A nagy felhő-átverés?

A nagy felhő-átverés?
Nem feltétlen, de tegyük helyére. Versenyautóval nem szántunk, Trabanttal nem versenyzünk. Sötétben meg ne hordjunk szemüveget. A ″felhőt″ meg arra használjuk amire optimális. Kinek, mire.

A múlt évben több hazai szolgáltatónál is 3-4-szeresére ugrott a számítási felhőben futó alkalmazások sebessége, igaz e szolgáltatók árat is emeltek. A cloud közel sem minden problémára jelent gyógyírt. Sokszor még csak költséghatékonynak sem lehet nevezni. Az alkalmazása előtt pedig minél széleskörűbb tájékozódásra lenne szükség – többek között ezekről beszélt nekünk Pluhár Károly a RackForest Kft. hoszting szakértője, aki az Internet Hungary konferencián is adott elő felhő témában.

A számítási felhő körül kialakult felhajtás félrevezetheti a cégeket. Vannak helyzetek – például ha egy vállalat IT erőforrás igénye nem hullámzik – amikor hatékonyabb megoldás lehet fizikai szerverekbe beruházni – mondta el Pluhár Károly.

Mint hozzátette: egyébként is egy általános félreértés, hogy a felhőt kevesebből meg lehet úszni, hisz nem csak a hardvert kell megfizetni, de azokat az úgynevezett virtualizációs rétegeket is (ezek szoftvereit és karbantartását), amik a kiszolgálást segítik. Persze a felhő melletti érvként mindig szóba jön a kellemetlen, egyszeri, nagy beruházás, ami a saját gépekkel jár. Csakhogy ez sem állja meg teljesen a helyét: a fizikai szervereknél is van mód rövid vagy akár hosszú távú bérlésre. De, ha az igények dinamikusan változnak, vagy épp egy olyan kis startup-ról van szó, ahol egyetlen szerver is túl soknak bizonyul akkor egyértelmű irány a cloud.

A választásnál azonban érdemes óvatosnak lenni. „A hazai nagyok gyakran túlságosan is rugalmatlanok. Vaskos szerződéseket íratnak alá az ügyféllel és több éves kötelezettséget várnak el, miközben a nagy nemzetközi szereplőknél, mint amilyen az Amazon mindez pár kattintással elintézhető” – jegyzi meg a szakember. Részint a gyenge hazai kínálatnak is köszönhető, hogy itthon a technológia elterjedtsége az európai átlag alatt marad.

Ahogy arra az Ipsos Mori tavalyi felmérése is rávilágít, a magyar KKV-k egyébként is inkább elektronikus levelezésre (57 százalékuk) és dokumentumok megosztására (42 százalékuk) vetik be a felhőt, míg például az adattárolásnál a kis- és középvállalkozásoknak kevesebb mint a negyede hívja segítségül az új technológiát.

A felhő hazai elfogadásáról sokat elmond, hogy volt olyan nagy szolgáltató, amelyik egy komoly marketingkampány és másfél évnyi működés után is mindössze kilenc ügyfelet tudott szerezni. Ahogy Pluhár Károly elmondta: nagy szükség lenne a tájékozódásra, amiben sokat segíthetne, ha szondáznák a szolgáltatók teljesítményét. Pluhár korábbi munkaadója, a DoclerWeb például végzett ilyen méréseket, de ahhoz, hogy szakma és a cégek elfogadják az eredményeket egy független, a vállalatok felett álló szervezetre lenne szükség.

Mindenesetre a teljesítmények feltérképezése rávilágított, hogy a szolgáltatások színvonala az elmúlt egy évben sokat javult: jó pár helyen korábban komoly gondok voltak például a háttérkiszolgáló rendszerek lassúságával és túlterheltségével, a teljesítmények azonban volt ahol három-négyszeresére (!) ugrottak az elmúlt egy évben. Igaz ez komoly árnövekedéssel is járt. Rendszerint ahol csökken vagy stagnál az ár, ott a teljesítmény se nő!

Jelenleg a technológiát övező információhiányból fakad még egy említésre méltó probléma: sok cégnél tévesen hiszik azt, hogy kizárólag a fizikai megoldások és a felhő között kell választaniuk. Pedig az átmeneti hibrid lehetőségek is járható utat jelenthetnek. Ezeknél az adott cég csak akkor bérel cloud-ot, ha például épp kiugró teljesítmény igénye van. Akár egy webáruháznak a karácsonyi szezon idején.

Egyébként a komoly biztonságot jelentő privát felhő (jelentése: amikor a szolgáltató az adott szervezetnek kizárólag belső használatra hoz létre saját cloud megoldásokat) is kombinálható a publikus felhővel. Csak ahogy Kovács Attila a T-Systems Magyarország Zrt. ágazatigazgatója az idei Internet Hungary-n is elmondta: az ilyen hibrid rendszerek létrehozása és üzemeltetése komoly kihívást jelent, ezért érdemes hozzájuk külsős segítséget kérni. A szakértő szerint egyébként arra a kérdésre, hogy menni kell-e a felhőbe a válasz, hogy előbb-utóbb biztosan, de most többnyire a várakozásnál, a kivárásnál tartunk, ami a cégeket illeti.

DEVECSAI JÁNOS

 

PLUHÁR KÁROLYRÓL

Eredetileg közgazdasági és tőzsdei szakember, de már több mint tíz éve foglalkozik a hoszting, co-location és az internet világával.

A komplex adatátviteli rendszerek, hálózatok és nagy megbízhatóságú szerverrendszerek tervezésének specialistája.

Tavaly év végéig a DoclerWeb termékstruktúrájának kialakítása, valamint az értékesítés vezetése volt a feladata, jelenleg a RackForest Kft. hoszting szakértője.

2013-as Internet Hungary-n tartott előadása:

Felhő evolúció

Mennyit változott a cloudok világa egy év alatt? Újra nagyító alá vetettük őket.

 

 


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...