A vállalkozói szellem újfajta önértelmezésének lehetünk tanúi a „vén” Európában. A vállalkozásalapítás, a gyors növekedés elérése, majd a néhány éven belüli cégeladás elfogadott gyakorlattá vált. A Roland Berger „Vajon fel tudják törni a kódot az európai startupok?” címet viselő friss tanulmánya rávilágított arra, hogy a startupok a vállalkozói környezet, a tehetség, a vonzerő és a finanszírozás tekintetében meglepően érett gazdasági szereplők.

Míg korábban egyértelműen az Egyesült Államok volt a startup paradicsom, ma már Európa is vonzó alternatíva. Az európai startup-ökoszisztémában ma 400%-kal több akcelerátort és inkubátort találunk, mint 2007-ben, ami jelentősen megkönnyíti az új startup-vállalkozások indítását. A főbb központok Berlin, London és Párizs, amelyből Berlin esete külön figyelemreméltó, mert annak ellenére lett egy kreatív forradalom fővárosa, hogy nincs nagyipara, ráadásul egyetlen DAX-vállalati központ sem található Berlinben. Párizsban szintén több mint 12 000 startup működik, ami nagyrészt kitűnő, különösen a műszaki tudományok terén megmutatkozó tehetségbázisának köszönhető.

Tőkebevonás szempontjából az európai startupok továbbra sincsenek még egy szinten amerikai egyesült államokbeli társaikkal, de gyors ütemben zárkóznak fel hozzájuk. Európai digitális csoportok idén 46 „nagyszabású” (a 30 millió dollár határt elérő) forrásbevonási műveletet zártak le összesen 5,7 milliárd dollár értékben a 2014-ben elért 2,9 milliárd dollárhoz képest. Az is figyelemreméltó, hogy már az offshore finanszírozás sem ismeretlen terület az európaiak számára. 2010 és 2014 között EU-n kívüli magántőkealap-kezelők összesen 6 milliárd eurót fektettek európai vállalkozásokba.

A nagyobb európai startupok együttes értéke jelenleg 110 milliárd dollár, hét cég pedig – köztük a német Rocket Internet és a Zalando – 2014 során végrehajtotta első nyilvános részvénykibocsátását. 2015-ben a tőzsdei bevezetések száma Európában figyelemre méltó módon 30%-kal növekedett.

Kedvez a startupoknak a vállalkozói környezet is. Habár még nem jött létre egységes európai digitális piac, a szélessávú szolgáltatások penetrációja a csomópontnak számító területeken kitűnő, és az adatbiztonság tekintetében is magas színvonalról beszélhetünk. Európát továbbra is jó ár-érték arány jellemzi: a szenior szoftverfejlesztők még negyedannyiba sem kerülnek, mint a Szilícium-völgyben dolgozó társaik. A prémium irodaterületek bérleti díjának tekintetében még a drágább, európai üzleti csomópontnak minősülő városok (például Párizs) is akár 30%-kal olcsóbbak lehetnek San Fransiscónál. Annak ellenére, hogy a digitális átalakulás töretlenül zajlik a kontinensen, Európa ereje továbbra is az offline területekről, hagyományos értékeiből származik.

Most, amikorra az európai nagyvállalati szereplők elkezdtek egyértelműen befektetni a helyi startup közösségekbe, Európának lehetősége van kamatoztatni történelméből fakadó erősségeit: átfogó, történelmi tapasztalat az iparfejlesztésben, sokszínűség és nemzetek közöttiség.

A Roland Berger tanulmányában felvázolt jövőkép három pilléren nyugszik: ezek a gyökeres változást előidézni képes emberek kinevelése, a szükséges, új szabályok megalkotása, valamint egy új, a fenntartható digitális ökoszisztéma kialakítása .

Európa dúskál az innovatív szemléletű tehetségekben – első pillér –, de ahhoz, hogy a kontinens vonzó maradjon a számukra, az EU, a kormányok és az iparszövetségek közös támogatására van szükség. Szükséges továbbá a már meglévő, belső innovációs lehetőségek kihasználása, hidak létesítése a hagyományos cégek és a startupok között, valamint a digitális infrastruktúra bővítése.

A második pillér – az új szabályok megalkotása - nagyobb kihívásokat rejt magában. Schannen Frigyes szavaival: „A digitális piac olyan területein, mint az adatbiztonság, az adatvagyon-kezelés, a fizetési modellek vagy a fogyasztói jogokat biztosító keretrendszerek, Európának kell a legjobb, nemzetközi szinten is elfogadott normákat kidolgoznia.” Ennek eléréséhez szükség van a politikai, illetve az iparági szereplők közötti konszenzus kiharcolására, a kidolgozott szabályok és normák jóváhagyására, a digitális startupok nemzetközivé válásának támogatására, a már létező vállalkozói csomópontok összekötésére, valamint annak biztosítására, hogy a közszférából, illetve a magánszférából induló, különböző kezdeményezések összhangban legyenek egymással.

Az utolsó pillér pedig a vezető szerep felvállalásáról és egy olyan digitális ökoszisztéma kialakításáról szól, amelyben a vásárlók, a cégek, a vállalkozók és a munkavállalók is biztonságban érzik magukat, mert bízhatnak az európai értékekben: a szabadságban, a demokráciában és a jogállamiságban.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!