Mi lesz itt 2025-ben?

Mi lesz itt 2025-ben?
Hogy látja a jövőt a Z generáció? Az MTA felkérésére készült „Magyarország 2025” című tudományos ″jövőkutatás″ részeredményét mutatjuk most be.

Az MTA felkérésére készült „Magyarország 2025” c. tudományos kutatás részeredményét mutatják be szerzőink az alábbiakban.

A fiatal generációk médiához való viszonyáról számos előadást és kerekasztal beszélgetést hallgathatnak meg a siófoki Media Hungary konferencián május 10-11-én.


A Z generációs eredményeinket emelnénk ki, de a végleges mintában és eredmények közt az X, illetve Y generációt is vizsgáltunk (összesen 1510 fő), megnéztük mindhárom generáció jövőre vonatkozó elvárásait, ők miképp vélekednek, miben értenek egyet, miben nem.

Itt most nem mindegyik változóval, állítással foglalkozunk, csak azokkal, amelyek az elektronikus technológiai forradalomra, oktatásra, illetve párkapcsolatra vonatkoznak.

A Z generációs minta bemutatása

Az adatgyűjtés online kérdőívvel valósult meg 2015.04.27-2015.06.17. között. Az online kérdőíves módszertant megfelelőnek tartottuk a célcsoport eléréséhez, ugyanis a Z generáció nagy arányban érhető el online.

A megkérdezettek 43%-a férfi volt, míg 57%-a nő.

A megkérdezettek legnagyobb arányban általános iskolások és középiskolások voltak (829 fő 1996-2010 között született, tehát a Z generáció tagjai).

A kérdőív bemutatása

A kérdőívben 39 általános jövőre vonatkozó állítást, és 51 személyes jövőre vonatkozó állítást használtunk (melyeket a korábbi tanulmány előtt is teszteltünk már) és arra kértük a válaszadókat, hogy döntsék el, mennyire tartják valószínűnek a bekövetkezését 2025-re vonatkozóan.

Az 5-fokú, úgynevezett Likert-skálán a következő válaszok közül választhattak:

0% - Teljesen valószínűtlen, hogy bekövetkezik (0%, hogy bekövetkezik)

25% - Kevéssé valószínű, hogy bekövetkezik (kb. 25%, hogy bekövetkezik)

50% - Ugyanakkora eséllyel következik be (kb. 50%, hogy bekövetkezik)

75% - Nagy valószínűséggel bekövetkezik (kb. 75%, hogy bekövetkezik)

100% - Biztosan bekövetkezik (100%, hogy bekövetkezik)

A jövőre és médiahasználatra vonatkozó állításokat varianciaanalízis segítségével elemeztük (one-way-ANOVA).

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Z generáció hogyan ítéli meg a drogokat, az alkoholt, az azonos neműek házasságát, mit gondol a reklámról, az internetes társkeresésről, avagy mit gondol arról, hogy egy társsal fogja leélni életét.

1-100-ig terjedt a %-os válaszok lehetősége, a valószínűségi skálát fentebb már bemutattuk.

Nézzük, hogy van-e szignifikáns különbség az állítások tekintetében nemek és generációk között.

Az eredményekről  a következő táblázatban az általunk érdekesnek tűnő változókat mutatnánk be.

 

Tanulságok:

A táblázat érdekessége abban rejlik, hogy a megvastagított változókról (az egyneműek házassága legális, rendszeres drogfogyasztó vagyok, kövér vagyok, adót csalok, virtuálisan szexelek, az űrbe kirándulok) azt mondhatjuk, hogy szignifikánsan eltérnek a férfiak (jelen esetben fiúk), és nők (lányok) válaszai.

Másképp értékelik a helyzetet, és jelentősen el is tér a fiúk és lányok válaszainak átlaga. Habár sok válasznak eleve alacsony a százalékos átlaga, lásd: "Adót csalok" változó.

Egyértelműen látszik, hogy mindkét nem a több diploma mellett teszi le a voksát, ráadásul óriási volt a külföldre megyek tanulni, vagy dolgozni vágyók aránya (de a lekérdezés május –júniusban zajlott le, még a migrációs problémakör kibontakozása előtt, így a válaszok nem biztos, hogy ma ugyanúgy értékelhetőek), és a fiatalok úgy gondolják, hogy egyetlen párral élik le életüket (ez még X generációnál jelent meg erőteljesen), valamint a fizetésük átlag feletti lesz.

 

A Z generáció és mi várható 2025-ben összefoglaló ábrája

 

Forrás: saját szerkesztés

Férfi= kék, nő= narancssárga

Szerinted 2050 ehhez képest mennyiben lesz más?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak a távolabbi jövőről. Nyitott kérdést alkalmaztunk, és sajnálatosan azt tapasztaltuk, hogy döntően negatív véleményük volt...

Sőt, Z generációsok arról is beszámoltak, hogy talán meg sem érik 2050-et!?

Ez a válasz-halmaz kissé disztópikus, vagy antiutópikus jövőképet fest. 2050-ben vagy külföldre menekülnek a fiatalok, vagy azt várják, hogy "elengedjük magunkat teljesen", illetve sokak szerint a meg nem értettség lesz úrrá.

De kaptunk más válaszokat is: sokan az egyéni jólétre, a stagnálásra, vagy a fejlődésre tértek ki.

„Régen, mikor a Vissza a jövőbe trilógia megjelent, azt hittük, az autók tényleg repülni fognak 2015-ben. Most, hogy megértük ezt az évet, teljesen más a véleményünk róla. Szerintem 2050-ben sem fog sokkal másabb lenni az élet, mint most, maximum a technológiai eszközöket korszerűsítik tovább, ahogyan azt eddig is tették.” (Egy 1993-ban született nő)

A jövő kutatásának nehézsége

Amellett, hogy fontos tudnunk, miképp gondolkodnak a kitöltők a jövőről, hol látják magukat, mire látnak esélyt, milyenek az események valószínűsége, az egyfajta tükörkép magáról és a megkérdezett jövőbeli eseményekről.

Ami döntően befolyásolja a kitöltőket a jövőről alkotott véleményük kifejtésekor: milyen közeli az idő, amire rákérdezünk, mekkora a jelen és a közelmúlt eseményeinek befolyásoló mértéke, milyen generáció tölti ki, valamint milyen nemű a válaszadó.

Ebben a cikkben döntően Z generációs fiatalok válaszait mutattuk be, a három generáció (X, Y, Z) válaszainak elemzése, és eltérésének, hasonlóságának megvitatása szélesebb fókuszt biztosíthat.

A szerzők:

Bernschütz Mária, PhD,

Dörnyei Krisztina PhD,

dr. Nováky Erzsébet