A fiatalok aktuálisan legkedvesebb tátogós közösségi hálózatának használatával sokak szerint megnyitjuk az életünket a kínai kormány számára is, ez pedig társadalmi és személyes szinten is kockázatos lehet. Jól emlékszünk, az amerikai elnökválasztási és a Brexit kampányok megmutatták azt, hogy politikai befolyásolásra is jól használhatók a közösségi platformok, de az is intő jel, hogy a Facebook szinte havonta jelenti be, éppen melyik ország hány különböző ártó szándékú oldalát és profilját törölte ártó szándékú tevékenységek miatt.

Ilyen körülmények között tényleg ijesztőnek tűnik, ha egy diktatúra emberek százmillióinak életére lehet befolyással. Márpedig a TikTok kapcsán a vita tulajdonképpen erről szól, és tovább bonyolítja a kapcsolatukat az adatokat felhalmozó online szolgáltatásokkal.

Az ingyenes használatnak is megvan az ára
Abba ugyanis kezdenek beletörődni az emberek - legalább is azok, akiket ez a téma érdekel -, hogy az online platformok minden tudnak róluk. Általában megértették, ez az ára az ingyenes használatnak. Az időnkkel és a figyelmünkkel fizetünk, ez pedig a másik oldalon reklámbevételeket jelent.

Ezt viszonylag könnyű elfogadni, ráadásul a másik oldalon kapunk is cserébe valamit, hiszen nem kell fizetnünk (pénzt) azért, hogy videochatalhessünk a barátainkkal, ingyen megnézhetünk egy csomó vicces videót, de az algoritmusok még a kedvenc termékeinket és márkáinkat is rendszeresen megmutatják nekünk. Így biztos nem maradunk le egy jó kis leárazásról.

Ha egy másik oldalt nézünk, akkor is szerethetjük az online platformokat, hiszen cégek tömegének ad jó üzleti lehetőséget az, hogy keresőhirdetéseket tud futtatni, videók előtt tud reklámozni, vagy éppen a tömegek által görgetett feedekben tudja utolérni a leendő vevőit.

Ha csak idáig jutunk el, akkor mindenki boldog, hiszen az emberek élményeket és jó ajánlatokat kapnak, a cégek üzleti lehetőségekhez jutnak, a platformok üzemeltetői pedig növelik a bevételüket.

A gyakran felmerülő adatvédelmi kérdések azonban megbonyolítják a helyzetet.

2013-ban a világ attól volt hangos, hogy - sok más szolgáltatáshoz hasonlóan - a Google és a Facebook rendszeréhez egy hátsókapun keresztül hozzáfér az amerikai titkosszolgálat. Nagyjából 2016-tól folyamatosan kerülnek elő különböző adatvédelmi ügyek, amik közül a leghangosabb kétségkívül a Cambridge Analyticához és a Facebookhoz volt köthető.

Adatvédelem és titkoszolgálat
Az elmúlt egy évben pedig felnőtt egy új szereplő, aki hozta magával a saját adatvédelmi botrányait - és a saját titkosszolgálatát. Hiszen a TikTok ma már 800 millió felhasználóval rendelkezik, ezzel ez a platform 7. helyen van a világ legnépszerűbb közösségi platformok rangsorában. Ehhez hozzá jön, hogy a platform rendkívül dinamikusan növekszik, ráadásul azt a felhasználói csoportot vonja be legsikeresebben, ahol a legtöbb nagy közösségi hálózat folyamatosan elvérzik: a 18 év alatti fiatalokat.

Nem csoda, hogy biztonsági szakértők tömegei próbálja kideríteni, mit kezd azzal a rengeted adattal a TikTok, amit a felhasználóiról összegyűjt, és egészen ellentmondásos, sokszor rendkívül aggasztó információk látnak napvilágot.

A szakértők egyik része ugyanis azt a következtetést vonja le, hogy ugyanolyan hatékonysággal gyűjti az adatokat a TikTok, mint az összes többi nagy platform, de a kínai háttér, és az esetleges titkosszolgálati kapcsolat sokkal fenyegetőbb.

Más szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mélyebben kutat a telefonunkon a TikTok, több adatot küld haza, és ezt igyekszik minél jobban eltitkolni, ezért már csak ettől is veszélyesebb a többi platformnál.

Egyre többen tiltják le
Nem véletlen tehát, hogy egyre több cég tiltja meg a munkatársainak, hogy használják a feltörekvő kínai közösségi alkalmazást, India a teljes országban betiltotta a használatát 60 más appal együtt, és a jelek szerint az USA vizsgálata is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy ne lehessen TikTok-ozni az Egyesült Államokban.

A politikai szálak
Persze nehéz az egészet úgy vizsgálni, hogy ne vegyük észre a politikai szálakat. Tudjuk, India és Kína között is feszült a viszony, és persze az amerikai-kínai kereskedelmi háború is szed áldozatokat (elég csak a Huawei-re gondolni).

Ilyen körülmények között teljesen jogosan merülhet fel a kérdés, mit kezdjünk ezzel mi, hétköznapi emberek, akik csak a barátainkkal, vagy éppen a vevőinkkel történő kapcsolattartásra szeretnénk használni az online felületeket?

Mit kezdjünk ezzel, ha mi csak élvezzük a véget nem érő vicces videók, tátogós klipek áradatát a TikTok-on? Vagy ha éppen 18 év alatti célcsoportoknak szóló termékeink vannak, és őket ezen a felületen egyre könnyebben, egyre nagyobb tömegben tudjuk elérni közvetlenül, vagy akár egy jól menő - szintén 16 éves - influenceren keresztül?

A helyzet az, hogy erre most nincs megnyugtató válasz.

Ott, ahol politikai érdekek, gazdasági nagyhatalmak, multinacionális cégek csapnak össze, nehéz kiigazodni a szálak között. Még akkor is, ha a csata színtere nem a világ egy távoli pontja, hanem a saját zsebünk. Pontosabban az abban megbújó telefonunk. Mert ha tetszik, ha nem, az okostelefon a közösségi platformokkal összekapcsolva a legnagyobb kém eszköz, és ez a leginkább fenyegető kütyü mindannyiunk életére. Minden nyilvánvaló előnye ellenére. Ezért megéri minden hatalomnak harcba szállni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!