Mi a fene az a Bitcoin?

Mi a fene az a Bitcoin?
Akkor szépen átvesszük az alapoktól, hogy mi is ez a kriptovaluta, amiről ezek kockák dumálnak. Azért remélhetőleg azoknak is mutatunk újat, akiknek lóg egy-két flaneling a szekrényében (például a 190 millió dolláros pizzákat!). Akiknek meg van legalább egy 99-es szintű paladinjük, ajánlott cikkeink között válogathatnak Bucsky és Halaska kollégák írásai közül!

2017 volt vitathatatlanul a Bitcoin (BTC) éve, egyetlen darab értéke 963 dollárról felugrott 19 000-re, ami ugyanilyen hirtelenséggel meg is feleződött. De mégis mi ez az egész? Hogy a fenébe lehet értékesebb egy virtuális, valóságban nem is létező digitális izé az aranynál? Ebben az összeállításban igyekeztünk összegyűjteni a témába vágó legfontosabb információkat.

Pénz?

A bitcoin egy digitális kriptovaluta, a hagyományos rendeleti pénztől eltérően nem létezik egy központi Bitcoin bank, amelyik nyomná és szabályozná a „pénzt”. Ehelyett a használói tulajdonolják, akiket egy nyilvános „főkönyv” köt össze. Ezt a főkönyvet, ami a bitcoin legfontosabb eleme, nevezik blokkláncnak (blockchain), ez rögzít valamennyi bitcoinos tranzakciót, továbbá érvényesíti azokat, és biztosítja a hálózat sértetlenségét.

Maga az alapötlet annyira nem is új keletű, a cyberpunk levlisták hemzsegtek annak idején az ehhez fogható nagy tervektől. Aztán 2009-ben egy Satoshi Nakamoto nevű rejtélyes programozó létrehozott egy P2P hálózatot, mellyel a kriptovaluta elérhetővé vált a világ számára.

Két pizza 190 millió dollárért?

A felfutó fázis hosszú és lassú volt: a történelem első bitcoinos tranzakciója során tízezer BTC ellenében vásároltak két pizzát, mely összeg a 2017-es hisztéria csúcsán 190 millió dollárt ért volna.

A Bitcoin azóta a szárnyait bontogató digitális valutából pénzügyi eszközzé és áruvá nemesült, vagyis inkább valahol középen táncol. Fizetőeszközként ritkán használják, pénzügyi eszköznek sem a legjobb a veszélyes árfolyamingadozásai miatt, miközben inkább úgy kereskednek vele, mint a részvényekkel a tőzsdén.

Neked még egy bitcoinnyi pénzed sincsen?

A bitcoinkereskedésbe egy tizedesvessző után is beszállhatunk, magyarán nem kell egy egész Bitcoint megvásárolnunk ahhoz, hogy beszálljunk a bizniszbe. Mindez könnyen értelemt nyer, ha rápillantunk az árfolyamra, ami most hétvégén 6440 dollár, azaz olyan 1,8 millió forint környékén mozgott. Így ha most hétvégén 180 ezer forintért vásároltunk volna, akkor 0,1 BTC boldog tulajdonosai lehetnénk. A történet pedig úgy működik, hogy ha a Bitcoin árfolyama felmenne, akkor többet tulajdonolnánk belőle, míg értelemszerűen kevesebbet, ha zuhanna az árfolyam.

Kik használják?

A Bitcoin ugyanakkor alapvetően egy fizetőeszköz. Sokan különböző szolgáltatásokért is fizetnek már vele, hiszen manapság már több online szolgáltató és webshop fogad el BTC-t (pl. Microsoft, Expedia, Newegg, Overstock) a hagyományos pénz mellett.

Szintén komoly ázsiója van a Bitcoinnak a darkweb-en, ahol nem éppen legális üzletek is köttetnek vele. Mindez annak köszönhető, hogy decentralizált és minimális energiaráfordítással gyakorlatilag anonimizálható a tranzakció.

Ugyanakkor előnyös lehet a Bitcoin olyankor is, amikor a hagyományos „bankolás” nem működik. Ez történt például Venezuelában, ahol az államcsőd közeli állapotok miatt a lakosság egy része áttért a Bitcoinra. Afrika egyes országaiban szintén gyakori, hogy a helyi bizonytalan valuta helyett az alapvetően dollárhoz kötött BTC-t használják.

Mik az előnyök, illetve a hátrányok?

Mint minden területnek a bitcoinhasználatnak is megvannak a maga pozitívumai és negatívumai. Következzék egy csokor ezekből.

Előnyök:

Szabadság: A felhasználók szabadok küldhetnek és fogadhatnak Bitcoint az egész világon, a helyi valutától függetlenül.

Decentralizált: Nincs központi bank, hogy az új Bitcoinról döntsön, itt a felhasználók teremtik elő, bányásszák a számítógépeikkel a terméket, így lényegében a hálózatot a közösség uralja.

Átlátható: Az eddigi valamennyi tranzakciót rögzítő blokkláncos főkönyv bárki által elérhető és letölthető, bár méretre nem apró dologról beszélünk, jelenleg 145GB-nyi anyagról van szó. De több olyan honlap is létezik, melyeken egyes tranzakciókat tudunk leelenőrizni, miközben a személyes információk továbbra sem kerülnek felszínre.

Adatvédelem: Ugyan léteznek módszerek arra, hogy a Bitcoin tranzakciókat visszakövessék azok forrásaihoz, de a Bitcoin jobbára névtelenül működik, ráadásul az átutalásokhoz a digitális pénztárcánkhoz rendelt azonosítónkat kell használnunk, és sose a személyes adatainkat, így azok és egyéb banki adataink biztonságban vannak.

Lehetetlen a túltermelés: A Bitcoin mennyisége véges, csak 21 millió fog létezni belőle, ám ebből már többmillió elveszett. Mindezek pedig a fennbaradó darabokért való keresletet növelik.

Védelem: Ellentétben a hagyományos valutákkal a Bitcoint gyakorlatilag lehetetlen hamisítani. Természetesen ahol pénz van, ott megjelennek a csalók is, akik le akarnak minket nyúlni, vagy éppen „hamis” BTC-t akarnak eladni, de a tényleges hamisítás kivitelezhetetlen.

Hátulütők

Tranzakciós díjak: A Bitcoin korai korszakában a tranzakciós díjak nagyon alacsonyak voltak. Ugyanakkor a 2017-es csúcsán az „átlagos tranzakció" mértéke 55 dollárra ugrott, aminek az eléréséhez már komoyl összegeket kellett megmozgatni, de azért sokan panaszkodnak a sarcra.

Instabilitás: A sűrű és extrém árfolyam ingadozás nehézkessé teszi a Bitcoin fizetőeszközként való felhasználását. Sok eladó bizalmatlan a Bitcoinnal szemben, hiszen könnyen megeshet, hogy mire végbemegy a tranzakció, meg sem kapják azt az értéket, amiben megegyeztek. Emellett a kriptovaluta gyakorlatilag teljesen el is vesztheti értékét az egyik pillanatról a másikra, ami mondjuk a dollárnál nehezebben elképzelhető.

Visszatérítés: Itt ütközik ki a tranzakciókkal kapcsolatos anonimitás árnyoldala. Ha rossz címre küldünk véletlenül Bitcoint, vagy ha vásárlunk vele valamit, és az nem érkezik meg, gyakorlatilag nincs esélyünk a fölöslegesen kiadott összeget visszaszereznünk.

Konkurencia: Sokan úgy gondolják, hogy a verseny jót tesz a kriptovaluta piacnak, és van is benne valami. Per pillanat a Bitcoin a legismertebb, legértékesebb és a legvonzóbb befektetési lehetőség valamennyi közül, ám mások (pl. Ethereum, Ripple, Eos, stb.) anonimabb, funkcionálisabb és biztonságosabb részekkel rendelkeznek, ami könnyen a Bitcoin bukásához vezethet.

Szabályozatlan: Hasonlóan a visszatéríthetetlenséghez, akkor sincs nagyon mit tenni, ha az ember Bitcoinjai „bűncselekmény áldozataivá válnak”, ugyanis a megfelelő jogszabályi háttér hiányában a hatóságok nem igazán tudnak semmit se tenni az érdekünkben.

Elterjedés: Leginkább a fenti okok miatt a BTC-t annyira nem szeretik az üzleti életben, ami miatt még hosszú küzdelmes évek várnak rá. Ráadásul piacképes fizetőeszközzé is csak akkor tudna előlépni, ha a tranzakciók sebességén gyorsítanának. Például fizetéseket utalni a rendszeren keresztül meglehetősen lassú volna, mivel másodpercenként csak hét tranzakcióval képes megbirkózni, ami a csigalassúság eklatáns példája, ha összehasonlítjuk, a másodpercenként többezres forgalmat bonyolító Visa rendszerével.

(A cikket gyakorlatilag lefordítottuk a Makeuseof oldaláról, miközben kicsit vicceskedtünk, a következő anyagunk a Blockchaint tárgyalja)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!