Az algoritmusok nagyon változatos módon hatnak az életünkre, korlátokat állíthatnak elénk, ugyanakkor kényelmet és könnyebbséget is nyújthatnak számunkra. A korlátozó hatásuk abban nyilvánulhat meg, hogy egyes esetekben az emberek elveszíthetik a választás lehetőségét vagy az autonómia érzetüket. Például, amikor az online platformok algoritmusai szűrik és személyre szabják a tartalmat, gyakran csak azokkal a véleményekkel és információkkal találkozunk, amelyek megfelelnek az algoritmusok által rólunk kialakított profilnak. Ez korlátozhatja a változatos gondolkodást és a különböző nézőpontok megismerését, ami hosszú távon csökkentheti a nyitottságot és társadalmi sokszínűséget.
Ugyanakkor az algoritmusok jelentős mértékben javíthatják is az emberek életét. Erre remek példa a személyre szabott ajánló- és keresési rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan és hatékonyan megtaláljuk azokat az információkat vagy termékeket, amelyek a leginkább relevánsak számunkra. Az automatizált folyamatok és döntések segítségével az algoritmusok csökkenthetik az emberi hibákat, és növelhetik a termelékenységet és hatékonyságot az üzleti és technikai területeken. Ezenkívül hozzájárulhatnak az emberek életminőségének javításához az egészségügyben, a közlekedésben, az oktatásban és más területeken. Például az egészségügyi diagnosztikai algoritmusok segíthetnek az egészségügyi problémák korai felismerésében, míg az oktatási platformok személyre szabott tanulási élményt nyújthatnak az egyéneknek az eredményesség növelése érdekében.
A téma kapcsán megkérdeztük Tari Annamária klinikai szakpszichológust és Keleti Arthur kibertitok jövőkutatót, akik számos alkalommal bizonyították már szakértelmüket, szakmájuk iránti elköteleződésüket, ráadásul pár nappal ezelőtt elmondták meglátásaikat a mesterséges intelligencia emberi viselkedés kódolására, modellezésére vonatkozó kihívásairól, hatásairól.
Arthur szerint az algoritmusokat és a számítógépeket évtizedeken át hideg logikájuk és emberfeletti számítási képességeik alapján ítéltük meg, ám a mesterséges intelligencia elmúlt 5-7 évében tapasztalt fejlődése évtizedekkel felgyorsította az ember és gép kommunikációjának fejlesztését.
„Az új AI modellek “emberszerűek” és a kérdés már nem az, hogy az algoritmusok mit tesznek az emberrel, hanem inkább az, hogy az ember mit kezd ezzel a helyzettel. Ezek a modellek IQ-ban megelőzik a legokosabb embereket, milliószámra olvastak el és néztek meg emberi alkotásokat, és olyan vizsgákon végeznek az emberek előtt, amelyeket élőlényeknek terveztek, nem gépeknek. Megnyílt tehát az út az előtt, hogy a gépeket az emberhez finomítsák. Az “új algoritmus” a gépi intelligencia, amelyből az ember kiváló tanácsadója, szakértője, munkatársa és egyre inkább úgy tűnik, hogy “embertársa” is válhat. Ez annyira futurisztikusan hangzik, hogy még a terület szakértőinek is szokni kell a gondolatot.”
S, ha már gondolat: Tari Annamária – a szakmájából kifolyólag is – eltérően gondolkodik a témáról. Egy Jamie Susskind idézettel kezdte a véleményformálást. A jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű gondolkodó ugyanis úgy tartja: „a digitális technológia valójában egyszerre növeli és korlátozza is a szabadságunkat”.
„Növeli, amennyiben korábban elképzelhetetlen dolgokat tesz lehetővé, gondoljunk az okostelefonunk megannyi applikációjára, de ez a szabadság valójában az algoritmusok korlátai közé van szorítva – mondja Annamária. – Óriási tévedés azt hinni, hogy az újonnan megkapott és gyorsan megszokható fejlesztések nem szorítanak szabályok közé minket. Csak épp ezeket természetes árnak tekintjük, és nemhogy nem lázadozunk ellene, hanem épp ellenkezőleg. A szabadságunk ebben a tekintetben csak egy illúzió. Valójában az algoritmusok irányíthatják az érzelmeket, a döntéseket és véleményeket. Elég csak a deep fake-re gondolni, amellyel jelenleg olyan fotót, videót vagy hanganyagot állíthat elő bárki, amilyet akar, és ha az elkezd terjedni, megjelenik a Google-keresőben, ahol aztán már senki nem kattint vissza harminc-negyven lépést, hogy kritikusan ellenőrizze a valódiságot. A veszély az, hogy úgy íródik felül a valóság, hogy észre sem vesszük, mert a szemünknek és a fülünknek akarunk hinni. A nem emberi rendszerek hatalma ellen egyelőre nincs védelem, úgyhogy csak a józan kritikai gondolkodás marad a felhasználó kezében. Ez pedig elég kétséges, hogy működni tud.”
A két elismert szakember az L20 podcast keretein belül hosszabban vitázik majd április 23-án 14:15-től a Digital-Media Hungary Ezüst termében. Erre a linkre kattintva, rövid kérdéseink megválaszolásával Te is „részt vehetsz” a beszélgetésben, hiszen az olvasók (és majd a konferencia résztvevőinek) véleményét is beemeljük a közönség előtt zajló L20 podcast felvételbe. Írd meg, Te hogyan vélekedsz a mesterséges intelligenciáról!
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
