A magyarok is megadták a Facebooknak, ami jár

2018. május 07. 14:57Kultúra

Kijött az első kutatás a közösségi oldal megítéléséről, ami már nem a legrózsásabb.

Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója a Digitális Talkshow Mindenkinek (DTM) című podcast műsorban ismertette elsőként az adatokat, amelyek a piackutató cég friss, április közepi, a DTM kérésére elkészített felméréséből származnak – hívja fel a figyelmet a 24.hu.

A felmérés azért is bír komoly jelentőséggel, mert hazánkban az elsőszámú közösségi oldal a Facebook. Kurucz Imre elmondta: a hazai netezők 85 százaléka van fent Facebookon.

A reklámok, azok a fránya reklámok

A magyar facebookozók többsége (55 százaléka) szerint komoly problémát jelent a személyes adatok kezelése, biztonsága a Facebookon. Az álhírek terjedését 78 százalék tartja komoly gondnak, míg a kamuprofilok jelenléte és aktivitása 70 százalék szerint jelentős probléma – hívja fel a figyelmet a cikk. Ugyanakkor az is igen beszédes, hogy a reklámok mennyiségét hasonló arányban tartják problémának, mint az adatvédelmi aggályokat.

Egyharmad saját bevallása szerint sem tesz eleget

A felmérés szerint a magyar Facebook-használók kétharmada állította, hogy eléggé odafigyel arra, hogy adatai és a facebookos tevékenységével kapcsolatos információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, igaz, maximálisan csak minden negyedik ember ügyel erre. A facebookozók harmada ugyanakkor még saját bevallása szerint sem tesz eleget azért, hogy adatai biztonságban legyenek. A nők valamivel körültekintőbbek e téren mint a férfiak, de a 18 és 29 év közöttiek is az átlagosnál óvatosabbak.

Alig hagyták ott a Facebookot

A botránynak egyéb következményei is lehetnek: bár csak kevesen (az ügyről tájékozottak kevesebb mint 2 százaléka) törölték vagy szándékoznak törölni emiatt a profiljukat, azok aránya már kifejezetten magas (40 százalék), akik változtattak/változtatnak valamit facebookozási szokásaikon, például annak kapcsán, hogy a jövőben milyen adatokat adnak meg, mit lájkolnak be, illetve mit posztolnak – írják. (Amerikában egy felmérés szerint 9 százalék volt az elhagyók aránya – a szerk.)

Kijön az iskolázottság

A kutatásból kiderült az is, hogy a facebookozók fele követ valamilyen hírportált, ennél azonban többen szoktak megosztani híreket a hírfolyamukban: 15 százalék rendszeresen, 49 százalék alkalmanként oszt meg híreket. Mások által megosztott hírre 21 százalék kattint rá rendszeresen, 69 százalék alkalmanként; továbbosztani pedig 11 százalék szokott ilyen hírt rendszeresen, 49 százalék alkalmanként teszi. A hírek megosztása az átlagosnál jellemzőbb az 50 felettiekre és az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőkre, míg a fiatalok ebben kevésbé aktívak. Ami különösen érdekes, hogy szép számmal vannak olyanok, akik anélkül reagálnak egy-egy megosztott hírre, hogy elolvasnák azt: 2 százalék rendszeresen, 8 százalék alkalmanként kommentel úgy hírt, hogy csak a címét olvassa el. És szinte ugyanezek az arányok figyelhetők meg a továbbosztást illetően is: 2 százalék rendszeresen, 9 százalék alkalmanként megoszt úgy hírt, hogy kizárólag a címét olvassa el.

Feleősség?

Abban a magyarok egyébként elég megosztottak, hogy mekkora felelőssége van az álhírek visszaszorításában a Facebooknak. A válaszadók 42 százalékának a Facebooknak is van felelőssége, ezért tennie kell valamit az álhírekért, 29 százalék szerint a Facebookot ugyan nem terheli felelősség, de azért jogos elvárás, hogy valahogy megpróbálja visszaszorítani az álhírek elburjánzását, 16 százalék szerint az álhírek terjedése egyértelműen a Facebook felelőssége és az ő feladata lenne megakadályozni ezt a jelenséget, további 12 százalék szerint pedig a Facebookot egyáltalán nem terheli felelősség, mivel ez csak egy platform, ahol minden vélemény teret kaphat.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!

Kultúra