebb, egyszerűbb és jobb. A megoldás ebben pedig kategóriás szintlépést hozhat. A jelenség amúgy nem új. A google is próbálkozik ezzel egy ideje. A keresőben több olyan terület van, ahol már egyből a találati listán ott a válasz és nem kell tovább böngészni, de horderőben ez teljesen más lesz.

Ha pedig eljutunk erre a pontra, sok-sok oldal megtekintési számai drasztikus hanyatlásnak indulnak, ami jelentős pénzügyi hatást fog okozni. Ameddig az első csapás már realizálódott – a piacot már megérintette, ismertek az okok és az eredmények, vannak megoldási alternatívák rá, addig ebben az esetben nagyon sok ismeretlennel kell szembenéznie a szereplőnek. Nem tudni, hogy ezek a megoldások mennyire lesznek naprakészek (a chatGPT is egyelőre 2021-ig lát), így lehet a frissesség és a naprakészség adhat még némi extra időt.

A hatások, vagy ha úgy tetszik csapások egymásra épülnek – ha nem lenne ilyen mértékű transzformáció a tartalom fogyasztásban, és nem lennének olyan ajánló megoldások, amik a töméntelen mennyiségű információt képesek érdeklődések mentén redukálni, és mindezt dinamikusan változtatni akkor feltehetőleg más mértékben és oldalról lenne kihívás az AI előretörése.

Viszont azt gondolom, ameddig az első csapásra sincs megnyugtató válasza valakinek, addig a küszöbön lévővel szemben az esélytelen nyugalmával készülhet. Jelen esetben sem a technológiát kell megérteni, hanem a felhasználókat. Nem a hangzatos innováció az elsődleges cél, hanem megérteni, hogy mit hogyan fogyasztanak az olvasók, milyen igényekkel és szokásokkal bírnak, és erre kell tudnia reagálni, ezt kell megpróbálni formálni. Erre pedig igenis van lehetőség, még a hazai méretekben is. Ameddig ez nem megy, addig marad, hogy élünk ezekkel az adottságokkal, úgy ahogy a globálisok azt nekünk megengedik, és annyiért amennyit ők kérnek érte.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!