Tomán Szabina, a Toman Diet alapítója és ügyvezetője meg tudta lépni a nemzetközi terjeszkedést, Romániában és Ausztriában is megjelentek. Külföldön a személyes ismertséget és márkát nem lehetett használni, ezért helyben elfogadott dietetikusokkal kezdtek együttműködni.

A Vodafone helyzete azért érdekes, mert korábban egy globális vállalat része volt, ma már a 4iG csoport tagjaként hazai tulajdonba került. Mint Bányai Tamás ügyvezető elmondta, ez abban segíti őket, hogy teljesen a hazai piacra tudjanak koncentrálni. A hazai vállalatcsoport azért előnyös, mert így digitális és it területen is erős háttér van.

Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója szerint fontos a közös kulturális háttér új piacokra lépéskor, ezért lehet előnyös a régióban terjeszkedni. Ezt segítheti, ha ehhez van támogatási ösztönző is. Az is segítséget jelent, ha jelen vannak már más magyar vállalatok - márpedig a MOL és az OTP sok térségbeli országban ott van.

Eltérő a vállaltok lehetőségei és hozzáállása is méret szerint is. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint méret szerint teljesen más segítségre, finanszírozásra van szüksége a kkv-knak. A 800 ezer magyarországi vállalkozásból közel félmillió leginkább nanovállalkozásnak tekinthető: amikor a fodrász vagy taxis céget alapít, de tulajdonképpen ők saját fizetésükért dolgoznak. Van nagyságrendileg 50 ezer mikrovállalkozás , 50 ezer kisvállalkozás, 50 ezer közepes vállalat, míg 5 ezer nagyobb vállalat.

Az egyik vezető magyar webkereskedőt, az Extreme Digitalt alapító Várkonyi Balázs társaival idén nyáron vette át a Vatera és a Jófogás piactereket. Úgy gondolja, hogy a hazai vállalkozói szféra kissé elmaradt a nemzetközi terjeszkedésben. Az online cégeknek nagy lehetősége van ebben, és gyorsan be tudják hozni a lemaradásukat. 2023-ban nagyban megnőtt a határon átnyúló értékesítés piaci potenciálja, érdemes minél többeknek foglalkozni ezzel. De eddig inkább a külföldiek jöttek ide, érdemes a magyaroknak is elindulni.

Nehéz azonban a gyorsan változó piaci környezetben, technológiai és gazdasági változások között hosszú távont tervezni. Tomán Szabina a cégalapításkor még öt éves üzleti tervvel indult, ma nem nagyon mer másfél évnél hosszabb távra előre tervezni. Az induláskor még csakis a személyes tanácsadással egybekötött értékesítésben hitt, de már csak a Covid és sok más külső váltoás miatt muszáj volt az online értékesítés felé nyitni, átalakítani az értékesítési csatornákat. Bár sok a változás, de mindig érdemes több lábon állni, kell hogy legyen egy B-verzió.

A nagyvállalatok szempontjából fontos a tervezés, de ennél is fontosabb, hogy a változások, akvizíciók után is maradjanak a fogyasztók, ők legyenek elégedettek. A tervezésnél is fontos szempontnak kell lennie a HR-nek, hiszen ha nem maradnak a cégnél a kollégák, akkor nehéz sikeresnek lenni. Tehát az üzleti tervezés mellett az emberi oldalra is kiemelten kell figyelni. Különösen fontos ez a kérdés a külföldi bővülésnél, mennyire tudnak megbízni egymásban a leányvállalat dolgozói és a felvásárló cég kollégái.

A vállalatfejlesztés nagyon fontos, de egyben nehéz feladata a delegálás – amit kkv-vezetők hajlamosak figyelmen kívül hagyni. Egy szervezet csak akkor tud dinamikusan növekedni, ha a vezető át tudja adni feladatait, nem mindent saját maga akar megoldani. Ha nincs meg a cégvezető bizalma a kollégái felé, az a növekedés gátja lesz.

Többféle vezető van, van akinek a szakmai képességei, míg másoknak a people manager képességei kiemelkedők – ideális esetben egyben van meg mindez.. Nagyon fontos, hogy mindkét megközelítés meg lenegyen egy cégnél, és lehessen motiválni a kollégákat.

Alapvetően a pénz miatt jár be dolgozni mindenki, de nagyon nem mindegy, hogy ezt mással is ki lehet egészíteni, és hogy mennyire motiváltak a kollégák. Felértékelődött a munkahelyi kultúra szerepe – olyan apróságok is döntőek ebben, hogy tegeződés vagy magázódás a jellemző, mennyire adott a home office, a munkaszervezés szabadsága. A munkaerő megtartásának a soft eszközök egyre fontosabb szerephez jutnak.

Másik fontos fejlődési lehetőség a magyarországi vállalkozási kultúrában a kudarctól való félelem. Nem szabad megtorpanni, kell tudni kockázatos döntéseket hozni – de persze nem felelőtlenül. Be kell tudni határolni, hogy milyen tere van az esetleges bukásnak, és nem szabad a vállalható kockázatoktól megijedni – ezekből tanulni, építkezni fog a szervezet.

Fel kell ismerni a vállalkozásoknak az új fogyasztói trendeket, mert akik elsőként veszik észre, azok tehetnek szert versenyelőnyre. Kétségívül ilyen trend a környezettudatosság Nehéz azonban kitűnni a nagy zajban, amiben ráadásul számos nagyvállalat erősen tudja mondani a nem túl megalapozott üzeneteit. Hiába készít egy kkv sokkal fenntarthatóbb terméket, ad jobb megoldást – a zöldnek mondott üzenetekkel túltelített fogyasztók nehezen tudják eldönteni, hogy ki mennyire mond igazat.

Ennek kapcsán Tomán Szabina a csomagolásmentes üzletek példáját hozta fel: hiába sokkal kevesebb ezeknél a csomagolás, a koncepció nem tudott működni itthon. A banki finanszírozás szabályai viszont minden vállalkozást a fenntarthatóbb működés felé fognak tolni a jövőben. Valós változást a pénzügyi szakemberek pedig attól várnak, ha meg lesz a még jelentősebb pénzügyi ösztönző.

Nagyon jelentős kihívás lesz az ESG megfelelő kezelése – félő ugyanis, hogy ez nem a fenntarthatóságot segítő hasznos eszközként fog működni, hanem a piaci belépési korlátként. Azonban mindenképpen kell foglalkozni ezzel a hazai kkv-knak is, hiszen minél előbb foglalkoznak vele, annál jobb válaszokat tudnak adni. Intő példa lehet a GDPR esete, amit jelentős költség mellett a legtöbben az utolsó pillanatban, magas költsége mellett ültették át a gyakorlatban.

A beszélgetést Hegyi Nóra vezette.

Az Internet Hungary-től készített videó-összeállításunkat alább tekintheti meg:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!