Az MI kordában tartása szükséges, de nem lehetséges

Az MI kordában tartása szükséges, de nem lehetséges
A mesterséges intelligencia az emberiség utolsó, végzetes találmánya lesz, vagy egy új korszak hajnala? Kell-e tartanunk az olyan új technológiáktól mint a szintetikus biológia, a robotika és a kvantumszámítógép, amik az MI-vel kiegészülve egy új civilizációs hullámot indítanak el? Hogyan lehet minimalizálni ezek káros hatásait, miközben kiaknázzuk a bennük rejlő hatalmas lehetőségeket? Mustafa Suleyman és Michael Bhaskar könyve többek között ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ.

Az a kérdés, hogy ki a csoda az a Mustafa Suleyman, valójában úgy is feltehető, hogy: Hogy a fenében lesz egy oxfordi egyetemen filozófiát és teológiát tanuló hallgatóból a világ egyik legsikeresebb MI vállalkozója?

Az MI-ben élenjáró DeepMind (ma már Google DeepMind) megalapítása ugyanis, illetve a személyes MI asszisztenseket fejlesztő Inflection AI is a könyvet első szerzőként jegyző Suleymanhoz köthető. Saját elmondása alapján a filozófiát mindig is egy rigorózus gondolkodási rendszernek tartotta, ami segít neki megfogalmazni az állításait – egyébként pedig otthagyta a filozófiai fakultást (így illeszkedik a nagy tech cégek alapítóinak sorába, mint amilyen Steve Jobs vagy Bill Gates). Teológiát pedig úgy hallgatott, hogy egyébként ateista. Az egyetem után önkéntesnek állt a Muslim Youth szervezethez, majd a londoni polgármester emberi jogi politikai tanácsadója lett.

Ezt a kacskaringós életkezdést Suleyman motivációja teszi érthetővé. Mindig is az érdekelte, hogy az elméleti, elvont dolgokat hogyan lehetne praktikussá tenni és segíteni vele az embereken. Zavarta azonban, hogy milyen kevés hatással tud lenni a környezetére. Ezért érdeklődni kezdett aziránt, hogy mi teszi az embereket hatékonnyá, mint fajt. Ez az útkeresés egybeesett a Facebook indulásával, Suleyman-t pedig megigézte hogyan nőtt ki a cég két év alatt a semmiből és ért el százmillió havi aktív felhasználót.

A deep learningre fogadott

Ekkor döntötte el, hogy beleássa magát a technológiába és célirányosan kezdte el képezni magát ezen a területen. Végül találkozott az iskolai legjobb barátjának testvérével, aki akkor fejezte be az idegtudományi PhD-ját és együtt alapították meg a DeepMindot 2010-ben, hogy MI-t fejlesszenek.

A DeepMind a deep learningre fogadott, ami végül bejött, mert ez lett a mai MI forradalomnak az egyik technológiai alapja. Jeffrey Hinton, akit ma az MI (egyik) keresztapjának tartanak volt az első fizetett tanácsadójuk. (Hinton tavaly felmondott a Google-nél és az MI veszélyeire, szabályozási kérdéseire kezdte el ráirányítani a figyelmet. Arra, amiről végeredményben Suleyman könyve is szól.) A DeepMindot 2014-ben adták el a Google-nek. Suleyman 2019 decembere és 2022 januárja között a Google szabályozási kérdésekkel foglalkozó egyik vezetője lett, ami tulajdonképpen már szorosan összefügg a könyv témájával, a technológia lehetséges kordában tartásával.

E-kereskedő mesterséges intelligencia

Suleyman kiinduló feltételezése, hogy 3-5 éven belül az MI eléri egy csomó területen az emberi képességek szintjét. Ezt nevezi ACI-nak (Artificial Competent Intelligence).

Tíz évvel ezelőtt az MI fejlesztők elkezdték megoldani a klasszifikálás problémáját. Azt, hogyan lehet sok nyers és strukturálatlan adatból valamit kihozni például megmondani mi van a képen vagy leírni, amit valaki diktál. A következő szintet az jelentette – ahol most tartunk a generatív MI forradalmával – amikor erre építve létrehozunk olyasmit, ami korábban nem volt. Időközben az adatok mennyiségének és a számítási erőnek a növelésével egyre jobban működő modellek jöttek létre. Az elmúlt tíz évben évente tízszereződött a legjobb MI modellek mögötti számítási kapacitás, tehát a fejlődés nem inkrementális, hanem exponenciális, például a ChatGPT 2 és a 4 között százszoros nagyságrendű.

Olvasd el a teljes cikket a Kosárérték oldalán!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!