Televíziós műsorok és online videók, a televízió képernyőjén, mobilon vagy tableten. Mindegy. Mindegy?

Televíziós műsorok és online videók, a televízió képernyőjén, mobilon vagy tableten. Mindegy. Mindegy?
Domokos Szilárddal, a független marketing és kommunikációs szakemberrel készített interjúnkban arra keressük a választ, hogy jelenleg merre tart a videós tartalmak térnyerése és hogy milyenek az itthoni kilátások. Szóba kerül a torrent, a drága havi díjért kínált Z kategóriás filmek ügye, de a szakértő szerint a Netflix itteni belépése fél évtizedig is várathat magára.

Ma már szinte mindannyiunk zsebében ott lapul egy okostelefon, vagy akár egy nagy kijelzős phablet (közel táblagép méretű okostelefon), a nappalink asztalán legtöbbször ott pihen valamilyen táblagép is. Ezeket a készülékeket többek közt videós tartalmak fogyasztására is remekül használhatjuk, de vajon egyszer eljöhet-e majd az az idő, amikor már legtöbben ezeken a kütyükön nézünk videókat? A felmérések azt mutatják, hogy bár egyértelműen feljövőben a mobil videó, a legtöbb időt még mindig a nagyképernyős tévék előtt töltjük el - tulajdonképpen nem meglepő módon. Az sem egyszerű kérdés, hogy a videós tartalmakkal hogyan lehet pénzt termelni kis hazánkban, illetve, hogyha egyszer végre teljes és széles körű, azaz több tízezer filmes kínálattal elindulna, akkor vajon milyen karriert futna be egy hazai Netflix szolgáltatás?

A témával kapcsolatban Domokos Szilárdot, független marketing és kommunikációs szakembert kérdeztük, aki vezető média- és szórakoztatóipari vállalatoknál (többek között RTL Klub, Sanoma Media) és a kreatív iparágban szerzett tapasztalatát időről-időre független tanácsadóként, kreatív megoldások kiötlőjeként, interim és angel menedzserként kamatoztatja.

– A legfrissebb adatok szerint naponta közel 5 órát ülünk a tévé előtt, ez azt jelenti, hogy mozgókép fronton még mindig tarol a nagyképernyő?

– Persze, hiszen pontosan ezt mutatják a számok: általános médiahasználat tekintetében vezet a televízió. Hogy a nagy képernyő mindig televíziózást fog-e jelenteni? Erre én már határozottan NEM-mel válaszolnék! Persze idő kérdése (s hazánkban sajnos több idő kérdése), hogy a nagyképernyőbe más is beköltözzön, mint a broadcast-típusú televíziós szolgáltatás. De azért erre nemzetközileg már nagyon is sikeres példák vannak...

– Jelenleg merre tart a videós tartalmak térnyerése, mekkora fantáziát lát a mobilokban és tabletekben?

– Annak idején, amikor az első tablet megjelent a piacon, nem csak itthon, de nemzetközi nagy kiadóvállalatoknál is a nyomtatott sajtó megmentőjét látták benne. Én már akkor is azt hangoztattam, hogy a tableteken – szemben az e-book olvasókkal – az emberek túlnyomórészt nem írott és képi tartalmakat fognak fogyasztani, hanem mivel a technológiai lehetőségek biztosítottak, a videótartalmak térnyerése várható. Ezt 1-1,5 évvel később már egy brit kutatás ki is mutatta: a fogyasztók újabb képernyőként tekintenek ezekre a készülékekre. Az okostelefonok és a tabletek helye más-más a videótartalmak világában. Míg a tablet tökéletesen használható, élvezhető helyettesítője is lehet bizonyos élethelyzetekben a nappaliban elhelyezett nagyképernyőnek, addig véleményem szerint a mobil, az okostelefon igazából csak annak kiegészítőjévé tud és fog válni. Persze 'hardcore' felhasználók képesek akár jégkorongmeccset is nézni a mobiltelefon kijelzőjén, de legyünk őszinték, ez soha nem lesz a tömegek passziója. Másodlagos képernyőként azonban az interakció biztosítására, egy kibővített fogyasztói élmény megteremtésére tökéletesek!

– A számítógépes és okostévés videós szolgáltatások hazánkban piacképesek tudnak lenni?

– Megfelelő tartalom, szolgáltatás és árazás mellett mindenképp! Azt gondolom jelentős tömegeket lehetne havonta három Big Mac áráért egy komoly videó streaming szolgáltatás felhasználójává tenni. Na jó, legyen 5! Az is csak havonta 2 mozijegy ára...

– Melyik az a célközönség, akik számára leginkább megéri videós tartalmakat készíteni? Csak a fiatalok, vagy az idősebb korosztály irányába is lehet nyitni?

– Ez olyan, mintha azt kérdezné: kinek kell televíziós csatornát indítani? Ennek is, annak is. Ha a videós tartalom (online) fogyasztásához nem szükséges semmilyen extra számítástechnikai tudás, akkor a nagymamám is szívesen megnézi a Malenát huszonötödször. Persze ha ehhez a Terminal-ban kell hekkelni, akkor kicsi az esély, hogy nagy tömegek fognak felsorakozni nézőként.

– Mit gondol, az átlagos hazai nézőket ár-fronton, nagy mennyiségű filmmel, vagy inkább minőségi tartalommal lehet elcsábítani?

– A magyar fogyasztók szempontjából az ár biztosan meghatározó tényező lesz mindig. Korábban 3-5 Big Mac-ről beszéltem, de azt gondolom, hogy 5-6 ezer forint lenne egy olyan lélektani határ, ami felett már jelentősen visszaesne az érdeklődés egy videó streaming szolgáltatással szemben. Ezért az összegért mindent, minőségi tartalmat kellene nyújtani. Mert valójában ki akarna 3000 forintért Z-kategóriás filmeket nézni?

– Hogyan, s milyen formában lehet hirdetni videó fronton? A YouTube reklámbevétele tavaly a duplájára nőtt. Az ő piaci modelljük lenne a nyerő?

– Videó fronton minden olyan hirdetési lehetőség él és működik, amit a televízióban manapság láthatunk, beszéljünk akár direkt reklámspotokról, termékelhelyezésről, szponzorált tartalmakról. Ezeket az online-világ csak megfűszerezi, adott esetben pontosabban célozhatóvá teszi (értelemszerűen ahol lehet; szép lenne, ha a termékelhelyezés változni tudna a cookie-ban tárolt adatok alapján...) Én nem hiszek abban, hogy csak a YouTube találta meg a Szent Grált. Azért emellett léteznek még olyan videó szolgáltatások, melyek tartósan komoly nyereséget termelnek, akár teljesen ellentétes üzleti megközelítéssel.

– Itthon jelenleg lehet pénzt keresni a videókkal, vagy ez még a távolabbi jövő zenéje?

– Miért ne lehetne? A kérdés az, hogy ez megéri vagy sem. A félprofi vagy professzionális videótartalom előállítása jelentősen több erőfeszítést igényel, mint megírni egy blogbejegyzést és hozzá rakni 1-2 stock vagy saját fotót. A vicces az, hogy csak az utóbbiból sem élnek meg sokan kis hazánkban. Szerintem önállóan ez egyelőre Magyarországon senkinek nem jövedelmező vállalkozás. Mindenki beszél róla, tehát csinálni kell, ott kell lenni a pályán. Az én felfogásomban a grund ehhez elég kicsi pálya, itt mindenképp fel kell tudni nőni nemzetközi, de legalább regionális szintre, hogy ebben a műfajban valaki sikeres és nyereséges is legyen.

– Sok fogyasztó várja a Netflix hazai megjelenését. Itthon sikeresen tudna működni egy ilyen hatalmas tartalommennyiséget "all you can eat" módon biztosító szolgáltatás, vagy a torrent mindent megfolyt?

– Szerintem nekik még egy ideig várni is kell majd. A minőségi mozgóképes ipar mindig is 'rights business' volt, azaz jogokról szólt, és azt gondolom sokáig az is marad a meghatározó tartalom-előállítók üzleti modellje miatt. Magyarország, de még a teljes kelet-közép-európai régió is, kicsi ahhoz, hogy a jogokat ezekre a területekre (is) megvásárolják a nagy szolgáltatók. Vannak ennél a régiónál könnyebben emészthető, nagyobb falatok is, azok 'megrágása' az elkövetkező 5 évben elég nagy feladat. A félreértések elkerülése végett: én hiszek abban, hogy működtethető lenne regionális szinten egy "all you can eat" szolgáltatás, csak abban nem hiszek, hogy a Netflix 5 éven belül megjelenik nálunk. A torrent, már ha annak nem technológiai, hanem pejoratív, illegális tartalomterjesztési platform megközelítéséről beszélünk véleményem szerint a szegény ember áruháza. És nem feltétlenül csak pénzben, hanem szolgáltatásban is szegény embereké. Hiszek benne, hogy megfelelő minőséggel, mennyiséggel és árral ezek a szegény emberek a torrentről elcsábíthatók.


Szerző: László Ferenc

Akit bővebben érdekel a téma, annak érdemes felkeresnie a március 12-én megrendezendő Evolution konferenciát, ahol Domokos Szilárd "A videós kommunikáció evoluciója" címmel tart előadást a témával kapcsolatban.