Még várni kell a blokklánc technológia elsöprő sikerére

Még várni kell a blokklánc technológia elsöprő sikerére
A Bitcoin tőzsdei árfolyama segített a krpitovilág népszerűsítésében, de nem ezen fog múlni a blokklánc technológia sikere. A Blockchaineum nevű csapat egyik alapítója, Czeglédi Tamás kihangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikában is fontos szerepet tölthet be a blokklánc, hiszen világszerte 20 milliárd dollárt gyűjtöttek a kkv-k token-kibocsátások révén.

Czeglédi Tamással szeptember 25-én, kedden találkozhatnak az Internet Hungary konferencián, Siófokon a Narancs teremben 14.20-tól. Előadásának címe Egy kis futurológia, avagy hogyan befolyásolhatja a pénzügyi liberalizáció és a blockchain az online fizetési piacot?

– Ha jól tudom, akkor önök a Blockchaineum kezdeményezés keretében az elsők közt kezdtek alaposabban foglalkozni a kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával Magyarországon, igaz?
– Időrendben biztosan nem mi voltunk az elsők, de igyekeztünk igen átfogóan, igen alaposan feltérképezni és megismerni ezt – a még ma is újdonságnak számító – hatalmas területet.

– Mi volt az indulás háttere?
– Jó alapról indultunk, mert a legmagasabb intelligenciahányadossal rendelkező személyeket tömörítő Mensa HungarIQa Egyesület keretein belül kezdtük a munkát. Itt zseniális matematikusok, informatikusok és programozók mellett olyan szakemberek csatlakoztak hozzánk már kezdetben is, akik komplexebben, nem pusztán a technológiai újdonság oldaláról, tudták szemlélni a témát. Persze mi is azzal kezdtük, hogy mindent elolvastunk, meghallgattunk, és persze kriptovaluta bányászgépeket építettünk, jobbára a magunk kíváncsiságától hajtva. Persze ahhoz, hogy nagyon nagy nyereséget érjünk el, jóval előbb kellett volna bekapcsolódnunk...

– Milyen előnyt jelentett még a Mensa Hungariqa-féle támogatás?
– Egy hátteret, ahol hatékonyan tudunk információt cserélni, és egyben forrást változatos hátterű szakemberekhez, ami nagy előny a rugalmas működéshez, hiszen a magasabb bizalmi szint miatt könnyebben tudunk alkalmazkodni. és nem feltétlenül csak egy-két irányból, hanem számos szakterületről érkező szakember fogott a munkához. Ebből kifolyólag olyan kérdéseket is sikerült már az elején feltennünk, amit másoknak nem feltétlenül. Megnéztük ugyanis azt is, hogy mi az, amiből hiány van a kriptovilágban, a blokklánccal foglalkozók körében, hol van lehetőség arra, hogy értelmeset alkossunk ebben a hatalmas ökoszisztémában.

– Milyen irányba indultak?
– Hamar a rendezvények, oktatások és saját projektek irányába mozdultunk. Azt láttuk, hogy kevesen értik a technológiában rejlő potenciált és még kevesebben képesek holisztikusan szemlélni azt. A technológia komplex, hiszen több tudományt is érint, így mindenki a saját szakterülete felől közelíti meg. A régóta ígért, a blokklánchoz kapcsolódó óriási változások csak akkor következhetnek be, ha megjelennek a valós blockchain projektek, applikációk. Vagyis a tömeges elterjedés szorosan összefügg azzal, hogy a vállalkozások mikor kezdik átlátni, hiszen ők fogják megrendelni az alkalmazásokat. És jelenleg itt van a gond: kevesen értik a technológiai és üzleti korlátokat és lehetőségeket egyszerre. Így, legtöbbször az is gondot jelent, hogy megítéljék, egy adott ötletet érdemes, célszerű-e blokkláncra ültetni, és hogy működtethető-e mindez profitábilisan, akár csak elvben is. Vagyis, hogy lenne-e a blokkláncnak hozzáadott értéke. . Ezért azt vállaltuk, hogy elsősorban az edukációban igyekszünk előre lépni, erre fűzzük fel a rendezvényeket, saját projekteket, tanácsadásunkat, és a kutatási munkacsoportunkat is.

– Milyen eredményeik születtek e téren?
– Elsőként a Bankárképzővel közösen indíthattunk el egy képzési programot, amelynek eredményeképpen a mi oktatóink által vezetett kurzusokról kikerülő hallgatók gazdasági blockchain szakértő minősítést kaphatnak, de sikeres volt a Corvinus Fintech Centerrel közösen szervezett, és több egyetem részvételével lezajlott ötlet és projektverseny, a Block Knights Contest is. Túl vagyunk két többszáz fős rendezvényen, rengeteg konferencián adtunk elő, és zajlanak saját képzéseink.

– Gondolom mostanság nagy az érdeklődés, igaz?
– Nem csak a hallgatók részéről óriási a kíváncsiság, hanem az oktatási intézmények részéről is. Most éppen több nagy, neves felsőoktatási intézménnyel tárgyalunk hasonló együttműködéséről, illetvevendégelőadóként több egyetemen és főiskolán találkozhatnak velünk továbbra is, hamarosan indul egy teljesen új, részben saját tematikájú képzésünk, a Blockchain Business Analyst, hamarosan indulnak a nyilvánosan látogatható üzleti stratégiai műhelyek és saját projektjeinkre is egyre nagyobb érdeklődéssel szembesülünk.

– Azt látom, hogy manapság az a nagy kihívás a blokklánc-világban, hogy az emberek, akik hallottak is valamennyit a dologról, ha nem is tévesztik össze, de egyszerűen összekeverik a Bitcoint, más kriptovalutákat és a velük való tőzsdézést a mögöttük álló blokklánc technológiával, az okos szerződések rendszerével. Hogyan érdemes ön szerint ezt a kihívást kezelni?
– Természetesen a tőzsdei nyereségek és veszteségek nélkül, tavaly télen még 20 ezer dollár környékéig is száguldó Bitcoin árfolyam, majd a nagy korrekció nélkül sokkal kevéssé figyelne oda a társadalom arra, mi történik a blokkláncon. Alapvetően három dologra érdemes odafigyelni: smart contractok, ICO és tokenizáció. Az okos szerződés egy előre rögzített körülmények és feltételek mentén automatikusan végrehajtódó szerződés, ami alkalmas lehet a közvetítők nélküli működésre, vagyis bizalomhiányos környezetben bizalom megteremtésére. Az ICO egy nagyon érdekes valami, amiről nagyon sokan hallottak – pláne idéntől kezdve –, de kevesen tudnák definiálni. Ennek egyik oka, hogy sok szemszögből értelmezhető: fejlesztői szempontból egy smart contract által vezérelt tokenkibocsátás, vállalkozóként egy „rugalmas, olcsó és gyors” tőkebevonási forma, befektetőként egy nagyon kockázatos derivatív befektetés, amivel részesedés szerzése nélkül tudunk „fogadni” egy technológiára. És persze egészen kevés befektetéssel elvileg korlátlan megtérülést realizálni, míg makroszinten egy bottom-up KKV finanszírozási megoldás, ami – ellentétben minden más európai próbálkozással – működik. De talán a legfontosabb, hogy ideológiailag a termék vagy szolgáltatás előre értékesítését jelenti, akár mielőtt még létrejönne. És ilyen szempontból az igazi nóvum, hogy már egy jó ötlet is finanszírozáshoz juthat. Vagyis reálgazdasági problémákra kínál megoldást, így kockázatok és szabályozatlanság ellenére is érthető a nagy érdeklődés.

– Nyilván az ICO-k során előforduló visszaélések nem javítottak a dolgok megítélésén...
– Természetesen nem, valóban rengeteg csalás volt és van, de azért azt gondolom, hogy pozitív lesz az össztársadalmi mérleg.

– Gondolom ezért esett hatalmasat az elmúlt hónapokban a második legnagyobb kriptopénz, az Ether árfolyama, mert az 1600 ICO-val tőkét gyűjtők egy része elkezdte nem digitális pénzre váltani az projektekre a tokeneikért cserébe gyűjtött Ethert, igaz?
– Elképzelhető. Ám, hogy pontosan mi és hogyan mozgatja a kriptopénzek árfolyamát azt nehéz megmondani. Én a Trend FM-ben egy ideig vállaltam tőzsdei trendelemzést. Egyrészt az volt az érzésem, hogy mintha fordítva lenne drótozva a piac, a jó hírekre éppen, hogy esik az árfolyam. Emellett az objektív tanulság, hogy elképesztően sok hír hat egyszerre, nagyon komplex módon az árfolyamra. Ez betudható a korai stádiumnak, hiszen szinte minden napra jut egy releváns hír globális szervezetektől, S&P 500-as cégektől és kormányoktól.

– Furcsa, ahogyan a Bitcoin ára mozog, sokak szerint kevés pénzzel, végső soron trükkökkel mozgatják azt a nagy tőzsdék. Mit gondol erről?
–Egy kialakulóban lévő, és nem a hagyományos szabályok szerint működő piacról van szó, amin vitathatatlanul vannak gyanús mozgások. Sokszor durva beavatkozások gyanúja merül fel. Erről még biztosat nem tudunk kijelenteni, de előbb-utóbb fogunk tudni, mivel ez a piac a hagyományos tőzsdéhez képest nehezebben jósolható, de 100% biztonsággal ellenőrizhető utólag, mivel minden pénztárcába bele tudunk nézni, és minden tranzakciónak nyoma marad. Ezt az egészet én a kezdeti turbulenciának tudom be, de ne felejtsük el, hogy a technológiának ez csak a széle, mondhatni leglátványosabb tünete. Nem ettől jövünk lázba igazán.

– Mire gondol?

– Elsősorban a blokklánc technológia felhasználásnak elképesztően sok új lehetőségére. Főként azokra, amelyeket a nagyvállalatok, a kormányzatok, a pénzügyi szektor, az intézmények, vagy éppen az ipar és a mezőgazdaság tud hasznosítani. A blokklánc megmásíthatatlansága és az okos szerződések rendszere zseniális találmány.

– De most óriási a felhajtás, a fontos emberek mégsem hisznek benne, óvatosak, szkeptikusak.
– Ahogyan Bill Gates mondta, a nagy találmányokat először rövid távon mindig túlértékeljük, hosszabb távon pedig alulértékeljük. A kérdés csak az, most hol vagyunk ezen a görbén, de szerintem az első nagy túlértékelési hullámon túl vagyunk, hiszen 2017 végi árfolyam harmadára esett a Bitcoin, ugyanakkor kezdenek látszani az első valós eredmények. A nagyvállalatok és a bankok jó ideig csak tesztelgetik a technológiát és másod- harmadrendű projektekben próbálgatják az életképességét.

– És egy nagy cég belemegy abba, hogy valamelyik meglévő kriptopénz, illetve technológia mögé álljon?
– Erre is lehet majd példa, de egyelőre nem hiszem, hogy tömeges lesz a nyilvános blokkláncon futó technológiák alkalmazása. A vállalatok, a nagy tanácsadók és a kormányzatok jóval óvatosabbak ennél, ami érthető. Ők privát, saját blokkláncokon alapuló megoldásokat fejlesztenek majd, ahogy a publikus helyett is a privát felhőbe telepítettek eddig is alkalmazásokat. Például a nyár elején Jack Ma, az Alipay blokklánc alapú átutalási rendszerét is privát blokkláncon oldotta meg Hong Kong és a Fülöp Szigetek közt.

– Mondana a privát blokkláncra még példát?
– Szerintem egyfajta újabb mérföldkő e remek technológia alkalmazásában az IBM és a Maersk globális hajózási vállalat megoldása. Emlékezetes, hogy tavaly egy vírus napokra megbénította a tengeri szállítmányozási óriás rendszereit, dollár százmilliós károkat okozva. Ez a kockázat a privát blokklánccal a jövőben minimalizálható, hiszen az adatok ott megmásíthatatlanok. A jelentések szerint az ebből származó szállítási idő és/vagy költségmegtakarítás 40 százalék körül lesz. Ha sok ilyen projektet lehet mutatni, az lesz az a fordulópont, amikor a blokklánc vagy az okos szerződések rendszere valóban elkezdi átalakítani a mindennapokat. Régóta adós volt már az informatika egy ilyen megoldással.

– A megmásíthatatlanságnak csak előnye van?

– Jó a kérdés, mert szerintem éppen emiatt kellene igazán óvatosnak lenni a nagyvállalatoknak és intézményeknek. Mert ha egyszer blokkláncra állnak át egyes kritikus rendszerek, de a megvalósításba hiba csúszik, akkor óriási galibát lehet okozni a nagyvállalati, intézményi, kormányzati működésben. Talán éppen ez az, ami miatt csak kicsiben próbálkoznak először, nem kulcsfontosságú rendszerekben ismerkednek az új technológia előnyeivel.

– Mi az, ami egy országnak stratégiailag jó lenne egy ilyen új világban?

– Először is, hogy nem marad le. Ha csak pár százalék is teljesül a blockchain ígéretből, megéri időben lépni, nem beszélve arról, ha bekövetkezik a változások nagy része. Rövid távon az ICO-kon keresztül beáramló tőkének lehet egy részét „megszerezni”, vagyis leadóztatni és egy infrastruktúrát kiépíteni, hosszabb távon pedig a blockchain fejlesztések jelenthetik a korszerű technológiát. Akárhogy is, de ehhez első körben nem több százezer jó szakember kell, hanem kétezer elit informatikus és pénzügyes szakember, akik stratégiai gondolkodásra képesek. Szerintem Magyarország e téren jó esélyekkel indul. Mi most főként egy ilyen stratégia megvalósítását tudjuk segíteni oktatási programunkkal.

Névjegy - Czeglédi Tamás

Keynote speaker, üzleti stratéga és blockchain oktató. A Blockchaineum társalapítója. Pénzügyi és marketing szakember, szakterülete a stratégiaalkotás és piaci bevezetés, főleg az innovatív technológiák terén. A legnagyobb hazai egyetemek vendégelőadója és hazai, nemzetközi konferenciák rendszeres előadója blockchain témában. A Mensa International Blockchain kutató csoportjának társalapítója, MBA, Pénzügyi MSc, Nemzetközi Tanulmányok MA és BA végzettséggel rendelkezik, a CFA megszerzésére fókuszál és az innováció informatikai hátterét tanulmányozza.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...