Figitális értékesítés a gyakorlatban

Figitális értékesítés a gyakorlatban
A a figitális kiskereskedelem úttörőjét és jelenlegi legnagyobb szereplőjét, az Amazon Go-t mutatja be a Kosárérték.

Az Amazon által az Egyesült Államokban és Egyesült Királyságban üzemeltetett figitális bolthálózat különlegessége, hogy “checkout-free” vagy az Amazon által csak “Just Walk Out” technológiának becézett módszerrel működnek. Azaz, sem emberi erőforrás által üzemeltetett, sem önkiszolgáló pénztárak nincsenek az üzletekben. A vásárlók sorbanállás nélkül, látszólag fizetés nélkül kisétálhatnak a kiválasztott termékekkel, amelyek ellenértéke automatikusan az Amazon fiókjukon keresztül egyenlítődik ki - írja a kosarertek.hu.

Az első Amazon Go-t Seattle-ben nyitották, amely alapvetően egy kis vegyesbolt volt, nagyjából 170 négyzetméteren. A hálózat többi tagjánál is ezt a formátumot másolták le, feltehetően technológiai okokból maradva egyelőre a kisebb alapterületnél.

Jelenleg körülbelül 30 Amazon Go üzlet található Seattle-ben, Chicagóban, San Franciscóban, New Yorkban és Londonban, (itt Amazon Fresh márkanéven). 2021 óta pedig néhány amerikai helyszínen a Starbucks-szal is együttműködésbe kezdett az üzletlánc, így a vásárlók a Starbucks portfólióban elérhető termékeket is megvásárolhatják fizetésmentesen.

Az üzletbe lépéskor a vásárlók három módon azonosíthatják magukat. Az első, a már-már hagyományosnak mondható applikációs módszer: az ügyfelek a telefonjukra letöltött Amazon appba belépve beolvasnak egy QR kódot.

A második lehetőség egy kicsit már érdekesebb, ugyanis azoknak az ügyfeleknek, akik még az app megnyitásával sem szeretnének bajlódni, az Amazon fiókhoz kapcsolt bankkártyájuk lehúzásával is lehetőségük van beazonosítani magukat.

A harmadik módszer azonban egészen innovatív, ugyanis néhány helyszínen a vásárlóknak már arra is van lehetőségük, hogy regisztrálják a tenyérlenyomatukat az Amazon One szolgáltatás segítségével, mint biometrikus azonosító jel. Azoknak a vásárlóknak, akik rendelkeznek ilyen Amazon One ID-val, elegendő a tenyerüket egy olvasó fölé tartani és a rendszer teljesen érintésmentesen felismeri őket. Balkezesek se aggódjanak, bármelyik, vagy akár mindkét tenyerüket elmenthetik a rendszerbe.

Az ügyfelek azonosítását követően jön az igazi innováció a folyamatban, ugyanis az üzleteknek azt is fel kell ismerniük, hogy melyik vásárló, milyen terméket emelt le a polcról, helyezett a virtuális kosarába és vitt ki a boltból.

Az Amazon – saját bevallása szerint – ehhez a legfejlettebb gépi tanulást, gépi látást (machine vision), szenzor technológiákat (mint pl. RFID) és mesterséges intelligencia technológiákat kombinál. A több technológiai forrásból érkező adatokat úgynevezett sensor fusion algoritmusokkal dolgozzák fel, amelyek képesek különböző érzékelőkből származó és különböző típusú adatokat összevetni és értelmezni.

A termékek útjának feltérképezésében nagy figyelmet fordítottak a vásárlók általános viselkedési formáira, hogy az algoritmusok felismerjék a nagy számban előforduló vásárlói szokásokat.

Azonban az igaz nehézséget azoknak a szélsőséges eseteknek a lefedése jelentette, amikor a vásárlók valamiért nem a szokott módon viselkednek, például visszatesznek egy-egy terméket a polcra, adott esetben akár egy másik polcra, mint ahonnan elvették. Egy másik nagy problémát az üzletben a kezükben termékekkel szaladgáló gyerekek jelentették, akiknek a mozgása és viselkedése semmilyen összefüggést nem mutatott a normál vásárlói útvonalakkal.

Sajnos egyelőre nem fogunk részletes információt hallani arról, hogy hogyan oldották meg ezeket a kihívásokat, ugyanis a Just Walk Out technológiát szeretnék más kereskedelmi láncoknak is értékesíteni.

Az Amazon marketingstratégiájának érdekessége, hogy nem az emberi erőforrás megspórolásának lehetőségét hangsúlyozzák potenciális partnereik számára.

Épp ellenkezőleg: azt emelik ki, hogy technológiájuk által az értékes emberi erőforrás felszabadul, és az alkalmazottak olyan feladatokat végezhetnek, amelyhez valóban szükséges az emberi intelligencia, például segíthetnek az vásárlóknak vagy ellenőrizhetik a raktárkészletet. A valódi kérdés azonban, hogy még ha valamennyivel kevesebb emberi erőforrást is igényel egy ilyen üzlet fenntartása, vajon a technológia bevezetési és fenntartási költségei megtérülnek-e?

Úgy tűnik, hogy az óriás kereskedelmi szereplők között már van érdeklődés a technológiára, ugyanis az Egyesült Királyság második legnagyobb szupermarketlánca, a Sainsbury’s egyik üzletében már elkezdett tesztelni egy, az Amazonéhoz kísértetiesen hasonló technológiát – igaz, nem erősítették meg, hogy valóban a Just Walk Out-ról van szó.

Arról azonban nincsenek még meggyőző adataink, hogy milyen a technológia fogyasztói fogadtatása. Az újdonság varázsa egy innovációra fogékony fogyasztói bázist biztosan bevonz, azonban a rengeteg megfigyelőrendszer használata sokakban ellenérzést is kiválthat. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!