Új technológiák, innovációk, digitális technológiák – az a képzetünk, hogy egyre gyorsul ezekkel a világunk. Mérő László úgy látja, hogy bár felkapott azt mondani, hogy gyorsul a világ, mindez nem megalapozott. Igaz, hogy New York-ba gyorsabb eljutni, mint néhány évtizede, de Petőfi idejében Vácra gyorsabb volt. És az embereknek nem csak egyre több lehetőségük van, de sokkal tovább is élnek.

Közgazdasági szempontból azonban valóban felrobbant a világunk – az évezredeken nagyjából lineáris gazdasági mutatók az ipari forradalom után exponenciális növekedésbe kezdtek - elég itt a GDP-t vagy a külkereskedelmet kiemelni. Ez a növekedés pedig nem hogy lassul, inkább még gyorsít is.

Guld Ádám szerint a média területén is gyorsuló a növekedés, hiszen csak a 20. században indult meg a tömegmédia terjedése, és ez egyre gyorsuló ütemben folytatódi. Elég arra gondolni, hogy még az 1980-as években, annyira nem is régen még csak másfél tévé működött Magyarországon, ma pedig AI influencerek érik el közösségi média platformokon a fiatalokat a mobiljukon. De megjelenik mellékszálként a lassulás igénye, azonban a tömegek továbbra is a gyorsulás felé gravitálnak.

Fehér Katalin azt emelte ki, hogy emberileg nagy kihívást okoz a technológia adta lehetőség használata, az óriási választák mellett nehéz ma már pihenni, lelassulni. De egyre többen feszegetik szerinte azt a kérdést is, hogy mennyire kellene felgyorsulni a kormányzatoknak, a gazdasági szereplőknek hogy tartani tudják a tempót a felgyorsult technológiával.

A beszélgetést Zsíros László Róbert vezető tudományos újságíróként dolgozik, és erről lett ismert. Ma azonban az ELTE-n egy olyan projektben is részt vesz, hogy a kutatók munkáját hogyan lehet mesterséges intelligenciával megkönnyíteni. Ez a technológia nagyon felkapott, de kevesen értik. A mesterséges intelligenciának hívott generatív előre tanított algoritmusok ugyanis tanulni nem tudnak, nem intelligensek – és már legalább az 1950-es évek óta velünk van.

Az életünket és a világunkat ez sem fogja a feje tetejére állítani, de alkalmazkodni kell hozzá. Pogátsa Zoltán egy egyetemi példát hozott: mit lehet tenni, ha a diákok a beadandó dolgozatokat tudhatóan ezzel készítik el? Adódna a szóbeli vizsga. De ha egy kurzusleírásban ott van az irodalom, és nem akarják az összeeset elolvasni, akkor a kivonatolásban is segíthet az AI.

A vállalatoknak ennél nagyobb kihívásokat kell megoldani. Fehér Katalin kutatótársaival azt vizsgálja, hogy mire készülnek a Big Tech cégek, mit csinálnak nagyvállalatok, és hogyan próbálják adat- és algoritmus-vezérelt módra átállítani a működésüket, milyen hatása van mindennek a vállalati struktúrákra. Erre a folyamatnak a szabályozásnak is óriási hatása lesz: az Európai Unió perdig már vizsgálja is, hogy miféleképpen reagáljon a kihívásokra – és nagyon nem tét nélkül, hogyan sikerül ezt megoldani.

„A nagy techcégek szipkázzák el az adatokat és a tudást Európátó, és ha Európa ezt nem fogja meg a maga módján, vagy nem köt jó kollaborációkat, például az Egyesült Államokkal, akkor pont ezért nem tudja megtartani azt a meglévő pozícióit.” – hívta fel a kockázatokra a figyelmet Fehér Katalin.

Guld Ádám az emberi inerpretációjára is felhívta a figyelmet: „szerintem afelett nem lehet eltekinteni, hogy a média milyen képet alkot erről a jelenségről, hogy ezeknek az új technológiáknak a megjelenése most akármennyire új vagy nem új, az hírértékkel bír.” Egyre gyorsulva jelennek meg az olyan hírek, nagyjából évenként megjelenik egy olyan hír a médiában, hogy az adott újdonság fogja totálisan majd átformálni a világot. Tavaly metaverzumról, előtte blockchainről volt szó, hát egyiküknek sem lett maradandó hatása.

Mivel az átlagembereknek ijesztők lehetnek az új technológiák, aminek a működését nem igazán értik, ezért jól eladható híreket lehet ezekre építeni. Az üzleti életben, marketingben is van értéke annak, ha valaki elsőként tudja magáról elmondani, hogy egy-egy újdonságot használni tud.

Az újdonság iránti kényszer miatt hajlamos tehát a társadalmunk túltolni, túlértékelni új technológiákat. Pogátsa Zoltán szerint azonban azt látni kell, hogy a digitalizáció és az internet valóban nagyon radikálisan alakította át az életünket. Már csak az a kérdés, hogy a sok újdonság milyen irányba viszi az emberiséget – az AI kapcsán pedig erőteljesen felmerül a gyanú, hogy ez nagyban növelheti a társadalmi különbségeket.

Az AI, robotok és algoritmusok Pogátsa Zoltán szerint el fogja venni az emberek munkáját. Ugyan a géprombolók óta ugyanaz az az aránya a munkavállalóknak a társadalomban a technológiai optimisták szerint, de elfelejtkeznek arról, hogy ma a modern társadalmakban az állam biztosítja a munkahelyek negyedét. Az állam szerepének növekedése kellett az egyensúly fenntartásához. Mérő László szerint azonban ha nem nőtt volna meg az állam, akkor is csinálnak ezek az emberek valamit, csak jó eséllyel mást.

Nagyban átalakult eközben az is, hogy mit tekintünk munkának. Érdemes abba belegondolni, hogy a pszichológus munkáját munkának tekintették-e volna mondjuk háromszáz éve? A válasz érthetően nem. Pogátsa Zoltán szerint az AI és az ehhez kapcsolódó változások a pink galléros állások növekedését fogják hozni. Ezek olyan szolgáltatási típusú hivatások, amit főként nők végeztek eddig, és jellemzően alacsonyabb bérek mellett.

„Szerintem ez a pozitív szcenárió, hogy leválhatunk mi erről. Nm embernek való dolog gyárban dolgozni, ha ezt meg tudja csinálni helyetted egy gép. Nem embernek való, borzalmas lélekölő irodai munkát végezni. Ha ezeket megcsinálja helyetted robot, algoritmus, AI, akkor egyébként ez egy felszabadító optimista szcenárió, hogy akkor mi emberek egymással fogunk foglalkozni.” – fejtette ki Pogátsa Zoltán.

A világ népességének fele azonban még mindig nem fér az internethez, több milliárd ember él jelentős anyagi nélkülözés mellett. Amíg ez nem változik, csak nőnek az egyenlőtlenségek. Fehér Katalin pedig azt is felvetette, hogy a házimunka, mint még mindig tipikusan női feladat – és azért ebben nem tud túl sok újat mutatni az új technológia. Talán ez lehet a futuristák következő fejlesztési iránya?

Az Internet Hungary-ről készített összeállítáunkat alább tekintheti meg:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!