Kis pénz, kis piac, nagy pénz nagyobb lehetőség a hazai médiaszereplőknek hazánk médiapiacán. Vagy, így is írhatom: nagyobb bevétel, stabilabb növekedési pálya. A tőzsdén a részvények árait is az „adok-veszek” szabályozzák, nem? Lásd még a dinamikus árazás üzleti modelljeit. Egyre jönnek a külföldi streaming szolgáltatók, meg a többi globális szereplő, és nap mint nap leharapnak egy kicsikét a hazai médiapiac tortájából. Az a pénz, amit kivisznek... nos, abból nagyon kevés jön vissza a hazai médiapiacra, de dagasszák a kontinensen kívüli gazdaságokat. (Most ne mondja senki, hogy ez a kis lé ami tőlünk kimegy, az azoknak a gazdaságoknak aprópénz, mert nekünk viszont nagyon is sok.) A nézők, vagyis a médiafogyasztók meg ritkán -inkább sosem- lojálisak. Ha lesz elég pénz nagy lélegzetű műsorokra, még hosszútávon élvezheti kapcsolatát egymással a szent hármas: a nézők, a hirdetők és a tévések. Izgalmas beszélgetés Csikesz Erikával, akit gondolom senkinek nem kell bemutatnom. Jó olvasást kívánok.

A médiavásárlásoknál nem mindig úgy működik az árazás és a kereslet, ahogy a közgazdasági logika diktálja. Ennek okát a kereslet-kínálat mellett a reklámok hatásmechanizmusában és az ökoszisztéma egymásra épülő rétegeiben kell keresni. Interjú Mező Lászlóval, a EssenceMediaCom Magyarország ügyvezető igazgatójával

A könyörtelen igazság: az olcsó hazai reklám a hirdetőknek is sokat árt. A tévés hirdetéseknél várható jövőre, hogy sok év után reál mértékben is növekedni tudnak az árak. Hosszú évekbe telhet azonban, hogy a hirdetések ára elérje korábbi szintjét.