Mi vagyunk a műsorszolgáltatás Easyjet-je

Mi vagyunk a műsorszolgáltatás Easyjet-je
A klasszikus lineáris tévézés még egy jó darabig megmarad, bár az internet-használat terjedése és a rendelkezésre álló sávszélességek folyamatos emelkedése, az új, innovatív üzleti modellek és szolgáltatások nagy kihívást jelentenek a műsorterjesztők számára is – véli Piller András az Antenna Hungária vezérigazgatója. .

-    Mióta vezeti az Antenna Hungariát?

-  2012 szeptembere óta vagyok itt. Előtte 20 évig a telekom szektorban, illetve a médiában dolgoztam. Közvetlenül az Antenna előtt pedig  Rigában volt egy rövidebb vezérigazgatói megbízásom az ottani vezető kábeltévés társaságnál.

-    Miként értékeli ezt az időszakot, amelyet az Antenna Hungária élén eddig töltött?

-    A legmeghatározóbb feladat a digitális átállás és az analóg lekapcsolás sikeresen lezárt folyamata volt. Bár évek óta készült rá a társaság tavaly csúcsosodott a dolog, hiszen a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) júliusi és októberi határidőt jelölt ki a megvalósításra. Sikeresen zártuk ezt a robusztus feladatot, érdemi problémák nélkül megtörtént az átállás.

-   Mindez hogyan csapódott le az eredményben, bevételekben?

-  Cégünk fő bevételi forrásait a televíziós és rádiós földfelszíni műsorszórás hozza. Ezen belül is az analóg sugárzás bevételeink közel 30 százalékát adta, tehát a lekapcsolással párhuzamosan ebből származó bevételeink is jelentősen mérséklődtek. Ezt ugyan kompenzálta valamelyest a más üzletágakból származó többlet, de azért összességében természetesen megéreztük. Nagyjából 20 milliárdos árbevételt várunk a most záruló üzleti évünkre, ez valamivel alacsonyabb az előző pénzügyi év értékénél.

-  Miként alakult az eredmény?

- Az EBITDA (bruttó eredmény mutató) nagyjából hétmilliárd forint körül alakulhat, mely mintegy 15 százalékos növekedés az előző évhez képest.

-  Miként érték ezt el?

- Jelentős hatékonyságnövekedést sikerült elérnünk, költséget csökkentettünk, racionalizáltuk működésünket és a létszám is mérséklődött. Beszállítóinkat folyamatosan versenyeztetjük, ezáltal is törekedve a hatékony működésre.

-  Jelenleg hányan dolgoznak az AH-nál?

- Körülbelül 320-an, néhány évvel ezelőtt a létszám ennek több mint duplája is volt úgy, hogy nem voltak például digitális földfelszíni televíziós szolgáltatásaink.

-  Nem hiányzik több munkatárs, például az ügyfélszolgálatokon?

- A mi szolgáltatásunk mottója do it yourself. Úgy is szoktam fogalmazni, mi vagyunk a műsorszolgáltatás Easyjet-je. Vagyis az ingyenes illetve rendkívül kedvező árú szolgáltatásunk nem bír el és nem is igényel csillogó irodákat, fényűzést és pazarlást. Ettől függetlenül természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nézőket, előfizetőket megfelelően tájékoztassuk és esetleges panaszaikat időben kezeljük.

-  Hogyan kompenzálják az analóg sugárzás kieséséből eredő bevételeiket?

-  A digitális földfelszíni szolgáltatásunkat, a MinDig TV-t ingyen bocsátjuk rendelkezésükre a fogyasztóknak. Ezen a közszolgálati csatornákon kívül a TV2 és az RTL Klub, valamint az Euronews adása fogható. Az analóg sugárzás kiesése után egyértelműen meg kellett mutatnunk, hogy a digitális földfelszíni platform megkerülhetetlen. Jelenleg úgy becsüljük, összességében akár 700-800 ezer háztartás használhatja a MinDig TV-t valamint a MinDig TV Extrát, amely a kiegészítő fizetős televíziós szolgáltatásunk. A másodlagos használókat is figyelembe véve - akinek van másmilyen előfizetésük, de van azért otthon vagy a nyaralójukban, hétvégi házukban MinDig TV is - mintegy egymillió háztartásban van jelen a digitális földfelszíni sugárzás. Komoly eredmény, hogy tavaly 70 ezerről közel megdupláztuk a MinDig TV Extra előfizetők számát. Összességében a földfelszíni sugárzásnak körülbelül 20 százalékos elérése van, ez a kritikus tömeg már megkerülhetetlenné tesz minket a piacon. Ez a partnereinknek is fontos, hiszen ők fizetnek nekünk azért, hogy minél több olyan háztartásban legyenek ott, melyeket más fizetős szolgáltatással nem lehet elérni.

-  Mi a helyzet a többi üzletággal?

-  Az egyéb üzleteink is jelentősen fejlődtek. Távközlési üzleteink, ingatlanportfoliónk is jól működött. Erőteljesen elkezdtünk fókuszálni a digitális tartalomtovábbítási területre: elindítottuk a Content Delivery Network (CDN) hálózati szolgáltatásunkat, olyan informatikai szerverparkot raktunk össze, amelyen keresztül bármilyen audiovizuális és on-demand tartalom eljuttathatóak mindenfajta eszközre, táblagépre , okostelefonra valós időben, vagy igény szerint. Ennek az üzletnek a kiépítése zajlott 2013-ban,megkötöttük az első üzleteket is, például a Telenor MyTV kapcsán  is nyújtunk háttérszolgáltatásokat. Ez az üzletágunk komoly felfutás előtt áll.

-  Idei évre milyen terveik vannak?

- Idén további frekvenciákon újabb digitális televíziós hálózatokat építünk ki, két új hálózat jöhet létre, ezeken a klasszikus műsorszóró üzleteink fejlesztését tervezzük, illetve további tartalmakkal kívánjuk bővíteni a kínálatot és a MinDig TV Extrában is fejlesztést tervezünk. Még zajlanak a beruházások, telepítések, annak érdekében hogy nyáron országos szinten is indulni tudjunk a kibővített termékportfólióval.

-  Multimédia tekintetében is fejlesztenek?

-  Erre fokozottan figyelünk, mert ez a jövő. Múlt év végével előkészítettük a hibridtévés, az úgynevezett HbbTV, (Hybrid broadcast broadband TV) szabványú multimédiás szolgáltatásunk tesztelését. Ez a funkció az újonnan eladott tévékészülékek nagy részében már alapból benne van. Ennek legfőbb előnye, hogy a készülék gyártójától függetlenül a lineáris műsorszórás lehetőségét kiterjeszti, a technológiák ötvözésével interaktivitást biztosít a néző számára, legyen szó kibővített műsorújságról, hírekről, időjárásjelentésről, élő lineáris streamekről vagy nem lineáris igényszerinti tartalomról. Nyugaton ez egyre inkább lendületbe jön, nálunk is folyamatban van a tesztsugárzás, a potenciális partnerekkel folyamatosan tárgyalunk, bízunk benne, hogy hamarosan elindulhat a kereskedelmi szolgáltatás.  Ezen kívül elindítottunk egy rendkívül sikeres okostelefonokon, tableteken használható ingyenes MinDig TV alkalmazást mind a három nagy platformra (iOS, Android, Windows Phone). Ezzel akár HD-minőségben tudjuk nézni a  közszolgálati televízió csatornákat, hallgatni a közszolgálati rádiókat, illetve a szintén ingyenesen elérhető videotékánk tartalma is folyamatosan bővül. Eddig több mint félmillió felhasználó töltötte le készülékére az alkalmazást, amellyel jelenleg az egyik legnépszerűbb magyar applikáció, mely tavaly elnyerte az Appra Magyar! pályázat „Az év életmód alkalmazása” díját is.

- És mi ebben az üzlet?

- Minél több felhasználót szeretnénk elérni, egyelőre ez a célunk. A fejlesztés további fázisában tervezzük a fizetős szolgáltatások elindítását is.  Valószínűleg itt nem várhatók el azonnali és nagy megtérüléssel kecsegtető eredmények, de nem gondolom, hogy a multimédia világában ma valaki biztosan tudja, hogy mi lesz a nyerő üzleti modell három év múlva. Mi most a tudatos, lépésről lépésre történő építkezés fázisában vagyunk.

-  Hogy látja a 2014-es évet vége a válságnak?

-  Minket a médiapiac állapota érint a legjobban. A tavalyi hirdetési bevételek nem voltak túl biztatóak, bár a tendencia kétségtelenül javulást mutat, talán idén már megmozdul valami és plusz nullán zár a piac. Nemzetközi tapasztalatok szerint éves 2-3 százalékos GDP növekedés két-három éven keresztül kell ahhoz, hogy ez lecsapódjon a médiánál is és jelentős bővülésnek induljon a reklámtorta.

- Önnek mi a véleménye arról, hogy kereskedelmi tv-k pénzt kérnének a kábelesektől a sugárzásért?

- Szerencsére ez minket nem érint, mert a MinDig TV csatornák vételét mi ingyenesen biztosítjuk a nézőknek, nekünk azért fizetnek a médiaszolgáltatók, hogy az országos hálózatunkon keresztül sugározzuk az adást és eljuttassuk a fogyasztóhoz. A kábeltévés kétségtelenül pénzt kér a fogyasztótól a tartalomért, így azokért a csatornákért is, melyekért nem fizet műsordíjat. Az érintett médiaszolgáltatók azt mondják, lesz erre pénze a kábeleseknek, mert legfeljebb kivezetnek több olyan csatornát, melyre marginális az igény. Érdekes helyzet, melynek kimenetelét nem láthatjuk előre: vagy fizetnek műsordíjat a kábelesek a kereskedelmi televíziókért és kigazdálkodják ezt az összeget esetleg árat emelnek, vagy kiveszik őket a kínálatból. A nagy kérdés, hogy mit szól majd mindehhez a fogyasztó.

-  Megkerülhetetlen a kérdés, mi a helyzet az AH eladásával?

- Zajlik a tranzakció és valószínűnek látszik, hogy 2014-ben végbemehet a tulajdonosváltás.

-  Az államhoz kerülnek?

-  Akár ez is benne van a pakliban.

-  Nyugaton milyen tulajdonban vannak a műsorszóró cégek?

- Jellemzően magántulajdonban, de előfordul, hogy állami tulajdon is megjelenik. Ezen cégek jellemzően úgynevezett toronycégek, jó infrastruktúrával, Egyre hatékonyabbnak kell lenniük ezeknek a műsorszóró cégeknek a rendelkezésre álló frekvenciakészlet kihasználásában, a különböző technológiák alkalmazásában, hiszen a digitális hozadék miatt egész Európában szűkül a műsorszórás részére fenntartott sávszélesség. Ettől függetlenül Európában a földfelszíni tévészolgáltatások részesedése 50 százaléék feletti, ezzel továbbra is a legnépszerűbb televíziós platform.

-  Soknak találja a kábelszolgáltatók számát?

- Többszáz kábeltévés szolgáltató van ma Magyarországon, bár számuk folyamatosan csökken, de őszintén szólva nem kevés ez a szám ezen a viszonylag kicsi piacon. A nagyok erős versenyt generálnak és a folyamatos fejlesztési kényszernek köszönhetően sokan elvéreznek majd. Megkerülhetetlen a további konszolidáció.

-  Mennyiben befolyásolja a tévézést az internet?

- Az általános tematikájú kereskedelmi tévék nézettsége a növekvő fragmentáció miatt fokozatosan csökken. Nő a tematikus csatornák nézettsége és kétségkívül a fiatalabb generáció, amely alatt nem csak a tizenéves, hanem a húszas, harmincas generációt is értem, már inkább az interneten keresi meg a számára kívánatos tartalmat. Az USA-ban például a Netflix és hasonló szolgáltatók megfizethető összegért adnak értékes tartalmat, hatalmas választékot és kifogástalan minőséget, amelyet az előfizető akkor néz meg, amikor akar, reklám nélkül. A Netflix előfizetőinek száma az USÁ-ban tavaly meghaladta a 30 milliót, ezzel beelőzte az HBO-t is, míg az illegális torrentezők száma kimutathatóan csökkent. A növekedés dinamikája impozáns, a következő években pedig új piacokra lépnek be, valószínűleg a magyarra is. Az nem kérdés, hogy ez hatással lesz a tévézésre, médiafogyasztásra, az üzleti és terjesztési modellek átalakulására.

- Megszűnik a klasszikus tévézés?

- Ahogy a papíralapú könyv sem szűnt meg, véleményem szerint a lineáris tévézés kihalására sem kell egyelőre számítani.

-  Ön tévézik?

-  Őszintén szólva viszonylag ritkán van az, hogy leülök a tévé elé, inkább a youtube-ot vagy például az HBO GO szolgáltatását használom, amellyel számtalan filmet megnézhetek, akkor és ott, amikor időm engedi.

-   Milyen hírforrásból tájékozódik?

-  Jellemzően az internetről (portfolio.hu, yahoo finance). A társaságot érintő hírekről pedig lapszemlét kapok a kollegáimtól.

-  Olvas könyvet?

- Na azt sokat. Utoljára Ljudmilla Ulickaja, Elsők és utolsók című kötetét olvastam, mindenkinek ajánlom.


Kamasz Melinda

Kamasz Melinda, Magyar Hírlap gazdasági rovatában kezdte a pályáját. Dolgozott a Piac és Profit gazdasági magazin vezető szerkesztőjeként. Majd a Világgazdaság rovatvezetője, később főszerkesztő-helyettese volt. A …