Az online kihívásokkal, mint jelenséggel foglalkozott nemrég a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Mint az a felmérésükből kiderült, főként a Z-generáció tagjai vonódnak be a különféle próbatételekbe, de azok nem egy esetben felnőtteket, sőt gyerekeket is elérnek.

"Az online kihívások olyan aktivitások, amelyek során az emberek önmagukról rögzítenek sokszor kockázatos tevékenységeket és másokat is hasonló cselekvésre biztatnak. Bár sokan úgy hiszik, ez a jelenség a közösségi média térnyerésével alakult ki, valójában régen is léteztek bátorságpróbák formájában" - magyarázta Somogyi Ákos. A technológia fejlődésével ezek a próbatételek átköltöztek az online térbe, ennek következtében pedig nagyon gyorsan elterjedtek világszerte, trendszerű folyamatokká válva.

"Nagyon fontos, hogy foglalkozzunk a jelenséggel, ugyanis a Z-generáció már nem foglalkozik apróságokkal, egyre komolyabb és meghökkentőbb tartalmakra van szükségük, emiatt pedig sokszor a biztonságukat is kockára teszik. Ezzel sok esetben az a céljuk, hogy népszerűséget szerezzenek a saját közegükben" - hívta fel a figyelmet a gyermekvédelmi szakember. Kiemelte: az online kihívásoknak két fő kategóriájuk van, a nem veszélyes, illetve a veszélyes próbatételek csoportja. Előbbi az úgynevezett társadalmi kihívásokból áll, amelyek során a résztvevők közösen csinálnak valamit, például egy-egy szolidaritási kihívás során valamilyen segítő tevékenységre, akár adománygyűjtésre hívják fel a figyelmet. Ugyanide tartoznak az udvariatlan, valamilyen társadalmi normát vagy etikai szabályt sértő kihívások, mint például a szupermarketekben árult jégkrémek kibontása, belenyalása és visszatétele. A veszélyes kihívások során az egészségre ártalmas vagy akár maradandó sérüléseket okozó, nem egyszer életveszélyes próbatételeket teljesítenek a kihívottak, tetteiknek pedig büntetőjogi következménye is lehet.

"Idehaza is népszerű veszélyes kihívás például a vonatszelfi, vagyis amikor a kihívottak a sínekre állnak és háttérben a feléjük száguldó vonattal szelfiznek. A kihívás Magyarországon is követelt áldozatokat" - emelte ki Somogyi Ákos, aki megdöbbentő adatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy átlagosan hány fiatalt érnek el az online kihívások hazánkban. "Tíz-tizenhét éves fiatalok bevonásával végeztünk kutatást, összesen 1325 kitöltés adatait vizsgáltuk. Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy milyen közösségimédia-felületeket használnak, ismerik-e a különböző kihívásokat, találkoztak-e a már azokkal a valóságban, illetve ők maguk mekkora részvételi hajlandóságot mutattak. Különösebb meglepetést nem okozott, amikor a YouTube-ot, az Instagramot, a TikTokot, a Snapchatet és a Messengert jelölték meg, mint leggyakrabban használt social média platformokat, az azonban már kiugró adatnak számított, hogy a 10-11 évesek 57 százaléka is hallott már az online kihívásokról, 58 százalékuk látott is közülük néhányat, mi több, 38 százalékuk kifejezetten a veszélyes kihívásokkal is találkozott. Ezeket főként a YouTube-on és TikTokon látták. Az összeredmények tekintetében a válaszadók 18 százaléka vett már részt valamilyen kihívásban, 5 százalékuk veszélyesben" - ismertette az NMHH eredményeit a szakember. Annak kapcsán, hogy mit tehetünk az ellen, hogy a gyerekeket elérjék ezek a tartalmak, Somogyi Ákos rámutatott a szülői felelősségre, nekik ugyanis hatalmas szerepük van abban, hogy hogyan alakítják a gyerekük online térhez való hozzáférését és kapcsolatát. A felmérésből kiderült, hogy a szülőknek közel fele passzív a gyereke online életével kapcsolatban.

"A tiltás nem feltétlenül jó megoldás és nem is hatékony. Többet ér a nyílt párbeszéd szülő és gyerek között, hogy közös szabályokat és kereteket alakítsanak ki az online térben. Az NMHH weboldalán tanácsokat is adunk a témában a szülőknek, illetve a különböző platformok is a segítségükre vannak. A YouTube-on és a TikTokon például már indultak figyelemfelhívó videókampányok, valamint az irányelveiket is úgy alakítják, hogy kiszűrjék az életveszélyes és a társadalmi normákat sértő cselekvésekre buzdító tartalmakat. Ezen kívül az ilyesfajta felvételek jelentésére buzdítják a felhasználókat, valamint hashtag alapú tiltást is alkalmaznak" - fejtette ki Somogyi Ákos. Hozzátette, bár ezeknek a szigorításoknak az eredményességét nehéz vizsgálni, a szülők bevonásával eredményesen kiszűrhetők a gyerekekre ártalmas, az épségüket veszélyeztető tartalmak.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!