Kontárok a digitális szakmában

Kontárok a digitális szakmában
Elképesztő vizuális merényleteket követnek el a weben. A digitális marketingszakmára a fő veszélyt az indokolatlanul olcsón dolgozó kóklerek jelentik.

Amikor már a háziasszonyok is a tőzsdéről beszélnek és részvényt vesznek, az a biztos jele a növekedés végének – szól André Kostolany örökérvényű megfigyelése. A neves tőzsdeguru szerint az okos befektető ilyenkor elad, kiszáll, illetve eladási (short) pozíciókat vesz fel, hogy a lejtmeneten is tudjon kaszálni.

Kérdés, hogy mit tegyen a marketing szakma, különösen a digitális, közösségi marketing szakértők krémje, amikor már boldog-boldogtalan önjelölt „digitálismarketingguruként” lép fel. Persze az egyszerűbb dolguk a nyilvánvaló kontárokkal van. Jelesül: az olyan kezdő cégekkel, akik még arra sem veszik a fáradságot, hogy egy saját, bemutatkozó honlapot tisztességesen megcsináljanak. Név nélküli, képként mellékelt példánkon az a különösen szemet szúró, hogy egy webes arculattervező cég követte el ezt a merényletet 2014 elején… Mert, ha mondjuk krumplit és hagymát árulnának teherautóról, és ennek akarnának webes reklámot, akkor az megbocsájtható lenne, de így? A suszternek persze mindig lyukas a cipője, mondhatjuk, de ez a fajta igénytelenség arcpirító.

Persze a turpisság rögtön lelepleződik, ha az árakat (következő képünk) megnézzük: 15 ezer forintért (plusz a domain költségek) komplett (igaz statikus) weblapot kapunk, amit dupla ennyiért már flash animációkkal is megfejelnek. Az hagyján, hogy ebben a konstrukcióban nyilván a „cég” semmilyen adót nem fizet és zsebre dolgozik, ám ha munkájukra egy kicsit is igényesek, akkor ezek az összegek az említett krumplit és hagymát szállító rakodómunkások bérét sem érné el.

Ergó a szolgáltatás ilyen formán legfeljebb a webes világban teljesen járatlan, még talán egyetlen netes keresést sem végző, feltehetőleg 50 feletti vállalkozói rétegre épít. A szakmájukhoz nyilván jól értő, ám a digitális világban ma is járatlan kkv-s vezetői réteg ilyenkor hajlandó azt mondani: 15 vagy 30 ezer forintot még megkockáztatok. Esetleg 60 ezerért rendelek egy mobiltelefonos applikációt is, mert a fiam barátja is ilyet nyomkod, akkor nem árt, ha az én tüzép-telepemnek is van egy ilyenje. Kérdés, hogy egy ilyen, nyilván a netről levadászott, összebarkácsolt webes és okostelefonos megjelenés mit hoz, és mit visz! Nyilván jóval nagyobb üzleti kárt okoz, minthogyha egy hozzáértő szakembert, nem magas, de legalább tisztességes áron kifizetnének.

Bár, ki tudja. Álljon itt kvázi ellenpéldaként egy tőkealap-kezelő cég honlapja, amely az új gazdaság egyik motorjaként pénzt pumpál az innovatív vállalkozásokba. A mellékelt kép (3-as kép) már egy alaposan letisztult dizájnt takar, ám aki pár hónapja látta az eredetit, el sem hitte, hogy 2013-ban lehetséges volt még efféle dizájnt egy forint-százmilliók felett diszponáló, a startup szférában is tényezőként számon tartott tőkés-társaság honlapjaként elképzelni.

Az újabb verzió persze letisztultabb (ha lehet ilyet mondani ez esetben), ám a döbbenetes az, hogy az üzletmenetet ennél az alapnál érdemben nem akasztotta meg mindez. Talán azért nem, mert az alaphoz folyamodó cégek rá vannak utalva a tőkére és nem is mernek szólni – a pénzügyileg amúgy valóban professzionális – főnököknek, hogy ezt, így ebben a formában, bőven benne a XXI. században, már nagyon nem kellene erőltetni…

Esetükben talán már az is jobb lenne, ha a tőkealap a fent bemutatott kókler céget 15 ezer forintért megbízná egy ingyenes sablon letöltésével és villámgyors feltöltésével a webre. Sőt, mindjárt rendelhetnének is egy okostelefonos álláskereső applikációt 60 ezerért, amellyel logótervezőt lehetne keríteni, hogy a nyolcvanas évek sztenderdjeinek megfelelő (képünkön nyilván kisatírozott) döbbenetes logó lecseréljék. Vagy csak egyszerűen utaljanak át a fenti profi cégnek egy újabb tízezrest, hogy lopjon le egy webes képkeresővel valami szép stockfotót és írják bele a cég nevét izibe’.


Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …