A művészet, az élet és az emberi interakciók a digitális képernyőkre költözött, ahogy a testiség érzése elhalványul, és helyébe a virtuális élmény lép, míg a fizikai tulajdonságok digitális szimulációja a valóságba lép. A Covid-19 válságával szembesülve a múzeumok, galériák ajtajai bezárultak, látogatóik otthon maradtak - és ezzel a kulturális központok fő bevételi forrása is. Míg egy könyvtár jobb helyzetben volt, hiszen a könyvnek jó szolgája a digitális könyv, amely nagyszerű helyettesítője az elődjének és sok tekintetben felül is múlja azt. Ezzel szemben a múzeumok tárgyi gyűjteményeit, fő létjogosultságukat a fizikai létük határozza meg, például a méret, a forma, a szín, a textúra, amelyek mind központi szerepet játszanak abban, hogy miként élünk meg egy műalkotást. Miközben a világ igyekezett eligazodni ebben a példátlan és az életet megváltoztató zavarban, a létállapotok növekvő digitalitása egyre inkább a virtuális élet felé sodort minket.

A múzeumok rájöttek arra, hogy foglalkozni kell a digitális kultúra fejlődésével, amely hatással lehet közönségük elvárásaira és igényeire.

A virtuális múzeumok koncepciója már több mint két évtizede létezik. Bár néhány intézmény már a kezdeti években is látta az előnyeit, de széles körben nem fogadták el. Sokan úgy tekintettek rájuk, mint drága vállalkozásokra, amelyek nehézkes és nem túl meggyőző eredményeket hoztak, körülményes navigációval és változó minőséggel. Az évek múlásával és a technológia fejlődésével azonban jelentős előrelépés történt a múzeumi gyűjtemények megfizethető és megbízható virtuális sétáinak és megtekintési lehetőségeinek létrehozásában.

Amióta a technológiai innováció lehetővé tette a virtuális séták megvalósítását, a világ számos múzeuma üdvözlően lépett fel, és egyre több virtuális tartalmat hozott létre. A virtuális “sétával” kapcsolatos kezdeti ötlet annyira vonzó volt, hogy a Google belevágott a kezdeményezésbe, és elindította a Google Arts and Culture projektet, amelyben több száz múzeummal együttműködve virtuális élményeket nyújtanak a világ legjobb galériák némelyikében. Bár igaz, hogy a virtuális ábrázolások nem helyettesíthetik a valós világban való látás élményét, mégis fontos szerepet játszanak az élmény életre keltésében. A virtuális múzeum célja nem az, hogy versenyezzen a hagyományos múzeumlátogatással, vagy helyettesítse azt, hanem az, hogy a múzeumi élményt olyan szintű személyre szabottsággal, interaktivitással és tartalmi gazdagsággal gazdagítsa, amelyet a valóságban lehetetlen megvalósítani. Ez teszi őket értékes digitális eszközökké, amelyek számos és többrétegű előnnyel járhatnak:

A helyszín és az idő többé nem probléma

A hagyományos múzeumoknak vannak bizonyos korlátai, ez pedig az idő. A virtuális múzeumok egyik legjelentősebb előnye az, hogy mindegy, hol vagyunk. A múzeumok világszerte kínálnak digitális tárlatvezetéseket, bemutatókat és kiállításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy helytől és földrajzi határoktól függetlenül elmerüljünk a művészetben. Sőt, egyes múzeumok egy lépéssel tovább mentek, és különböző korok képeit vagy szimulációit is bemutatják. Képzeljük el, hogy a világ minden tájáról származó művészeti alkotásokat vagy műtárgyakat nézegetünk, amikor a szemünk láttára megjelenik az adott kor szimulált változata.

Michelangelo Dávid-szobra

Több látogatót vonz

Számos múzeum tapasztalta, hogy a digitalizálás növeli a weboldal látogatottságát, és több látogatót hoz magával a múzeumokba. A virtuális túrák valójában sok olyan embert inspiráltak, akik közömbösek voltak vagy ellenezték, hogy meglátogassák ezeket a helyszíneket, és felírják a bakancslistájukra. A múzeumokban található remekművek és kevésbé ismert műalkotások bemutatása további kontextusokkal, történettel és technikai megoldásokkal együtt felkeltette az emberek kíváncsiságát, és arra ösztönözte őket, hogy egy napon személyesen is ellátogassanak a múzeumokba.

Oktatás és szórakozás

A digitalizáció több betekintést, szabadságot és elmélyülést hozott a művészetbe. Minden korosztály számára lehetőség nyílt arra, hogy a saját tempójukban tapasztalják meg a kiállításokat, és interakcióba lépjenek velük - ezáltal fogékonyabbá váljanak a tanulásra. Ez nem csak a fiatalok oktatására és szórakoztatására kiváló lehetőség, hanem az idősebb és érett művészetkedvelők számára is további információkat, betekintést és szabadságot biztosít.

Minden múzeum a saját "flow" - szervezési és osztályozási módszerét követi. Ez azt jelenti, hogy bármennyi erőfeszítést is tesznek a kiállítótermek szabad bejárására, a látogatók mindig kénytelenek lesznek követni a kurátor által vezetett sétákat.

A virtuális múzeumok kiküszöbölik ezeket az akadályokat, mivel intimebb és személyesebb utazást tesznek lehetővé a kiállításokon keresztül. A látogatók az igényeiknek megfelelő tempóban böngészhetnek az általuk érdekesnek talált műalkotások között. Ráadásul sokkal több információhoz férnek hozzá a művekkel kapcsolatban. A virtuális tárlatvezetések lehetővé teszik, hogy az emberek több szemszögből tanulmányozhassák a tárgyakat (360°-os képek, belső képek, zoomolási lehetőségek), valamint több kutatást és kontextust kínálnak a bemutatott tárgyakhoz.

Látni kell a virtuális túrákat!

A virtuális múzeumok számos előnye miatt nem csoda, hogy a legnagyobb és legimpozánsabb múzeumok közül néhány a virtuális világot is magáévá tette. Az élmény soha nem helyettesítheti a művészet előtt állva a valódi impulzust, de egy újabb dimenziót adhat hozzá az élményhez. A cél az, hogy a lehetőségek palettáját bővítsük a többre vágyó emberek számára. Végül is a "művészet" sokkal több annál, mint ami a múzeum falain lóg.

Ahol már most tehetünk egy virtuális sétát:

• Nemzeti Művészeti Galéria - Washington
• British Museum - London
• Nemzeti Modern és Kortárs Művészeti Múzeum - Szöul
• Louvre - Párizs
• MASP - Sãn Paolo
• Guggenheim Múzeum - New York
• J. Paul Getty Múzeum - Los Angeles
• Uffizi Galéria - Firenze
• Van Gogh Múzeum
• Pergamon Múzeum - Berlin
• Rijksmuseum - Amszterdam
• Musée d'Orsay - Párizs
• The Broad - Los Angeles

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!