A gép dönt, mit nézz a tévén!

A gép dönt, mit nézz a tévén!
Koltai Péter, a TV2-csoport üzletfejlesztési igazgatója szerint nem áldozott még le a lineáris tartalmak kora, a fiatalok is szeretnek hátradőlve, kényelmesen szórakozni. A tévézés közben használt okostelefonok és tabletek (a second screen jelenség) többféleképp fordítható üzleti előnyökre. A szakember a március 13-ai Mobile Hungary és KeresőMarketing Napon bővebben is fog beszélni erről és hasonló témákról.

– Mi a véleménye arról a lehetőségről, hogy a lineáris tartalmaikat a TV-k online-ra is felrakják? Van ennek jövője?

– A lineáris tartalomfogyasztást sokszor és sokan temették már, de hanyatlása nem következett be, és véleményem szerint nem is fog. Az emberek szeretnek hátradőlve, kényelmesen szórakozni. Az új generáció képviselői is, akiknél látunk már jeleket arra, hogy elfordulnak a tévétől, változhatnak idővel. A család mellett, vagy még később, idősebb korban a tévézés újra intenzívebben visszatér az életükbe. Emellett vannak olyan tartalom típusok, amelyeknek igazi formája az egyidejű lineáris továbbítás – például a nagy sportesemények, élő show-k – függetlenül attól, hogy ez milyen disztribúciós közegben történik.

– Mi változhat?

– Ami változhat, hogy ezeket a lineáris tartalmakat kik vagy mik fogják számunkra összeállítani. Nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy egy lineáris adatfolyamot algoritmusok állítsanak össze a közeljövőben az alapján, hogy milyen tartalomfogyasztási szokásokkal rendelkezünk. Visszatérve az eredeti kérdésre: abban az esetben, ha az internet, mint műsorterjesztői platform előrelép, és adottak lesznek a feltételek nemcsak technológiai, de nézettség mérési, üzleti és jogosítási szempontból is, a tévécsatornáknak itt is meg kell jelenniük annak érdekében, hogy elérhessék a nézőiket. Jelenleg erre látunk próbálkozásokat, és mi is elkezdtük a munkát a jogosítási területen, de évek kérdése, hogy ez igazi alternatívát jelentsen a hagyományos tévé előfizetések mellett.

– Egy hazai TV csatornánál miben érdemesebb inkább gondolkodni: saját videómegosztóban vagy a Youtube-ban?

– Ez nagyon sok tényező függvénye, például hogy mekkora az adott piac mérete, a Youtube piaci pozíciója milyen erős, a csatorna tartalomkínálata mennyire széles, a fogyasztási szokások jellemzően hogyan alakulnak és így tovább. A magyar piac alapvetően kicsi. Költséghatékonyan fenntartani egy saját platformot addig éri meg, amíg a független platformok, mint például a Youtube nem kínálnak olyan márka-megjelenítési és üzleti feltételeket, amelyek egy saját rendszer adta előnyökkel összemérhető. Ezt folyamatosan vizsgáljuk, és úgy látom jelenleg még nem ez a helyzet, ezért a Youtube-ot elsősorban promóciós célból használjuk, a háttérben felkészülve egy esetleges váltásra, amely, ha bekövetkezik, váratlanul és gyorsan fog megtörténni.

A TV2 milyen perspektívát lát a közösségi médiában?

– Fontos szerepet tölt be az életünkben. A TV2-nél egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a nézőkkel ezen a kommunikációs csatornán keresztül is kapcsolatban legyünk. Ennek köszönhetően sikerült kiépíteni a médiapiacon vezető szerepet betöltő Twitter fiókot, a tévék közül az egyik legnagyobb bázissal rendelkező Facebook oldalt. Emellett minden fontosabb műsorunknál elérhetőek azok rajongói oldalai. Legfontosabb szerepe a közösségi média jelenlétünknek egyrészt a közvetlen interakció a nézőkkel, másrészt a tartalom terelési lehetőségek kiaknázása a saját oldalaink felé.

Mekkora üzleti potenciál van a Video on Demand (VoD)-ban ? Itthon milyen jövője lehet ennek a technológiának?

-A VoD-nak, mint a lekérhető videó szolgáltatásnak sok formája van attól függően, hogy egyedi tranzakció alapú (TVoD) vagy előfizetéses rendszerben elérhető (SVoD) vagy éppen hirdetés alapon finanszírozott (AVoD). A tranzakció alapú téka szolgáltatásnak szerintem korlátozott szerepe van és lesz. Önálló szolgáltatásként üzletileg nehezen működtethető. A fogyasztói piac kis mérete és a stúdiók által megkövetelt minimumgaranciák következtében nem túl költséghatékony. Legjobb pozícióban itt azok a telekommunikációs szereplők vannak, akik már kiépített interaktív TV előfizetéses rendszerrel, számlázási és ügyfélkapcsolattal bírnak, megfelelően tőkeerősek és a tartalmakat össze tudják csomagolni egyéb szolgáltatásokkal.

– Jöhet a Netflix?

– A Netflix esetleges magyarországi megjelenése, amiről már olvasni lehetett cikkeket, egy izgalmas piaci átrendeződést indíthat el, lökést adva az ilyen típusú fogyasztói igények felszínre törésének. A hirdetés alapú modell elsősorban a nagy hazai tartalomgyártók, így a kereskedelmi tévék számára kínál lehetőséget. Szerintem itt komoly fejlesztéseknek leszünk szemtanúi a közeljövőben. Egyre több tartalom esetében – legyen szó saját gyártott sorozatról vagy vásárolt filmről és formátumról – lesznek ezek a jogok tisztázva és üzletileg hasznosítva.

– Világszerte tapasztaljuk, hogy a TV nézéssel párhuzamosan egyre többen használnak mobil eszközöket is (amit a szakmában second screen néven sokat emlegetnek). Nálunk is van ilyen trend? Ha igen, látnak benne üzleti lehetőséget?

– A mobil eszközökön való jelenlét most még csak inkább marketing szempontból értelmezhető, és nem üzletileg, bár a hirdetési bevételek ezen a területen folyamatosan és intenzíven növekednek, évről-évre. A mobilon és tablet gépeken való jelenlét egy tévé számára két szempontból is fontos lehet. Egyrészt, hogy a felépített és kezelt márkák, legyen az maga a tévé vagy annak egy műsora ezeken keresztül is képesek legyenek elérni az embereket helytől és eszköztől függetlenül, az adott képernyőhöz igazított formában (easy access multiplatform). Másrészt olyan plusz, egyedi és interaktív funkciókkal lehet ilyen eszközökön keresztül a tévés márkákat tovább építeni, amelyek elsősorban kiegészítik és erősítik azokat (second screen experience). Mindkét szempont fontos, de más-más üzleti célt szolgál, és ennek megfelelően kell az adott eszközön való jelenlétet fejleszteni.

Koltai Péter a „second screen”-ről bővebben is beszél majd a március 13-ai Mobile Hungary és KeresőMarketing Napon 11:55-kor a B teremben.


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...