Pár éve a szakma még azon töprengett, hogy a digitális videózás vajon idővel felveszi-e a versenyt a TV-vel. A válasz azóta eldőlt. Elég csak megnézni a Középsuli nevű magyar web-sorozat eredményeit. Az egyes részek a Google videomegosztóján átlagosan 500 ezres nézettséget hoznak, ami azt jelenti, hogy a Barátok közt után jelenleg ez Magyarország második legnépszerűbb sorozata. A készítőket az Evolution konferencián a piszkos anyagiakról is kifaggatták. A válasz pedig döbbenetes volt. Kiss Róbert Richárd a szériát gyártó Globoport Media Holding cégcsoport-főszerkesztője elárulta, hogy évente 60-80 millió forintot keresnek a Középsulival. Igaz ebbe az összegbe beszámították az összes online lábat: tehát a webshopon keresztül érkező pénzeket is. A Youtube ezen a téren elég háklis: a partnereknek kikötik, hogy ha bevételekről van szó nem közölhetnek pontos adatokat.
Problémák a nézettségmérésnél
De a publikus mérőszámok is épp ilyen beszédesek. A top 100 reklámköltő tavaly például 50 százalékkal több pénzt hagyott a Youtube-nál mint 1 évvel korábban. Ezzel nem csak a kaliforniai cégközpontban járnak jól. Mivel egyre több pénz áll a házhoz a videók gyártói is egyre profibb anyagokat tudnak készíteni. De volt egy másik adat is, amelytől a médiaipari szereplők hátast dobtak: a 16 és 29 év közöttiek ha a Youtube és a hagyományos TV közül csak egyet választhatnának akkor többségében az előbbire tennék a voksukat. A platformok harcában ma már a 30 és a 44 közötti korosztálynál is kiélezett a verseny, bár itt még a régi technológia vagyis a televízió áll nyerésre.
Jelenleg azaz igazi nagy kérdés, hogy a Facebook színre lépése miként fogja felkavarni a mostani helyzetet. Zuckerbergék már jó ideje erősítik a videós lábat. A tagok például ma már élő videós közvetítéseket is tarthatnak. Ám ez csak a kezdet: hamarosan be fognak vezetni egy hasonló monetizálási-rendszert, mint ami a Youtube-on is működik. Vagyis aki feltesz egy videót a Facebook-ra, az megtarthatja a reklámbevételek 55 százalékát. Nem nehéz megjósolni, hogy a közösségi oldalt ezután el fogják árasztani a tartalom gyártók.
De vajon mit szól ehhez a Google? Amikor a két titán harca került terítékre sok féle vélemény elhangzott az Evolution-ön. Dancsó Péter a híres Youtube sztár például a Facebook rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Ha például a saját hírfolyamunkban görgetünk és egy videó automatikusan elindul, hiába nyomunk a stop gombra, ha az anyag 3 másodpercig futott akkor ezt a rendszer már beszámítja 1 megtekintésnek (ezzel szemben a Youtube-on a felhasználók csak 30 másodperc után kerülnek be a statisztikákba). Emiatt a nézettségi adatok roppant csalókák. A probléma méretét jól mutatja, hogy a Facebook-on a videómegtekintések 90 százalékánál a hang be sincs kapcsolva. A nagy konkurens a Google megoldása mellett szól az is, hogy az anyagoknak ott hosszú a kifutásuk: van hogy évek múlva is képesek komoly nézettséget termelni. Bár a Facebookon újramegosztásokkal a követők között többször is meg lehet futtatni egy posztot, ez azonban úgy tűnik hogy kevés: a bejegyzések hamar eltűnnek a hírfolyamban.
A Facebook erejét azonban dőreség lenne lebecsülni: most januárban már naponta 100 millió órányi videót néztek meg a felhasználók. A Youtube 650 milliós szintjétől messze vannak, de az új monetizálási rendszer debütálása után már minden bizonnyal komoly ellenfelek lesznek. Sőt pusztán azzal hogy elindultak a videózás felé, már el is kezdték átrendezni a médiafogyasztási szokásokat. Kardos Gábor a 444.hu képviseletében például elárulta, hogy a közösségi oldalukon újabban azokat a posztokat, amiknél nincs kép vagy videó már nem is nagyon kattintják.
Okkal merülhet fel tehát a kérdés: a tartalomgyártók ki mellett tegyék le most a garast? Youtube vagy Facebook? Az Evolution konferencián a szakmai konkluzió az volt, hogy nem szabad oldalakban gondolkodni, inkább mindkét site-on jelen kell lenni.
Lassan tanulnak a vállalatok
A rendezvény mindezek mellett egy sajátos jelenségre is rávilágított. A digitális videózás ugyanis hiába éli már évek óta az aranykorát, ezt az új világot sok hirdető még mindig nem érti. A KerekMese egyik készítője Tavaszi László például elárulta, hogy nemrég azzal keresték meg őket, hogy készítsenek egy animációs reklámanyagot pont abban a stílusban, ahogy a saját videóikat is készítik. Hasonló piaci árat akartak megszabni, mint amivel egy stúdió is dolgozna, de mint kiderült a megrendelő ettől annyira ledöbbent hogy elállt a felkéréstől. És sajnos ez nem ritka: sok vállalat tévesen azt hiszi, hogy a digitális videósok fillérekért dolgoznak.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
