Néhány trükkel bármikor növelhetjük teljesítményünket

Néhány trükkel bármikor növelhetjük teljesítményünket
Kolozsi István írásából kiderül, hogy felhasználhatjuk testünket, hogy jobban észnél legyünk éles helyzetben.

Azt tudjuk és nyilvánvaló, hogy az agy vezérli a testet és annak funkcióit – kezdi írását a szerző. Ha megijedsz, vagy mondjuk izgatott leszel, akkor a pulzusod gyorsabb lesz. Igen, a gondolkodásmódoddal is hatással lehetsz az agyad működésére, a szűrőid tudod irányba állítani tudatosan. Na, de mi a helyzet visszirányban? Vajon a test is hatással van az agyra és annak működésére? A rövid válasz: igen, azért olvass csak tovább – folytatja Kolozsi István. 

Biofeedback


Ezt a folyamatot nevezik biofeedbacknek. Avagy biovisszajelzésnek. Annyi az egész, hogy az agy megváltoztatja tevékenységét attól függően, hogy mit tesz a test. Az agyad a bolygóidegen keresztül (is) folyamatosan kap visszajelzést a testtől a pulzusodról, a légzésedről, az emésztésedről, és egyéb test funkciókról, amihez valamiféle érzelmi komponens kötődik. Azzal, hogy a testtartásod megváltoztatod, ellazítod az arcizmaid, lelassítod a légzésed, jelentős változásokat idézel elő az agyadban, így hatást fejthetsz ki a stresszre, a gondolataidra, a hangulatodra. Gyakran rövid ideig tart a hatás, de ha tudatosan és rendszeresen alkalmazod, akkor jelentős változásokat is elérhetsz. Pontosan ezért működik a jóga is.

A depressziós embereknél megfigyelhető a zárkózott, összehúzott testtartás, a negatív arckifejezés, a megnövekedett izomfeszülés, a metronóm pontosságú pulzus. A pulzusszám bizony komoly hatással bír a hangulatodra. Az a jó, ha picit variálódik, néhol egy kicsit gyorsabb, néhol kicsit lassabb a szívverés. Éppen ezért, ha rossz hangulatban vagy, már az is kimozdíthat, ha hirtelen arcon pocsolod magad hideg vízzel.

Sorra veszem milyen eszközökkel élhetsz, ha manipulálni akarod magad.

Mosolygás


A kedvenc és általam is gyakran alkalmazott módszer a mosolygás. Hoppá! Fogadjunk, sose gondoltad volna. A klasszikus 1988-as kísérletben három csoportot alakítottak ki. Az első csoportban az alanyok a szájukba vettek egy ceruzát, de úgy, hogy a fogukkal haraptak rá két oldalt, és az ajkuk nem érhetett a cerkához. A második csoport tagjai az ajkai közé vette a ceruzát, míg a harmadik csoport szimplán a kezébe fogta. Ez utóbbi volt a kontroll csoport. Ha az ajkaid közé veszed a ceruzát, akkor lehetetlen mosolyogni, míg a fogak között tartva ugyanazok az izmok dolgoznak mint, amikor mosolyogsz. Rajzfilmet néztek az alanyok, és értékelték, hogy az mennyire vicces számukra. Az első csoporttól kapta a rajzfilm a legviccesebb értékelést, míg a második csoport adta a legrosszabbat, és a kettő között helyezkedett el a kontroll csoport.

Egy másik kutatásban az alanyok érzelmeket kifejező arcok sorozatát nézték, miközben arra kérték őket, hogy emeljék fel a szájuk sarkait (mosoly – nagy járomcsonti izmok), illetve húzzák össze a szemöldöküket (mogorva). A „mosolygós alanyok” sokkal barátságosabbnak ítélték az arckifejezéseket, mint a „mogorvák”.

Ergo, ha mosolyogsz, akkor egyrészt a hangulatodon javítasz, derűlátóbb leszel, továbbá pozitívabb érzelmeket érzékelsz másokban, ami szintén visszacsatol a hangulatodra.

A szerző további tanácsait blogbejegyzéséből ismerhetik meg!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Kolozsi István

Egy fickó, akit a UX és a pszichológia foglalkoztat. Szimplán designernek, azaz tervezőnek tartja magát. Sokan kolboid néven ismerik.­ Legfőképpen digitális tanácsadással foglalkozik.



Kapcsolódó előadó: Kolozsi István