A Kaliforniai Egyetem oktatója, aki a Szilícium-völgyben a technológiák társadalmi hatásaival foglalkozik, Fognak a robotok könyvet olvasni? címmel tartott előadást a huszonharmadik alkalommal megrendezett Media Hungaryn. A szakértő a nyomtatást meghatározó globális trendek kapcsán hamar a mobilok őrült mértékű térnyeréséhez jutott. Felidézte, hogy 2007-ben robbantak az okostelefonok, de még így sem vagyunk a felénél sem a mobile computing térhódításának: 2025-re már ötmilliárd mobileszköz lesz forgalomban.

Ugyanakkor a mobilok bámulásával eltöltött idő is rohamosan nő, a Niki Santo által citált felmérésben a delikvenseknek maguk kellett meghatározni, hogy mégis mennyi az annyi. Az USA-ban a válaszadók nagyjából napi két órára saccolták magukat, de van az öt is valójában – mutatott rá a szakértő (az alábbi cikk több felmérést szedett csokorba). Thaiföld számít ezen a téren világvezetőnek, hiszen itt az emberek munkahelyükön, munkaidőben is kiteszik magukat az okostelefonnak (elég a helyi kínai boltosra gondolnunk), itt napi nyolc óra jön ki. Ez a folyamat vezetett odáig, hogy mára már nem connected consumerről beszélünk, aki a haverok miatt lóg a közösségi médián, hanem digital consumerről, aki már a vásárlást is az okoseszközükről végzik – tudhattuk meg.

A mobil sem tökéletes, sőt!

A Kaliforniai Egyetem oktatója rávilágított a mobilok árnyoldalára is. A 12 centis képernyőn nem jó olvasni, és még a kezelése is nehézkes, de mindezt toleráljuk, mert állandó jelleggel velünk lehet – húzta alá. Sőt, olyannyira „tolerálunk”, hogy alapjaiban változtatjuk meg szokásainkat (átlagosan két percet töltünk egy hírrel). Mindennek a hátterében pedig az áll, hogy a mobilunk dopaminnal eleteti az agyunkat; minden egyes kis megoldott feladatért jár a jutalomfalat. A függőség másik katalizátora, hogy mi választjuk meg, amit szeretnénk, így gyakorlatilag nincsenek korlátok.

Nem csak az embert, a gazdaságot is átalakítja

A fentieknek köszönhetően kialakult mobilgazdaságot a cunamihoz hasonlította a szakértő, ami mindenhova betör, hiszen valóban „minden rajta van”. És ez a szökőár a gazdaságot is átváltoztatja: manapság már „nem tulajdonlod, csak hozzáférésed van, és ez mindenhova be fog folyni, ahol ez lehetséges”. Niki Santo rámutatott, hogy mindez a zene digitalizációjával és file sharinggel kezdődött (ma pedig már a kocsiknál tart – tesszük hozzá).

„Azok az iparágak nőnek a legjobban, amelyek digitális terméket tudnak eladni” – jelentette ki, példaként pedig a videojátékok őrült térnyerését hozta. A legnagyobb vesztesek pedig az újságok és magazinok – tette hozzá. A The New York Timest már rég deklaráltan online dimenzióban gondolkodik, döntésüket pedig alátámasztják a trendek: világszinten a digitális előfizetések száma közel 20 százalékkal nő, míg nyomtatott csökken – fejtette ki. Rámutatott az átalakulás evolúciós komponensére is, miszerint, ha valami kifejlődik, akkor nincsen vissza út: az idősebbek is előszeretettel fogyasztanak „újságot” mobiljukon, de a fiatalabbak nem mozdulnak tömegesen (egyáltalán) a print felé.

A könyv nem csak tartalom

A fentiek fényében logikusan annak kéne következni, hogy a könyvnyomtatás is hanyatlik, ám éppen ellenkezőjét figyelhetjük meg. A szakértő rávilágított, hogy az újságokkal szemben a könyvek nem csak a tartalmat jelentik, hiszen kulturális és emocionális értékeket is hordoznak; sokkal fontosabb fizikai létük. Emellett virális jellegük is van: a Harry Potter és a Fifty Shades sorozatok futótűzként szaladták körbe a glóbuszt – emelte ki. Egy brazil példát is hozott, ahol 2014-ben megduplázódott a könyveladás egy papnak köszönhetően, aki szakácskönyvvel rukkolt elő. A közelmúltban a felnőtt színezőkönyvek adtak lökést a szegmensnek, míg a gyerekkönyvek sem hanyatlanak, hiszen ezzel is csökkenteni lehet a screen time-ot, azaz monitoridőt.

A könyvekbe is betörnek az animációk

Egyedül a regényeknél figyelhető meg visszaesés, míg a tanulást segítő könyvek dübörögnek – vezette be a következő témát. De az oktatásban is átalakulás figyelhető meg, a kicsik egyre többször kapnak animációs segítséget a szövegek mellé – hívta fel a figyelmet, amit gyakran már az iPhone-jukon fogyasztanak. Ennek köszönhetően olyan nehezebb szövegeket is megérthetnek a gyermekek, amiket a vizuális mankó nélkül nem tudnának. Ugyanakkor ezáltal hozzászoktatjuk a gyermekeket a képernyőn keresztüli tanuláshoz, melynek következtében az emberek gondolkodása is változik – húzta alá. Ehhez jön hozzá, hogy egyre fiatalabban kerülnek kapcsolatba a gyerekek az okoskütyükkel, mint mama/papa-pótlókkal.

A szakértő a Book of the Dead (fenti videó) példáját hozta, hogy a könyvek milyen jellegű kiterjesztéseket kaphatnak. Hiszen a mesterséges intelligencia segítségével sokkal gyorsabban tudunk majd ilyen jellegű valóságokat előállítani. Niki Santo ezt követően hosszasan sorolta, hogy a gépek hogyan fognak minden szegmenst átvenni, cikket, összefoglalót írni (automatedinsights.com), jegyzetelni (fireflies.ai), trendeket megjósolni (newswhip.com) stb. (igen, ezek már történnek).

A jelent és a jövőt pedig a vizuális kommunikáció jelenti – mutatott rá (e fenti példák mellett elég a mémekre gondolni), ami pedig a nyelv irányát is meghatározza (visual grammar). És ezt a tömérdek információt, amit az emberek és robotok állítanak elő, az mesterséges intelligenciámnak kell feldolgoznia. „Magyarán” a robotok nem csak könyveket, hanem képeket és videókat is olvasni fognak – tért vissza előadásának címéhez.

Majd Szókratészt hozta fel, aki azért panaszkodott, hogy az emberek túl sok időt töltenek olvasással. Most pedig hasonló ugrás előtt állunk – zárta beszédét Niki Santo.

Borítókép: Unity – Book of the Dead

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!