„Az algoritmusok a globális hatalmasok kezében vannak. Hiába mi promptoljuk őket, a globálisok irányítanak, mi legfeljebb meghackelni tudjuk a működésüket” - jelentette ki már a beszélgetés elején Csermely Ákos.

A szakértő hozzátette: a Digital Hungary konferencián már évek óta téma, hogy a globális felületek elvették az írott sajtó nyitóoldalát. Bár vannak olyan felhasználók, akik célirányosan ott kezdik az olvasást, a legtöbben már a közösségi médiában találkoznak a cikkekkel. Ma már senki nem fizet elő a nyomtatott sajtótermékekre, hiszen online éveken át ingyen tartalmat fogyaszthattak.

„Már korábban is úgy fogalmaztam, hogy digitális gyarmatosítás folyik. Egy áprilisi konferencián megjósoltam, hogy 2023 utolsó negyedévére baj lesz, de az egyik felület már a második negyedévben megváltoztatta a hírtartalmakat ajánló algoritmust. Aki nem figyelt oda, annak 20-30 százalékkal is beesett az olvasottsága. Pedig semmit nem vétett, csak elhitte, hogy jó emberek állnak a másik oldalon. Persze, az algoritmussal is lehet játszani, ez egy új szakma. De fontos tudni, hogy az üzletben érdek van: semmit nem adnak ingyen, legfeljebb azért, hogy fokozatosan hozzászoktassanak valamihez. Olyan mint a drog...” - hangsúlyozta a Digital Hungary alapítója.

Visszatérő nehézség az is, hogy az egyes felületek önkényes szabályok alapján törölhetik az általunk posztolt tartalmakat. Csermely Ákos erre saját példát hoz: egy pénzügyi intézet marketingesével készült interjúját letiltották, pusztán azért, mert a címben a “bank” szó szerepelt. Szerinte már csak ezért sem szabad Magyarországon marketingesként pusztán egy felületre alapozni. Lényeges, hogy legalább 4-5 alternatívánk legyen, ahol tudunk hirdetni és terjeszteni.

Mint a bekokainozott labradorok

Jó példa az átalakuló tartalomfogyasztásra, hogy ma már a két órás Barbie-filmet is sokan egypercesek formájában nézik meg a TikTokon - emelte ki Kánai András. Nem csoda, hogy a reklámszakembereknek egyre több területhez kell értenie. Míg régen elegendő volt a Népszabadságban vagy a HVG-ben, esetleg tévéreklámban vagy óriásplakáton hirdetni, ma már minden kampány ezer részre van szétterítve.

„Folyamatosan keresem a Z-generációs tehetségeket, de legnagyobb részük 147 karakteren szocializálódik. Pedig a kreativitás alapja a tanulás, az emlékezet, a tapasztalat lenne. Kihalóban vannak a kocsmai beszélgetések, hiszen jellemzően 2 percen belül már a Guglit nyomogatjuk, hogy utánanézzünk valaminek. De mit fognak az így szocializálódott fiatalok továbbadni a saját gyerekeinknek, unokáiknak?” - tette fel a kérdést Csermely Ákos.

„Nagyon fontos lenne akár csak naponta fél órát foglalkoznunk a gyerekeinkkel, de nem úgy, hogy együtt reggelizünk és egymásnak sms-ezgetünk közben. Inkább, mint ahogy a kis herceg minden nap meglocsolja a rózsáját. Tényleg üljünk le beszélgetni! Kell a folyamatosság, a ciklusság. A gyerekek ösztönösen példaképet keresnek, amit a Z-generációsok közül kevesen kaptak meg. Amíg otthon élnek, érdemes úgy foglalkoznunk velük, hogy tovább tudják vinni a mi tudásunkat.”

A digitális világ tett ilyenné bennünket, vagy mi idomultunk hozzá?

„Az embernek három természete van: egyrészt a genetika, másrészt a szocializáció, amikor szivacsként mindent magunkba szívunk, és végül a racionalitás, amikor elkezdjük összekombinálni a tanultakat az élettapasztalatainkat. Ennek része az intelligencia, az empátia és az intuíció is - csupa olyasmi, amivel az AI például nem rendelkezik. Pogátsa Zoltán egyik előadása szerint ezerszer többet tud elérni egy elmaradott országból származó gyerek, aki intellektuálisan és anyagilag jól szituált családba kerül, vagyis egészségesen táplált, mint aki beleszületett a jóba, lovat kap, nyaralni viszik, de a medencében is a telefont nyomkodja” - mondta Csermely Ákos.

Kánai András azt a fiatalt idézte, aki szerint ők olyanok, mintha bekokainozott labradorok lennének: mindenre felkapják a fejüket, de csak öt másodpercig. Csermely szerint ez inkább 1.3 másodperc.

„A kiút ebből mindenesetre, hogy vannak jó szándékú emberek és cégek, akik podcasteket és értékes műsorokat csinálnak. Megpróbáljuk szórakoztatva és tanítva átadni nekik, amit lehet. Persze, a versenypiacon mindenki érdekből dolgozik, az is, aki alkotni szeretne vagy épp jó dolgokba fektetni a pénzt” - tette hozzá.

De mi a digitalizáció legnagyobb előnye az analóg médiával szemben? Csermely Ákos szerint az, hogy létrejött a kereshető média: „Ha beírom a keresőbe, hogy Fukushima, vagy a chip probléma, azonnal találok öt magyar nyelvű podcastet.” A Digital Hungary pedig a TikToknak is hasznát veszi, hiszen idén itt is elindult a saját csatornájuk, ezzel állították elő a konferencia vizuális anyagát.

„Egy TikTokos kollégával felvettünk összesen 48 rövid videót. Így nem kellett öt oldalt írnom, mindent belepréseltünk 25 másodpercbe. Minden idők legolcsóbb kampánya volt. Lehet minket szeretni, utálni emiatt, de hatottunk, az kétségtelen, hogy taroltunk vele” - zárta a szakértő.
Alább a beszélgetés:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!