A háztartások 3 százaléka még nem váltott digitálisra

A háztartások 3 százaléka még nem váltott digitálisra
Az évek óta húzódó lekapcsolás nemrég bekövetkezett, legalábbis az ország nyugati felében, ahol a nyár folyamán megszűnt az analóg földfelszíni televíziós sugárzás, vagyis szoba- vagy tetőantennával már csak kizárólag digitális tévéadás fogható, melyhez set-top-box-ra, vagy digitális vételre alkalmas televíziókészülékre van szükség.

A váltás tehát utánajárást és némi beruházást igényelt, ráadásul pont attól a társadalmi rétegtől, mely nem bővelkedik az anyagi javakban, hiszen emiatt nem váltott még IPTV-re vagy analóg illetve digitális kábeles szolgáltatásra. Az analógról digitálisra váltásért cserébe viszont a nézők az eddigi 3 helyett 7 adót foghatnak ingyenesen. A digitális lekapcsolás első tapasztalatairól Vörös Csillát, a Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

- Mik a digitális átállás eddigi tapasztalatai? Például az emberek hány százaléka állt át az eddig ingyenes földfelszíni vételről fizetősre?

- Talán onnan érdemes kezdeni, hogy a tavalyi alapozó felmérésünk szerint még a háztartások 14 százaléka rendelkezett kizárólag analóg földi vétellel. Mostanra viszont azon háztartások aránya akik csak analóg földi vétellel rendelkeznek, mindössze 3 százalék, ami azt jelenti, hogy már csak 122 ezer analóg földi háztartás maradt. A váltás a nyugat-magyarországi lekapcsolás előtti hetekben és napokban gyorsult fel igazán és akkor is elsősorban az elsődleges tévékészülékek vételi módját igyekeztek biztosítani -vagyis a háztartások a végsőkig kivártak a váltással. A váltók többsége egyébként az ingyenes digitális földfelszíni vételt választotta, vagyis ahogy addig, úgy ezután sem fizet nagyobb műsorkínálatért. Ma a digitális földi előfizetéssel rendelkező háztartások aránya 3 százalék, míg az előfizetés nélküliek aránya 9 százalék. Emellett jelentős az analóg-kábel (35 százalék), valamint a digitális műholdas előfizetők  előfizetők (24 százalék) és a digitális kábel/IPTV 25 százalék aránya. Hozzá kell tennem, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre nagymintás adatfelvétel, így a fenti adatokat a televíziós panel mintából becsültük. Ez egy pillanatkép egy dinamikus átalakulásban levő piacról. További tapasztalat, hogy a másodlagos tévékészülékek cseréje a lekapcsolás utáni hetekben kezdődött el.

A váltás ismét megerősítette korábbi méréseinket, hogy a végsőkig az analóg földfelszíni tévézés mellett kitartók társadalmi rétege vásárlóerő szempontjából alacsonyabb, úgynevezett „E” kategóriába tartozik, tehát ebben a csoportban a legnagyobb a nehezebb helyzetben élők aránya, magas az inaktívak és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Épp ezért kiemelt szerepe volt az állami támogatás rendszerének, ez is közrejátszott abban, hogy a váltók többsége az ingyenes lehetőséget választották, valamint hogy ilyen sokáig kitartottak az analóg földi vétel mellett.

- Mi történik az említett 122 ezer háztartással, ahol még most is csak a hagyományos analóg földfelszíni sugárzáshoz szükséges eszközökkel rendelkeznek? Ők most nem tudnak tévét nézni?

- Méréseink alapján ez a 3 százalék azokból a háztartásokból tevődik össze, amelyek nem esnek arra a területre, ahol már megtörtént a lekapcsolás az első hullámban. Vagyis a lekapcsolás második fázisát megelőzően ez a szám még jelentősen csökkenni fog. Azt várjuk, hogy október végéig ezen háztartások túlnyomó többsége is vételi módot vált.

- Volt-e kifejezetten nyertese szolgáltatói oldalról a lekapcsolásnak? Melyik szolgáltató profitált a leginkább akkor, ha valamelyik korábbi analóg földfelszíni háztartás mégis fizetős digitális szolgáltatásra váltott?

- A számok alapján azt tudom mondani, hogy a lekapcsolásnak ilyen kifejezett nyertese nem volt, a fizetős csomagra váltók nem változtatták meg jelentősen a korábbi piaci helyzetet, és nagyjából azonos arányban oszlottak szét az egyes cégek között. Ebben nyilván annak is jelentős szerepe volt, hogy nagyon kevesen váltottak szolgáltatót, így ez nem hozhatott átrendeződést.

Vagyis aki eddig is az Antenna Hungária által sugárzott 3 ingyenes adást nézhette, az ezután is jellemzően az Antenna Hungária MindigTV-jét nézi, csak ezután 7 adót foghat ingyenesen.

- Hogyan alakult a csak analóg földi vétellel rendelkezők aránya a 3 országos adó közönségében?

- 2013 augusztusában ezen csatornák nézőinek 88 százaléka rendelkezett valamilyen más vételi móddal és 12 százalékukról mondható el, hogy csak analóg földi vételük van.

- Az önök cége alapvetően nézettségméréssel foglalkozik. Okozott-e a digitális átállás a nézettségmérés szempontjából valamilyen nehézséget?

- Számunkra technológiai szempontból nem okozott gondot a váltás, mivel a digitális átállásra már korábban felkészültünk. A digitális átállás folyamata már több éve húzódott és már a korábbi években olyan műszereket telepítettünk, melyek képesek a digitális platformokon továbbított műsorok mérésére is. Ezek a műszerek úgynevezett  hangazonosításon (audio) alapuló  mérőműszerek, melyek a háztartásokból  telefonvonalakon beküldött mintajeleket hasonlítanak össze az ország három pontján felállított mintajelközpontok adataival. Ezekben a központokban valamennyi platformról gyűjtünk audiojeleket a mért televíziós csatornákról. Csatornánként több mintajel is a rendelkezésünkre áll a mérés megbízhatóságának biztosítása miatt. . Emellett folyamatosan tájékoztattuk az ügyfeleinket, hogy hogyan monitorozzuk és kezeljük a digitális átállást. . Megnöveltük a panelmintát a lekapcsolás előtti hónapokban, mivel olyan dinamikusan változik a környezet, a lekapcsolás időszakában és az újabb nagymintás adatfelvételünkig (az éves alapozó felmérésünkig) nem áll majd rendelkezésünkre olyan adat, melyhez a panel mintánkat igazíthatnánk.  Felfüggesztettük a vételi mód panel kontrollját és súlyozási kategóriaként való használatát. A folyamatos tájékoztatás mellett az  adatfelvételek időpontján kellett még igazítanunk. Az év közbeni, közbülső úgynevezett rekrutáló felmérések időpontját némileg elcsúsztattuk, mivel meg kellett várnunk  az első lekapcsolás időpontját és csak utána indíthattuk az újabb adatfelvételt. Amint meglesznek az (várhatóan novemberben) a rekrutáló felmérés adatai, akkor arról tájékoztatjuk z ügyfeleket és a piacot.. Az éves alapozó felmérésünk kezdetének időpontját elcsúsztattuk a lekapcsolás második hullámának befejezése utáni időpontra. Amint ennek eredményei rendelkezésre állnak a vételi mód visszakerül a panel kontrollba és a súlyozási eljárásba. Jelen pillanatban tehát a panelmintából tudunk friss adatokat adni, hiszen ott jól látjuk, hogy milyen dinamikájú ez a változás a panelháztartások körében. Természetesen az adatok interpretálásánál azt figyelembe kell venni, hogy a panel mintából adott becslés egy dinamikus változás közepette történik.

- Ejtsünk néhány szót erről a hangalapú mérésről is, hiszen valószínűleg nem mindenki ismeri ezt. Hogyan működik ez?

- 5000 háztartásban végzünk évente egy alapozó felmérést, innen tudjuk, hogy milyen az egyes háztartások demográfiai összetétele, milyen kommunikációs eszközökkel és milyen vételi móddal rendelkeznek. A felmérést azon háztartásokban, melyek szívesen vállalkoznának mérésre és megfelelnek a mérés statisztikai módszerének, a technikusunk elhelyez egy mérőműszert. Ez a műszer digitálisan működik és rögzíti az audiojeleket, melyeket azután 3 központba juttat el, és a műszer által rögzített hangmintákat hasonlítja össze a rendszer. Éjszaka, miután a mobil vagy vezetékes telefonvonalon keresztül beérkeznek az adatok a központba, akkor az adatokat összekapcsoljuk a demográfiai adatokkal és a műsorcímekkel,és a sugárzást követő napon a reklámfilmek adataival. Így alakulnak ki az összesített nézettségi adatok. Ez a technológia a digitális átállás után is változatlan maradt. A mérés technológiájáról egyébként bővebben is találnak információt az olvasók a www.nielsenkozonsegmeres.hu oldalukon.

És ha már a honlapon járnak, érdemes megnézni a digitális átállással kapcsolatos adatsorunkat is részletesebben: itt

- Milyen mértékben térnek el az egyes régiók a digitális átállás tekintetében, például mutatkozik-e különbség a fizetős digitális szolgáltatásra váltók aránya a keleti és a nyugati országrészben?

- Mivel a keleti országrészben még csak most következik a lekapcsolás a második hulláma, így csak az első hullámról rendelkezünk adattal, de ez alapján azt lehet mondani, hogy akik váltottak június és szeptember között, főleg az ingyenes platformra váltottak:  Digitális  parabolára  a váltók kisebbsége cserélte le az analóg földi vételt, ezt követte  az analóg kábelre váltók még kisebb csoportja. A keleti országrészben is hasonló, tendenciára számítok, hiszen ott az alacsonyabb társadalmi státuszúak és alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezők, így a rászorultak aránya még nagyobb is.

- Milyen mozgásokra számít még a következő időszakban a piacon, tud-e valamiféle prognózist adni ezzel kapcsolatban?

- A digitális technológia terjedésével és az olyan set-top-box-ok háztartásba kerülésével, melyek lehetővé teszik a késleltetett lejátszást, valószínűsíthetően a késleltetett nézés aránya megnő a következő időszakban. 

- Változott-e a nézői összetétel az utóbbi időben?

- Igen, természetesen, vételi mód szerint, hiszen az analóg földi vétel aránya csökkent a teljes nézési időn belül, és a digitális földi növekedett. Ami különösen  érdekes, hogy a napi nézett idő vételi mód szerint nem különbözik jelentősen, tehát a teljes népességben 2013 augusztusában, tehát egy hónappal a lekapcsolás első hulláma után a napi nézési idő 266 perc volt. Az analóg földinél ez 271 perc, a digitális földfelszíninél 268, az analóg kábelnél 276, a digitális műholdnál (előfizetéses)  272. Az eltérés inkább a demográfiából fakad, hiszen a digitális kábel/IPTV-seknek van nagyobb csatornaválasztéka, akiknél ez a szám 245 perc. A  vételi mód szerint tehát nincs nagy különbség a nézési idő tekintetében,  a nagyobb választékkal rendelkezők esetében a nézési idő magasabb, de ez alól kivétel a legmagasabb társadalmi státusszal, vásárlóerővel és az az egyéb képernyőkkel legjobban ellátott digitális kábellel illetve IPTV-vel rendelkezők csoportja. Ennek alapvetően társadalmi demográfiai okai vannak hiszen ebben a csoportban a legmagasabb az aktívak aránya. Amit még érdekes, megemlíteni hogy jelentősen megváltozott a digitális földfelszíni vétellel rendelkezők demográfiai összetétele: a vásárlóerő szerint az alacsonyabb státuszúak aránya látványosan emelkedett.

- Azáltal, hogy sokaknak eddig csak 3 ingyenes csatornája volt, most pedig 7, megnőtt-e az ő szempontjukból „újnak” számító csatornák nézettsége, tudtak-e profitálni ebből ezek a tévék?

- Ezzel kapcsolatban most még korai lenne bármit is mondani, mivel az adatokat hosszabb időtávon érdemes nézni, hogy tényleges tendenciáról beszélhessünk és kiküszöbölhessük például a szezonális hatásokat. De természetesen, mivel megnőtt azok aránya, akiknek több csatorna áll a rendelkezésükre, valóban megfigyelhető, hogy a nézők egy része áttevődik az eddigi 3 ingyenes földi csatornáról az egyéb közszolgálati adókra a digitális földi platform esetében. Ezáltal az „országos földi csatornák” nézettségének valamelyest csökkenése, míg a többi csatorna erősödése várható.  Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy ez egy erősen tartalom-vezérelt iparág, tehát ha sokakat vonzó műsor van, akkor az adott csatornák nézettsége hirtelen megugorhat. Az augusztus az ünnepek és a nyár miatt is speciális volt.  A 7 csatornás digitális földi platformválasztékban a vezető kereskedelmi csatornák mellett egyébként főleg közszolgálati adók és hírcsatorna és van. A  lefedettség növelésével növekszik a közszolgálati adók nézettsége. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a  a vezető  csatornák részesedése  a digitális átállás következtében csökkenni szokott. és a fragmentáció növekszik.


Szalay Dániel

A közel 20 évnyi tapasztalattal rendelkező, multiplatform újságíró-szerkesztő tizenéves kamaszként az 1990-es évek közepén csöppent bele a média világába. Pályáját tanulmányai mellett ...