Tévécsatorna-dömping: te hogy viseled? …és a szolgáltatód?

Tévécsatorna-dömping: te hogy viseled? …és a szolgáltatód?
Magyarországon a regionális és a kerületi adókat nem számítva több mint 140 (!) csatorna érhető el, 105 magyarul. A nyelv kérdése nálunk sokkal fontosabb, mint a műsorok minősége vagy akár az extra szolgáltatások. De szükség van-e ennyi adóra, ha csak idő-blokkokat nézünk? Különösen úgy, hogy a nézettségi idő 90-95(!) százalékát mindössze hét csatorna lefedi.

A kerületi és a városi tévéket nem számítva nem kevesebb, mint 105 magyar nyelvű csatorna között válogathatunk, ami az idegen nyelvű- és zeneadókkal együtt akár 140-re is feltornázható. Kérdés, hogy megéri-e ez az ország méretéhez képest igen nagy kínálat. Nyilván, mivel átlagosan napi négy órát tévézünk és így legalább van miből válogatni. Más következtetésre jutunk azonban, ha azt nézzük, hogy 1998 még csak 16 csatorna állt rendelkezésre, ami elviekben bőven elég is lenne, mivel egy átlagos néző tíznél alig néz többet. Persze a Média Hungary 2014 konferencia Kínálati telítettség! paneljének résztvevői már a nézni szó definíciója kapcsán is kérdéseket vetettek fel. Sokan ugyanis inkább háttérzajként használják a tévéjüket. A kiválasztott programok pedig statisztikailag bekerülnek a nézettségi folyamba, pedig lehet, hogy két pillantást sem vetettünk a műsorra.

Nézettség kontra kínálat

A minőségi tartalmaknak nagy szerepe van, bár nem csatornákat, inkább blokkokat nézünk, ezért szükség van a nagy kínálatra. A kábelesek úgy vélik, hogy legalább három azonos tematikájú programra van szükség ahhoz, hogy kellőképpen válogatni tudjon az előfizető a programok között. Müller Mihály, a 140 ezres előfizetői bázissal bíró Invitel Zrt. tartalom-beszerzési vezetője

Müller Mihály


szerint a több adó lehetőséget kínál arra, hogy – akár egy könyvet a könyvtárunkból –, úgy tudjunk egy-egy csatornát előhúzni a programkínálatból.

Továbbra is nyitott maradt azonban a kérdés, hogy tényleg szükség van-e ennyi csatornára, hiszen a nézettségi idő 90-95 százalékát hét csatorna lefedi. A nézettségi mutatók szerint azonban az RTL Klub és a TV 2 mellett kevesen rúgnak a labdába. A Media Hungary 2014 konferencián elhangzottak alapján 80 csatorna egy százalék alatt van, további 20 egy százalék felett, miközben az említett két vezető tévé nézettsége a 10 százalékot is meghaladja. Persze ezek a számok olykor meg is ugorhatnak. Elég, ha a sportcsatornákat vesszük, amik bár az egy százalék alatti kategóriákba sorolhatóak egy-egy nagyobb esemény, például Bajnokok Ligája döntő kapcsán 16-18 százalékra is felmehet a nézettség, sőt az ilyen kiemelt események ismétlései is produkálhatnak 6 százalék körüli eredményeket.

Ökrös Gergely, az Optanet Kft. ügyvezető igazgatója és az MKHSZ elnöke

Ökrös Gergely

szerint ugyanakkor a hét darab, magyar nyelven is elérhető sportcsatorna már túl sok, ennyit nem bír el a piac. A közvetítési jogok drágulásával elindult egy ördögi kör. Megnőtt a sportadók ára, ezért a szolgáltatók a drágább csomagjaikban helyezik el ezeket a csatornákat. A magasabb programcsomagokra azonban kevesebben fizetnek elő, ezért kevesebb pénzt is lehet beszedni a csomagok után. Ha nincs előfizető, kikerülhet a kínálatból a sportcsatorna, ami így nem kap pénzt a szolgáltatóktól és nem lesz pénze a közvetítési jogok megvásárlására.

Több előfizető, kevesebb bevétel

A folyamatosan növekvő csatorna és szolgáltató-kínálat miatt a nézők zsebe egyre zsugorodó piaccá vált a kábelszolgáltatók számára. Az elmúlt két évben hat százalékkal nőtt azon háztartások száma, ahol több mint 60 adó érhető el, sőt az analóg lekapcsolás révén is akadtak új előfizetők. Sőt, a digitális kábel esetében 3-4, az IPTV szolgáltatásnál pedig több mint 3 százalékkal nőtt az azokat igénybevevő háztartások száma. A fokozódó árverseny okán előállt előfizetési díjcsökkenés miatt azonban hiába nőtt az előfizetői tömeg, a szolgáltatók kevesebb pénzt tudnak beszedni, miközben minőségi tartalmat továbbra is biztosítaniuk kell. A költség, vonzerő, tartalom háromszögben ezért a tévétartalom szolgáltatók csak egy több elemből álló csatorna-portfólió létrehozásával küszöbölhetik ki a nehézségeket.

Portfólióval könnyebb

A Viacom értékesítési igazgatója,

Harsányi Gábor

Harsányi Gábor szerint a portfólióban gondolkodás a legjobb stratégia Magyarországon, amit az RTL például nagyon jól csinál. A Viacom is ezen az úton szeretne haladni, legújabb csatornáján a Paramount Channel-en a Paramount Pictures és más nagy amerikai stúdiók filmjeire építve az elmúlt 20-25 év filmsikereit láthatjuk majd. A portfólió így már 14 csatornára bővül, melyből a Comedy Central és a Nickelodeon a legnagyobb húzónév jelen pillanatban.

Szolgáltatásért nem!

A kábelszolgáltatók különböző extra lehetőségeket kínálnak nekünk amikkel megállíthatjuk, felvehetjük, újraindíthatjuk a kívánt műsorokat (szaknyelven catch-up, start over, NPVR). Ezekért azonban nem szeretünk pluszt pénzt kiadni. Ha van, azt megköszönjük, de nem fizetünk inkább érte, ahogy a HD tartalmakért sem. A minőség helyett inkább az érthetőség az elsődleges szempont, vagyis, hogy a csatorna magyar legyen.