Így láthattuk a magyar okosvárosokat

Így láthattuk a magyar okosvárosokat
Lemérték, hogy miként jelennek meg a fejlesztések a sajtóban. Budapest és Zalaegerszeg egyértelműen uralja a teret.
Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. városmarketing-kutatásának keretében vizsgálta az okosvárosprojektek médiaképét, olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy mennyire hatékony a városok kommunikációja, hogyan tematizálja a sajtó az okosváros-fejlesztéseket, és mi jut el ezekből a nagyközönséghez – írja a Médiapiac.

Egy átlagos magyar felnőtt három darab ilyen jellegű hírrel találkozhatott az év folyamán, az okosvárosprogramok közbeszédbe való beágyazottsága tehát ma még meglehetősen limitált.

Az okosvárosprojektek összes megjelenésének reklámegyenértéke 220 millió forintot tett ki, ami szintén relatíve alacsony értéknek tekinthető. Mindezt az is bizonyítja, hogy a médiában kissé egysíkú az okosváros-fejlesztések ábrázolása, a Carlos Moreno által kategorizált három alappillér – a társadalmi integráció, a környezeti fenntarthatóság, valamint a technológiai forradalom – közül csak az utóbbival összefüggő témáknak van markánsabb hírértékük.

A 20 leggyakoribb kifejezés és előfordulási arányuk az okosváros témájú hírekben:




>A megjelenések 57 százalékában felülreprezentált a technológiával kapcsolatos fogalmak befolyása, és 42-42 százalékuk kötötte az okosvárosokat az innovációhoz, illetőleg a digitalizációhoz. Ennél mérsékeltebb ugyanakkor azon cikkek száma, melyek a fenntarthatósággal, a környezettudatossággal, az egészséggel, az oktatással, az életminőséggel vagy a közbiztonsággal kötötte össze a fejlesztéseket.

A 20 leggyakoribb kifejezés és előfordulási arányuk az okosváros témájú hírekben:
Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy a mért adatok mennyiben tükrözik a valóságot, hogy a valóságban is ezen fogalmak köré csoportosulnak-e az okosváros-fejlesztések, vagy csupán a média napirendjén torzul el a kép, és ezen kifejezések társításával sokkal könnyebb átlépni a sajtó ingerküszöbét. Az mindenesetre megállapítható, hogy a projektek médiaképe rendkívül pozitív megítélésű: a megjelenések 72 százalékában volt azonosítható pozitív attitűd.



A konkrét ügyek közül 220 megjelenéssel kiemelkedett a zalaegerszegi járműipari tesztpálya terve, ahol az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére és tesztelésére lesz lehetőség. Szintén jelentősebb nyilvánosságot generált a Digitális Jólét Program 2.0, amellyel kapcsolatban főleg a nethasználat áfájának csökkenéséről és az ingyenes WiFi-szolgáltatás kiépüléséről írt a sajtó.



További részletek a Médiapiac oldalán.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!