A Social Impact Award (SIA) egy olyan nemzetközi program, amely 14-30 éves fiatalok társadalmilag hasznos és fenntartható vállalkozásait inkubálja. Ez a világon a legnagyobb, felsőoktatási hallgatóknak és fiataloknak szóló képzési és támogatási program. A magyar programba tíz csapat jutott be az idén, akik most 2 hónapos inkubációban vesznek részt.

Lehetőség a megváltozott munkaképességű embereknek

A tíz projekt közül a Carely csapatból Böhm Róbert a Digital Hungarynek elmondta, hogy vállalkozásuk megváltozott munkaképességű embereknek próbál olyan munkakörnyezetet biztosítani, ahol hatékonyan dolgozhatnak. Jelenleg takarítással és fertőtlenítéssel foglalkoznak, enyhe értelmi fogyatékosokkal dolgoznak, de középtávon az a cél, hogy a Carely egy szociális innovációs műhely legyen, ahol akár kertrendezést, informatikai fejlesztést vagy irodai munkát végezhetnek, és ahol erős Asperger-szindrómás, vagy gyengébb autizmussal rendelkező emberek is dolgoznak.

A vállalkozáshoz az inspirációt az adta, hogy számos tanulmány szerint itthon és Európában is bőven 20 százalék fölötti a megváltozott munkaképességűek aránya a munkanélküliek között. Társaival azt látták, hogy a magyar piacon egy megváltozott munkaképességű embernek egyrészt alapítványoknál, a non-profit szférában van lehetősége elhelyezkedni. Itt jó esetben figyelnek a dolgozók egyéni és társas fejlődésére, viszont a non-profit jelleg miatt ezek a szervezetek jellemzően nem tudnak egy adott üvegplafonon áttörni. A másik a for-profit szféra, főként a multicégeknél és nagyobb vállalatoknál, ahol nem kapják meg a kellő figyelmet. „Mi a kettőt akarjuk ötvözni” – mondta.

Januárban indult a vállalkozás. A biztonságos munkakörnyezetet úgy teremtik meg, hogy a takarítást kis csoportokban végzi 2-3 megváltozott munkaképességű ember, a csoportok élén egy gyógypedagógussal. Ő mutatja meg a munkafolyamatokat a dolgozóknak, végigkíséri a feladatokat, végez minőségellenőrzést is, hiszen a Carely a for-profit szférában akar versenyezni, ahhoz pedig magas minőségű szolgáltatást kell nyújtaniuk.

Későbbi lépésben appot fejlesztenek a skálázáshoz és a munkafolyamatok követésére. Róberték szeretnének egy német informatikai céggel kooperálni, amely szoftverfejlesztő cégeknek back-office feladatokat szolgáltat. Ők főként hibakeresést, patch-munkákat végeznek, ahol nagyon jól tudnak az autistákkal együttműködni.

A csapatukban négyen vannak. Van egy gyógypedagógusuk, egy pszichológusuk, Róbert végzett jogász, és van egy most végzős jogászuk is. Mindannyian 23-24 évesek.

Újrahasznosított élelmiszer

A Gardio egyik alapítója, Laczó Péter összegzése szerint a projekt célja, hogy a háztartásokban megmaradt élelmiszert a háztartások szintjén a lehető legnagyobb mértékben újra elosszák, vagy újra felhasználják. Például ha marad három adag a vacsorából, és nem tudja egy család megenni, mert többet főztek, akkor az ne a kukában végezze, hanem el lehessen juttatni oda, ahol az ételre szükség lehet. Nem csak főtt ételben gondolkodnak, hanem a kertben megtermelt, felesleges terményeket is belevennék a körbe.

„Az egyik irány az, hogy ezeket az ételeket rászorulóknak, vagy jótékony szervezeteknek juttassuk el, szigorúan a közvetlen környezetükben. Nem akarjuk, hogy külön szállítási költséget és környezeti terhelést jelentsen, ezért helyi, városon belüli, vagy közeli települések közti cseréről beszélünk, és hogy még aznap eljusson az étel egyik helyről a másikra” – magyarázta.

A másik oldala az a projektnek, hogy olyan kertgondozási tanácsadó rendszert biztosítsanak az embereknek, amely a magyarországi viszonyok között a kertben, vagy akár az erkélyen megtermő növényhez ad személyre szabott segítséget. Ez azt jelentené, hogy mindenki megadhatná a saját kertjének, háztartásának paramétereit, az információk birtokában pedig kertészek és tanácsadók bevonásával az időjárási jelenségekhez szabott applikációkon keresztül személyre szabott tanácsot kapnának.

A Gardio csapata szeretné visszahozni a régi spórolós, maradékot felhasználó, zöldebb, fenntarthatóbb irányt, a tudatos termelést. Mobiltelefonja szinte mindenkinek van, internethez is sokan hozzáférnek, ebből adódóan valami olyat szeretnének nyújtani, ami ezeket ötvözi a rászorulóknak segítséget nyújtva. A háztartásokra, lokális környezetre fókuszálnak, kis mennyiségre, gyors úton elosztva, és a helyi, digitálisan aktív közösségeket akarják összekötni. Csapatukban öten vannak. Péter és párja info-bionika mérnökként most végzett, két társuk Manchesterben nemzetközi managementet tanult, egy barátjuk pedig marketing szakon végzős hallgató.

A mentorok szerepe

Wagner-Várady Nóra a CEU Innovations Lab projekt menedzsere. Korábban diplomataként, konzulként dolgozott, jelenleg nemzetközi együttműködéseket hoz létre, és startup vállalkozások indulását segíti. Úgy tapasztalja, hogy az inkubációban a csapatoknak sokszor inkább life coaching jellegű segítségre, szakmai bizalomra van szükségük, a marketing vagy üzleti terv kialakítása mellett. Nóra a Carely-t mentorálja. Elmondása szerint a társadalmi vállalkozás elég mostoha terület, mert itt nem mindig működnek azok a megfontolások, amelyek egy üzleti startup felíveléséhez szükségesek. Nagyon nehéz megtalálni azokat az üzleti modelleket, ahol egy társadalmi vállalkozás is fenntartható lehet.

„A mentoroknak pont itt van szerepük, hogy ebből ne egyesületi forma legyen, vagy ne szoruljanak állami támogatásokra. Ki kell alakítani egy olyan üzleti modellt, ahol érvényesül a társadalmi szerepvállalás, miközben üzleti vállalkozásként működik. Ez nagyon nehéz, de vannak erre jó példák Magyarországon is” – állapította meg.

Kiemelte, hogy fontos a startup alapítók személye és tudása, de szerinte ennél a csapatnál adott minden. Ez azért számít, mert a startup cégek elbukásának nagy részét az okozza, hogy a csapaton belül nincs meg az összhang. A startup világban magas a kudarcráta, de a SIA programtól sok támogatást kapnak a csapatok.

P. Tóth András többek között a CodeBerry Programozóiskola alapítója, a YearCompass évrendező füzet egyik alapítója, illetve a Láthatatlan Egyetem egyik alapítója. Fő területe az online marketing és az üzleti ötletek validálása. Ő a Gardio program mentora. Meglátása szerint van a fiataloknak egy rétege, akikben nagyon erős a környezettudatosság, ezért lehetséges, hogy ilyen fiatalok ennyire komoly társadalmi kérdésekre keresik a válaszokat.

„Vannak olyan problémák, amelyek társadalmiak, ezért nagyon kevés pénz van bennük, és keményen meg kell küzdeni azért, hogy üzleti modell legyen belőlük. A fiatalok egy kifejezetten nehéz szegmenst néztek ki” – állapította meg.

Olyan ötletek érkeznek a pályázatra, hogy „leesik az álluk”

Nem jellemző olyan inkubációs program itthon, ami társadalmi vállalkozásokat karol fel. Egy-két nagyobb szereplő, bankok vannak, amelyek befektetőként beállnak ügyek mögé, illetve van egy szűk réteg, akik azt szervezik, hogy legyenek itthon társadalmi vállalkozások. Úgy véli, azért is fontos az inkubáció, mert ennek eredményeképpen pénzügyileg elhanyagolt, nehéz problémákat akár egy technikai megoldással lehet csökkenteni.

„Van olyan, amikor egy applikációval vagy egy jó Excel-táblázattal könnyebben, olcsóbban meg lehet szervezni egy feladatot, mint úgy, ha valaki fizikailag elvégzi azt. Például könnyebb eljuttatni az ennivalót A-ból B pontba” – magyarázta.

Vörös Éva, a SIA program koordinátora úgy gondolja, hogy az ritka és nagyon becsülendő, ha valaki tízen- és huszonévesen eljut oda, hogy vállalkozni szeretne, mert van egy világmegváltó ötlete. Azt látják, hogy máshogy gondolkodik a világról az a generáció, amely az ezredforduló környékén született, internet hozzáféréssel, mobiltelefon használattal, mint például egy olyan társadalmi vállalkozó, aki a non-profit szférából érkezve szeretne egy társadalmi vállalkozást létrehozni.

A témákat a SIA-ban a fiatal pályázók találják ki. A pályázati feltételeknek nem nehéz megfelelni.

„Itt ötletpályázatról van szó, még nincs szükség kiforrott üzleti tervre” – magyarázta.

Úgy fogalmazott, hogy olyan ötletek érkeznek a pályázatra, hogy „leesik az álluk”. Van olyan iskola, ahonnan több jelentkezést is kapnak. Nem óriási mennyiségben, de amik beérkeztek, azok elképesztő minőségűek.

A csapatoknak a nyár a munkáról szól, amikor a személyes mentorukkal dolgoznak együtt. Szeptember 30-án bemutatják az ötleteiket, ekkor a zsűri két nyertest választ ki, egy harmadik csapatot pedig a közönség. A nyerteseket a SIA további szakmai támogatással és kezdőtőkével támogatja.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!