Digitlis lépéskényszerben Magyarország

Digitlis lépéskényszerben Magyarország
Laufer Tamás maradt az IVSZ elnöke, miután a szervezet éves közgyűlésén a következő három évre ismét neki szavaztak bizalmat a tagok. ″A digitalizáció egy megkerülhetetlen folyamat, amelyet az egész gazdaságnak magáévá kell tennie, ha nem akar reménytelenül lemaradni a globális versenyben″ – mondta Laufer.

 

Laufer Tamás maradt az IVSZ elnöke, miután a szervezet éves közgyűlésén a következő három évre ismét a jelenlegi elnöknek, Laufer Tamásnak szavaztak bizalmat a tagok.

A másodszor újraválasztott elnök az ágazati szövetség tevékenysége és küldetése kapcsán azt emelte ki, hogy míg az IVSZ feladata az elmúlt időszakban az evangelizáció volt - fel kellett hívni figyelmet arra, hogy a digitális gazdaság nem egy jövőkép, hanem a jelen - addig ma már ez sem elég: digitális lépéskényszerben vagyunk.
Legnagyobb feladatunk ma a szakemberképzés fejlesztése, az IVSZ a jövőben is azért dolgozik, hogy néhány év múlva az informatika a legnépszerűbb szakma legyen a munkaerőpiacon. Ezen túl pedig, hogy a hazai IT KKV vállalatokat erősítsük – IoT és az Ipar 4.0 trendek mentén olyan kompetencia központokat tartunk szükségesnek, ahol a problémát ismerő egyéb iparágak képviselői és a megoldást fejleszteni képes IT vállalkozások egymásra találnak. Ehhez hidakat építünk, iparági együttműködéseket kezdeményezünk egyetemi, akadémiai, állami és piaci szereplők bevonásával. A magyar digitális gazdaság építését segítjük.
Ahogy előadásában elmondta: átalakuláson megyünk át, aminek eredményeképp a digitalizációt képviselve eljutunk horizontálisan a gazdaság minden területére, a digitális gazdaság alapja ugyanis az informatika.
Az IVSZ kiemelt missziója a digitális alapkészségek fejlesztése, a digitális írástudás erősítése, így a digitális oktatási stratégia kidolgozásában való közreműködés. Állandó szakmai partnere a kormányzatnak, ennek jegyében a szövetség közgyűlésén részt vett Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalom-fejlesztésért felelős kormánybiztos, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, valamint dr. Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes-államtitkár is, akik egy pódiumbeszélgetés keretei között vitatták meg a digitális oktatás megújításának egyes kérdéseit.
A digitális oktatás megújításának egyik fontos pontja az iskolai eszközpark korszerűsítése, illetve a Digitális Jólét Programban is lefektetett internet illetve wifi kapcsolat javítása az intézményekben. Ezzel kapcsolatban Solymár Károly helyettes-államtitkár kifejtette: a wifi kapcsolat biztosítása országszerte minden iskolában 2018-ra biztosítható, az 50-100 megabites internet-hozzáférés azonban már az idei év végéig elérhetővé válik az intézményekben. Az eszköz-ellátottság kapcsán kiemelte: e tekintetben naprakész nyilvántartásra van szükség, utána pontosan kidolgozott stratégia kell a fejlesztésre, és csak ezek után lehet a konkrét eszközigényt meghatározni.
Ehhez kapcsolódva tartalmi oldalról Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a méréseket, amelyek azt mérik, a gyermekek digitális tudása mit mutat.  Az eszközhasználat gyakorisága nincs egyenes összefüggésben a gyermekek digitális írástudásával, ezért meg kell találni az okos középutat, amely azt a hatékonyságot hozza, amit a klasszikus pedagógia eszközökkel már nem lehet elérni.
Önmagában nem elég csak az eszközhasználat fejlesztése, meg kell találni a megfelelő módszertant ahhoz, hogy a mai gyermekek digitális írástudása látványosan fejlődjön a következő időszakban – tette hozzá dr. Bertalan Judit. Kiemelte továbbá, hogy a minőségi oktatási tartalom, és jó gyakorlatok begyűjtése és megosztása egy nyitott rendszerben különösen fontos, ebben van nagy szerepe az Okosportálnak. Prioritás továbbá a tanárok felkészültségének és tudásának feltérképezése is, hiszen az elmúlt évtizedekben nem igazán készült releváns mérés az oktatók digitális képességének szintjéről.
Fontos nemzeti ügy a digitális átalakulás – ezt már Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos hangsúlyozta a pódiumbeszélgetésen. Ezért készült el a Digitális Jólét Program, melynek keretében a Digitális Oktatási Stratégia célja, hogy az internet és a digitalizáció az oktatásban kapjon az eddiginél sokkal nagyobb szerepet, hiszen a 21. században nem lehet múlt századi módszerekkel tanítani – tette hozzá Deutsch Tamás. A digitális eszközöket és szemléletmódot be kell vinni a tantermekbe, hiszen napról napra mélyebben integrálódnak a hétköznapi életünkbe is. Néhány éven belül az állások döntő többsége megköveteli a digitális kompetenciákat, az informatikusok iránt pedig már ma is kielégíthetetlen mértékű piaci kereslet mutatkozik.
Ehhez képest jelenleg az oktatásban sem az infrastruktúra (sávszélesség, belső hálózatok), sem az eszköz-ellátottság (tanári laptopok, interaktív táblák, tabletek, okos készülékek), sem a digitális kompetenciák (tanárok és diákok digitális felkészültsége), sem a digitális tananyagok, sem pedig az oktatásszervezés és az elektronikus szolgáltatások terén nem kielégítő a helyzet – foglalta össze Deutsch Tamás. „A Digitális Oktatási Stratégia várhatóan júniusra készül el, de addig is támogatjuk az összes olyan kezdeményezést, amely hozzájárul a Digitális Jólét Program céljaihoz.”