Gazdasági siker nincsen digitalizáció nélkül

Gazdasági siker nincsen digitalizáció nélkül
A digitalizáció ma már a világgazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó folyamat.

A digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos szerint a digitalizációnak közös uniós politikává kell válnia 2020 után. Deutsch Tamás a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Irány a digitalizáció! című múlt csütörtöki budapesti konferenciáján azt mondta, ebben a kérdésben Magyarországnak élharcosnak kell lennie. Azt mondta - idézte az MTI - , Magyarország elemi érdeke, hogy partnereivel közösen megfogalmazzák az igényt arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetési időszakban a digitalizáció legyen a harmadik közös uniós politika. Hozzátette: így a tagállamok a digitalizációt szolgáló fejlesztésekhez közös uniós forrásokat használhatnának fel.

A digitalizáció alapfolyamat

A miniszterelnöki biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizáció ma már a világgazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó folyamat. Nincs olyan sikeres gazdaságpolitika, amely az elsők között nincs tekintettel arra, hogy a gazdasági sikerhez a digitalizációt kell sikerre vinni - mondta.

Deutsch Tamás szerint a magyar gazdaság digitális átalakítása is csak korlátozott sikerekre vezethet, ha az európai gazdaság teljesítménye, a digitális fejlesztések üteme nem csökkenti a lemaradást az észak-amerikai és ázsiai térséghez képest. Megjegyezte: csaknem kétszáz éve, 1820-ban fordult elő utoljára a világgazdaságban, hogy a gazdasági teljesítmény 20 százalékát Kína és India állítja elő, és szerinte 2020-ra ugyanez lehet a helyzet. Nincs sikeres digitalizáció, ha abban nem vállal aktív kezdeményező szerepet az állam, a kormányzat - mondta.

Kiemelte, a digitális átalakulás nem egyszerűen üzleti vagy gazdasági kérdés, hanem egy átfogó esélyteremtő társadalmi változás, amelynek középpontjában az emberek állnak. Hozzátette, hogy a digitalizáció nem halogatható, az a jelen feladata, nem a holnapé, ezért abban a magyar piac minden szereplőjének, a kormány és a közigazgatás minden műhelyének dolga van.

Digitalizáció: Magyarroszág rákapcsolt

Deutsch Tamás azt mondta, Magyarország az elmúlt két, két és fél évben nagyobb sebességű fokozatra kapcsolt a digitalizációban, és az unióban elfoglalt pozíciója erősödött.  Úgy fogalmazott, hogy "Magyarország a digitalizáció ügyében meg tudta állítani Brüsszelt". Utalt arra, hogy a magyar kormány javaslatára, az Országgyűlés döntése alapján 27 százalékról előbb 18-ra csökkent, januártól pedig 5 százalékra csökken az internethasználat áfája. Hozzátette: az unió emiatt nem indított kötelezettszegési eljárást sem, és Magyarország ezzel a lépéssel azt érte el, hogy 2017 őszére az Európai Bizottság javaslatot nyújt be, aminek köszönhetően a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy saját országukban a legkedvezőbb áfakörbe sorolják a nethasználatot. A miniszterelnöki biztos szerint sikeres lehet az a modell, amit Európában ma csak Németország és Magyarország követ, amely szerint minden, a digitalizációval kapcsolatos fejlesztési döntést egyszerre kell oktatási és gazdasági szempontból vizsgálni.

 

 

5G

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország előkelő helyen áll az internetgyorsaság tekintetében. A mobilinternet gyorsaságában a harmadik, a vezetékes tekintetében a 11. helyen áll. Az 5G fejlesztéséről azt mondta, habár kecsegtető a jövőkép, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hálózatépítésnek óriási a beruházásigénye, európai szinten 660 milliárd euróra becsülik ennek összegét. Az uniós szabályozásról szólva az NMHH elnöke leszögezte: Magyarország álláspontja az, hogy a szabályozást ugyan a piaci változásoknak megfelelően aktualizálni kell, de az nem járhat a nemzeti jogalkotói hatáskör sérülésével.

Kitért arra, hogy a digitális fejlődés átszövi a társadalom minden szegmensét, a technológiai fejlődés magával hozza az infrastruktúra kiépítését, a nagyobb elérhetőség pedig utat nyit az új tartalmak megjelenése előtt. Az újdonságok azonban "új reakciókat" követelnek meg a hatóságtól és a piaci szereplőktől is, egyre sürgetőbben hozza magával az igényt a nagyobb IT-biztonságra. Úgy fogalmazott, hogy "magasabb fokozatba kell kapcsolnia az információbiztonsággal foglalkozó szakembereknek, mert csak így jöhet létre az a zavartalan, és az emberek érdekeit szolgáló digitális környezet, amelyet ma mindannyian vizionálunk". Arról is beszélt, hogy az NMHH feladata pedig az, hogy ösztönözze a digitális fejlődéshez szükséges iparági beruházásokat, ellenőrizze a jogszerű és etikus piaci magatartást, másrészt pedig a keresleti oldal fejlődése érdekében erősíteni kell az emberek digitális kompetenciáit. Azt hangoztatta, az NMHH célja az, hogy mindenki egyenlő esélyekkel férjen hozzá az infokommunikációs javakhoz, ehhez pedig tiszta versenyhelyzetre van szükség, akár technológiáról, akár a tartalmakról van szó.

Pachner Róbert, a zrt. digitális gazdaság üzletágának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő gazdasága nagymértékben eltér majd a múlt gazdaságától, hiszen a gazdaság minden területén meg kell, hogy jelenjen a digitalizáció. Jelezte: ebben a Századvégnek is szerepe van, és elengedhetetlen, hogy naprakész nemzetközi piaci információkkal, kutatásokkal segítsék a digitális átállást.

Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes államtitkár is arról beszélt, hogy ma már a gazdaság valamennyi ágazatában jelen van a digitalizáció, illetve a legtöbb területen előrehaladtak a stratégiák készítésével. Így ha a digitális gazdaság valódi súlyát meg akarják mérni, akkor az összes ágazatban meg kell becsülni, milyen módon van jelen - mondta. Szerinte ha az infrastruktúra "nincs rendben", akkor bele sem lehet kezdeni az ipari vagy más ágazati digitalizációba. Arra utalva, hogy a piac és az állam 200 milliárd forintot költ a szupergyors internet programjára, közölte: ha egy településhez nem jut el az optikai hálózat, akkor ott a jövőben nem lesz gazdasági termelés.