Mi fogja felforgatni a kereskedelmet?

Mi fogja felforgatni a kereskedelmet?
A világ legnagyobb vállalatai is gyökeres átalakulás előtt állnak, a kereskedelem sokkal nagyobb sebességre fordul, és aki nem lép időben, könnyen lemaradhat. Nem árt ezért a ma még sic-fi-nek tűnő technológiákkal sem barátkozni. Beszámoló az Internet Hungary konferencia „A kereskedelmi diszrupció lovagjai” szekcióinak előadásairól.

Az SAP a világ vezető üzleti informatikai beszállítója, a globális nagyvállalatok java része használja a megoldásaikat. A pénzügy, logisztika és gyártás dokumentálása és tervezése egy elég bonyolult rendszer, nem igazán látszik, hogy ezen a piacon felforgató új ötletek labdába rúghatnának, mégsem dől hátra a cég.

Ki gondolná, hogy egy nagyvállalati informatikai beszállítónak már ügyfélélmény vezetője is van Stefan Lenge személyében – ő a kelet-közép-európai régióért felel. Ausztráliában dolgozott az informatikai iparágban innovációs területen, és sosem gondolta volna, hogy az SAP-nak fog dolgozni: nem egy konzervatívnak tartott nagyvállaltnál képzelte el magát. Aztán egy konferencián rájött, hogy az SAP sokkal innovatívabb, mert beszállítóként nem rendszerfejlesztésben gondolkodott, hanem az ügyfélélmény átalakításán, a teljes üzleti és értékesítési folyamat újra gondolásán.

Mint, amikor még a cigi menő volt

A legtöbb nagyvállalat még mindig az 1950-es években kialakított elvek szerint működik, minden osztály saját folyamatokkal és rendszerekkel dolgozik. Ehelyett a jövően a hatékony cégek integrált adatbázisokkal és megoldásokkal fog dolgozni. Nem lehet az ügyfélélményt, az ügyfelek kiszolgálását külön kezelni, hanem mindenképpen integrálni kell ezt a szemléletet a cégek működésébe. Ehhez pedig adatokra van szükség, de a bizalom alacsony az adatok megosztására .

A cégek többsége még mindig nem tudta elérni azt a digitalizációs szintet, amit szerintük kellene, egy felmérésük szerint csak 5 százalékuk elégedett a színvonallal, tehát fejlesztési lehetőség még bőven akad.

Elköteleződés egy életre

Kevés olyan cég van ma azonban, amelyik nem a digitális megoldásokról beszél, ezekről gondolkodik. Eközben a termékek is szolgáltatásokká válnak, egyre inkább digitálisan lehet értékesíteni őket. Az ilyen vevőket másképp lehet elérni, mint a hagyományos, egyszer-egyszer vásárolnak. A jövő vevői akár egy életen folyamatos vevők lesznek.

Az informatikai támogatásnak ezért egységesnek kell lennie, a marketing, a sales és a szolgáltatások egy rendszerben kell elérhetőnek lennie. Az osztrák Swarovski például egy olyan rendszert fejlesztett, amivel a visszahozott, hibás termékekről elég egy fényképet készíteni egy applikációval, ez alapján tudják, hogy a sok tízezer termékből pontosan melyikről van szó, mi a hiba. Így 3-4 hét helyett a világ pontján 1-2 nap alatt el tudják dönteni, hogy jogos-e a reklamáció. Ez nem csak a vevőknek gyorsabb, de a cégnek is olcsóbb.

Az ilyen megoldások mögött már ma is mesterséges intelligencia dolgozik, az SAP Hybris ezeket segít a vállalati rendszerekbe integrálni. Mert akkor lehet igazán sikeres bármely új technológia, ha a már meglévő adatbázisokat össze lehet kapcsolni ráadásul úgy, hogy az ügyfelek elvárásainak is sikerüljön eközben megfelelni.

Blockchain kihívások

Czeglédi Tamás, a Blockchaineum társalapítója még távolabbi lehetőségekről beszélt, hogyan tudja a blockain, azaz a blokklánc technológia az online fizetési rendszereket átalakítani. Számos igen érdekes és ötletes megoldás van, de egyelőre nem látszik esély arra, hogy ezt tömegek kezdjék használni.

Jól érzékelteti ezt, hogy a blokkláncot már ismerő, a kritpovalutákat már használó embereknek is tapasztalat szerint 3 órába telt megtanulni, hogyan kell használni a krtiptovaluta alapú online fizetési megoldásokat A blockchain egy bonyolult rendszer, ami bár működik, de forradalmat nem fog egyelőre magával hozni, mert az átlag felhasználónak bonyolult.

A blokklánc technológia nem új pénzeszközökkel tudja az online kereskedelmet átalakítani, hanem – főként a pénzügyi és biztosítási iparágban – új termékekkel és megoldásokkal. Ilyen például az Axa Fizzy megoldása, ahol a káresemények után automatikusan fizet a biztosító.

Egy másik terület, ahol a blokklán használt gyorsabb változásokat hozhat, az a tokenizáció. Ez utóbbi egy olyan adat-, információcsomag, amt több dologra is lehet használni. Ezt lehet a tulajdon azonosítására is használni, akár egy akció vagy hűségprogram keretében, de még gyakrabban az induló cégek tőkegyűjtésére. Az ICO-kkal – nagyjából a tőzsdei bevezetés kriptovalutás megfelelője - 20 milliárd dollár tőke érkezett a kkv-khoz, de ez a trend lassan kifulladni látszik.

A tokonizáció a helyi gazdaságokat tudja támogatni, kormányzat segítség és irányítás nélkül. Az önszabályozás nagyon fontos kevésbé fejlett piacokon, ahol az állami nyilvántartás nem működik jól. Nagy előnyük, hogy önszabályozó piacot hoznak létre. De továbbra is gond, hogy nem elég gyors a blokklánc, a hagyományos fizetési megoldásokhoz képest. Ezért cserébe nem él vissza az adatainkkal egy ilyen rendszer, ami a GDPR miatt is kiemelten fontos.

Eddig a blockchain a meglévő rendszerek javítására koncentrált, ehelyett olyan megoldásokat kell találni, amiket új módszerekkel tudnak megoldani a blockchain alapú rendszerek. Ilyen újítás, hogy lehet például saját pénztárcája az eszközöknek is, akár az autóknak és házaknak is. Fizethet például tokennel egyik jármű egy másiknak, hogy engedje megelőzni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.