Az ünnepek már a nyakunkon. Egy újabb év, amikor szeretnénk meghitté varázsolni a szünidőt az egész családnak, energiát fektetünk a készülődésbe, a tervezésbe és a kivitelezésbe, remélve, hogy idén minden tökéletes lesz - írja a mindsetpszichologia.hu. A teljes odaadásunk ellenére mégis gyakran a karácsony bizonyul az év egyik legstresszesebb ünnepének. Nem sikerül tartani a határidőket, a gyerekeink nem élvezik a kiszemelt programokat, nem viselkednek az elképzeltnek és elvártnak megfelelően, a családtagok pedig elismerés helyett újra meg újra találnak kivetnivalót, amit megjegyezhetnek, elrontva ezzel a mi kedvünket is. Ismerős?

Statisztikák szerint a karácsony az utóbbi évtizedekben (különösen mióta a fogyasztóipar egyre nagyobb hatást igyekszik gyakorolni) látványos negatív hatást gyakorolhat az emberek mentális jóllétére. Ennek hátterében pedig sokszor az elvárások, a társadalmi/fogyasztói nyomás és a saját illúzióink állnak. Olyan elképzelések, melyekhez (akár felismerés nélkül is) annyira ragaszkodunk, hogy nem tudjuk miattuk meglátni és megélni a pillanat örömeit. Az alábbiakban bemutatunk pár ötletet, ami segíthet csökkenteni az általános feszültségek újraélését, és növelni a megélt pillanatnyi örömök számát.

Ünnepi triggerek

Ahhoz, hogy megelőzhessük az általános konfliktusok elhatalmasodását, először meg kell tudnunk magunknak fogalmazni, hogy mi az, ami számunkra az ünnepek kapcsán fontos és miért? Hogy együtt egyen a család? Hogy elismerést kapjunk a munkánkért, ötleteinkért? Hogy segítsünk egymásnak? És mindez miért fontos nekünk? Mit adnak, mit jelentenek a számunkra? Ha nem eszünk együtt, akkor nem szeretjük egymást eléggé? Ha nem dicsérnek meg, szerintük nem vagyok elég jó? Ha nem segítenek maguktól, alábecsülnek? Hisszük vagy sem, bármilyen általánosnak is tűnnek ezek a gondolatok, nem mindig olyan egyszerű rátalálni, hogy miért is olyan fontosak nekünk bizonyos jelenetek, hiszen ritkán gondolkodunk el rajtuk, a másiktól mégis automatikusan elvárjuk, hogy megértse.

Egy konfliktushelyzetben a felek általában más jelentést tulajdonítanak a történéseknek és a leggyakrabban ez okozza az ütközést.

Ha megtanuljuk felismerni, értelmezni, szétválasztani, majd pedig értőn megfogalmazni a saját gondolatainkat, hozzá kapcsolódó érzéseinket, rengeteget könnyíthetünk az életünkön. Rádöbbenhetünk, hogy az elvárásaink irreálisak, nem is annyira lényegesek, mint amennyire ragaszkodunk hozzájuk (társadalmi nyomás), vagy beteljesíthetők másképpen is. Minden más esetben pedig a saját érzéseink megfogalmazása a környezetünk felé, lehetőséget ad arra, hogy megértésre találjunk, és enyhítsük a szeretteinkre hárított („mit nem értesz ezen?”) nyomást is, ami őket is védekező állásba kényszeríti.

A kevesebb néha több. Karácsonykor végképp!

Az ünnepi készülődésben könnyű fókuszt veszteni. A környezetünkből ömlesztve érkeznek az újabb és újabb ingerek, amelyek fogyasztásra, ideológiák elsajátítására, valós vagy vélt társadalmi elvárásoknak való megfelelésre késztetnek minket. Nem csoda, ha elfáradunk, kimerülünk, feszültté válunk idejekorán, és a meghittség apró jelenlétét sem érezzük. Amikor elfog a szorongás, érdemes feltennünk magunknak a kérdést, hogy számunkra mit jelent a karácsony? Elrugaszkodva minden vallási, társadalmi vagy családi vonatkozástól, mi mit szeretnénk ünnepelni általa, milyen érzés átélésére vágyunk, és mit tehetünk azért, hogy ez az egy megvalósuljon?

Alapvető emberi szükségletünk, hogy kapcsolódjunk, hogy azt érezzük tartozunk valahová, ahol elfogadnak, szeretnek, értékelnek bennünket. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!