A golyóstollról dióhéjban. Goy Andor emléktábla-avatás, 2020. június 26. 14 óra. Nádor u. 11. előtt

A golyóstollról dióhéjban. Goy Andor emléktábla-avatás, 2020. június 26. 14 óra. Nádor u. 11. előtt
Nehéz lenne megmondani, hogy Goy Andor – akit a két világháború között „Irógép-király” néven emlegettek írószeres társai – mikor kezdett érdeklődni a golyóstoll iránt.

1931-ben a lipcsei vásáron – ahol a nyomdász szakma és a könyvkereskedelem mindég is a központban állt – a Goy és Kovalszky cég irodagépeket bemutató pultjánál egymást váltották az érdeklődő üzlet-emberek.

(Akkoriban a német Wandere Werke és a Continental írógépek hazai képviseletét a Goy és Kovalszky irodagépüzeme, látta el, ami e mellett az egyik legjobb európai irodagép szerviz volt. Goy Andor ve-zetésével, tisztességes kereskedelmi tevékenységükkel megteremtették a márka népszerűségét és kivívták a vásárlók bizalmát. A Continentál írógép rendkívül népszerű volt Európában. A szerviz tevékeny-ségének köszönhetően még ma is megtalálni ezeket az írógépeket működő állapotukban. Forrás)

Goy Andor, a golyóstoll társ-feltalálója
Goy Andor, a golyóstoll társ-feltalálója

Goy Andornak volt annyi szabadideje, hogy végigjárja a vásár kiállítóit, így akadt rá a MUNGÓ nevű golyóstollra. Rögtön vásárolt belőle hat darabot ajándéknak szánva, és az egyiket kipróbálva ráírta a prospektus szélére, „ez egy remek találmány, aminek nagy jövője lesz”.

Másnap korán elhagyta a szobáját és a hatalmas lipcsei pályaudvarról a reggeli gyorsvonattal indult haza. Gondolatai elkalandoztak a jövőbeni feladatok és a múltban tornyosuló emlékek között, amit az álmosító zakatolás egyre inkább a múltba terelt. Képzeletében megjelent a gyermekkora, amikor kis árvaként szegény rokonai viselték a gondját, és a meleg nyári napokon legnagyobb öröme volt mezítláb szaladgálni a Józsefváros utcáit hűsítő locsolókocsi nyomában. Élvezte, ahogy a szétfröccsenő vízcseppek, mint megannyi kis golyó gurultak a porban. Erről a képről eszébe jutottak a tollak és rög-tön éber lett. Elővette a csomagjából, hogy újra kipróbálja. Hosszasan húzogatta a vonalakat egy no-teszlapra, de az egymás után elővett tollakat csak nehezen tudta rábeszélni az írásra. Sebaj, azért jó lesz vásárfiának.

Gondolatai újra a múltba kalandoztak és elgondolkozott azon, hogyan jutott idáig és hogyan lett a mezítlábas kis árvából sikeres, gazdag üzletember. Eszébe jutottak műszerész inasévei, majd az első világháború frontszolgálata, ahonnan rokkantként tért haza, nevelőmamája, aki megosztotta vele a józsefvárosi szoba-konyhát, ahol az első önálló írógép-javítóműhelyét a konyha szegletében kialakíthatta.

A budapesti Nádor utca 11-ben működő üzlet kirakata
A budapesti Nádor utca 11-ben működő üzlet kirakata

Budapesten már sok tennivaló várta, így a tollakat csak néhány nap múlva vette elő, de mielőtt elaján-dékozta volna, ismét kipróbálta. Hiába… a tollak nem akartak írni. Még itt-ott megjelent egy-egy szaggatott vonal, de ajándéknak más vásárfiát kellett kitalálni.

1938-ban a Japán kávéházban hozták össze ismerősei Goy Andort Bíró Lászlóval, aki az érdeklő-dök gyűrűjében, nyakig festékesen próbálgatta a saját készítésű golyóstollát. Az első beszélgetés és a kezdetleges szerkezet látványa némi kíváncsiságot, de főként szakmai érdeklődést keltett benne. Így kezdődött el a közös munka, amit egy üzleti megállapodás is követett. Az írásos megállapodásban felosztották egymás között a világ országait; kinek, hol, milyen részesedése lesz.

Goy Andor egyik álmatlan éjszakán felkelt és otthoni műhelyében egy kis tű-reszelővel három mélye-dést (nútot) reszelt az írócsúcsba. Ettől kezdve a festék folyamatosan áramlott a golyóhoz, így az írás-kép is megjavult, a toll egyenletes vonalat húzott. Ez a kis vezeték ma is változatlanul megtalálható a golyóstollak csúcsaiban.

(A további események leírása megtalálható az interneten és Moldova György „A Végtelen Vonal” című regényében. Ebben olvashatják, hogy Bíró 1938 végén el-hagyta Európát, Argentínában telepedett le, Goy Andor a háború után újjáépítette a bombatalálat miatt romos üzemét és otthonát is, majd 1947-ben a Nádor utca 11-ben működő üzemében elkezdődött az első európai golyóstoll – a „GO” PEN – gyártása, aminek az államosítás vetett véget.)

Szerencsére a „GO” PEN gyártásának megszűnése nem jelentette a hazai golyóstollgyártás halálát, mert 1958-ban megalakult az Írószer Szövetkezet, a mai ICO Zrt. elődje, ahol Goy Andor idős koráig dolgozott. A történetben talán ez az egyetlen happy end, mivel a golyóstoll mesés jövedelméből Bíró-nak csak kevés, Goy Andornak semmi nem jutott. Bíró eladta jogait, Goy pedig „osztályidegenként” sok viszontagságon ment keresztül és szerény körülmények között élt élete alkonyán. Bíró neve –főként az Argentin Állam jóvoltából – az egész világon ismertté vált, Goy Andorról viszont a világ eddig megfeledkezett. Éppen ezért időszerű, hogy méltóképpen emléket állítsunk a születését követő 125. évben.

(A múlt eseményeit Goy Andor emlékiratai alapján állította össze Baloghné Goy Krisztina, Goy Andor leánya.)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!