Vita is volt, nem is kicsi! – Az Internet Hungary startup szekciójából jelentjük - Startup - DigitalHungary – Ahol a két világ találkozik. Az élet virtuális oldala!

Vita is volt, nem is kicsi! – Az Internet Hungary startup szekciójából jelentjük

2013. október 25. 07:30Startup

Az 1300 fős Internet Hungary 2013 konferencián, a „legnyüzsgőbb kisteremben” már fél tizenkettő előtt el kellett kezdeni az előadások folyamát, mivel a startup világ évről-évre több előadóval, és ami külön szerencse, egyre több nézővel, kíváncsiskodóval képviselteti magát Magyarország legnagyobb internetes rendezvényén. Jelentjük, a 2012-es izgalmakat idén újra sikerült megismételni: a fél háromig tartó „műsorfolyam” során folyamatosan telt színültig a terem. Az előadásokat két rendkívül izgalmas és építő vita színesítette, amely a startupok és a tőkések közti örök ellentmondások mellett a magyar rögvalóság akut problémáira is rávilágítottak. De ne szaladjunk ennyire előre.

A nyitóelőadásban a Figyelő hetilap egyik szerkesztője, Halaska Gábor ismertette a lap eddigi Jeremie befektetésekkel kapcsolatos kutatását, amelyből kiderült, hogy még a felkészült szakmabeliek sem tudják igazán, hogy milyen cégekbe fektettek tőkét 2010 óta a Jeremie alapok. A lap 73 Jeremie tőkebefektetéssel érintett cég adatait böngészve arra a következtetésre jutott, hogy az információtechnológiai, a biotech, a divat vagy a médiacégek mellett, sőt szokszor azok helyett, 2012 végén a hagyományosabb iparágak (például vegyi gyártás, gyógyszeripar) üzletileg sikeresebbek voltak, mint a széles körben ismert Jeremie startupok!

A „következő Facebook” típusú startup cégek nem, illetve alig találhatók a félidős (hiszen a Jeremie befektetések még évekig az alapoknál maradnak) toplistákon. A cégmérlegek felhasználásával bevételnövekedést, illetve üzemi eredmény rangsorokat készített a Figyelő. Ebből kiderült: az első helyeken javarészt ismeretlen cégek vannak.

A lengyeleknél van piac

Az érdekes felvezetést követően többnyire kifejezetten a média, illetve az internet világában mozgó startup cégek léptek porondra. A sort a Liveinfótól Ószabó Attila nyitotta, aki jó ellenpélda volt, hiszen innovatív cég, és viszonylag frissen kapott Jeremie befektetést az Euroventures-től. Az online videós piacon mozgó magyar cég azért keresett tőkét, mert Magyarországon a vártnál hamarabb ütközött kemény falakba. Az online videókban elhelyezett hirdetések a teljes online hirdetési piacnak mindössze 0,4 százalékát képviselik náluk, minközben Nagy Britanniában jellemzően 20-30 százalékos ez az arány, ráadásul az utóbbi években évi 50 % körüli növekedési ütemet produkált a szegmens. Persze a Liveinfó nem egyből a brit piacot támadta, csupán a lengyelt, amely 26 millió eurós piacméretével éppen „csak” 26-szorosa az egymillió eurós magyar szegmensnek. Ószabó Attila szerint Jeremie tőkét csak annak a vállalkozásnak érdemes bevonnia, amely ki akar lépni a határon túlra.

Ne tojást, kifejlett struccot vigyél!

László Gábor a Mymangoo egyedi videós szájt alapítója fontos vállalkozói alapelveket osztott meg a közönséggel. Egyik példájában egy 1990-es VW Golf Country modellt mutatott be. Az emelt hasmagasságú autó volt anno az első szabadidő terepjáró, ám a hangos siker helyett csúfosan megbukott, mert túl korán érkezett az észak-amerikai piacra. Az időzítés fontossága mellett a csapat összeállítását emelte ki: „az Ocean 11 című film első fele másról sem szól, mint a csapat összeállításáról; amint felbukkan egy új feladat, megkeresik ré a legeslegjobb szakembert; sajnos a startupok ezt az egyszerű lépést sokszor nem eléggé körültekintően teszik meg” - figyelmeztetett az évtizedes cégalapítói múlttal rendelkező László Gábor. Harmadik intelmét is remek példával illusztrálta: nem szabad a reménybeli befektetőnek, szakmai partnernek egy tojást az asztalára rakni, majd győzködni arról, milyen szép és nemes sólyom, strucc vagy sas kel majd ki belőle. Saját erőből kell eljutni addig, ameddig csak lehet, és már életképes céggel házalni tőkével rendelkező partnereknél.

A középvezetőket el kell felejteni!?

Igen élvezetes előadást tartott Kovach Anton, ukrajnai születésű üzletember is. A Karma Platform nevű cége bejutott a Bloomberg GROW nevű, londoni befektetési fórumba, sőt három forduló óta sikerrel maradtak is benn. A kamaszként neki idegen környezetbe, Magyarországra került Anton fiatalkorából vett példával hangsúlyozta az alkalmazkodóképesség, az agilitás fontosságát a kisebb cégek életében. A Shiwaforce céggel a Deloitte Fast 50 listra már 2010-ben berobbanó Kovach Anton a szervezeti rugalmasságot emelte ki: cégében a középvezetői szintek megszüntetésével és 5-6 fős, projekt alapon szerveződő, startup-szerű csapatok bevetésével 3 év alatt 300-400 százalékos növekedést sikerült elérniük. Igaz az emberek felelősségtől való félelme nem várt akadályokat jelentett, de Anton szerint aki fél a felelősségtől, az ne dolgozzon agilis cégnél. Egyébként Karma Platform nevű szoftvermegoldásuk éppen a kis cégeknél hivatott modern projektmenedzsmentet meghonosítani, méghozzá az Excel program alapjain.

A végletekig egyszerűen

A jó kis szekciót szerencsére külföldi előadó, a szilícium völgyben élő, igaz osztrák származású Fabian Geyrhalter színesítette. Szerinte a starupok sikereinek alfája és ómegája a kezdetek kezdetétől történő tudatos márkaépítés. Ha pedig ez elmaradt és nem jönnek a számok, akkor az azonnali 180 fokos fordulat segíthet. „Fake it, until you make it” (kb. kamuzz, amíg meg nem csinálod az igazit) idézte az amerikai starupok egyik alaptézisét Fabian Geyrhalter. Különbözz és hass az emberek érzelmere, foglalható össze két szóban a hitvallása. Példaként a TOMS cipőket hozta: az egyszerű vászoncsukák azzal tűntek ki az ezer és egy hasonló közül, hogy feltalálták az „egy plusz egy” modellt. Ha valaki náluk vásárol egy pár cipőt, egy ugyanilyen pár jut egy hátrányos afrikai ország egy szegény lakosának is. A pofonegyszerű ötletet azóta rengeteg cég másolja. Főként a szoftvereseknek és a webfejelsztőknek szólt másik tanácsa: „keep it simple stupid (kiss)” azaz egy márka weboldala vagy egy szoftver ma akkor ér el áttörést, ha a végletekig le van egyszerűsítve a felület, amelyen keresztül az ügyfelekkel kommunikál a márka, a termék, a szolgáltatás.

A nap fénypontja

Bár néhányan elmentek ebédelni, a bent maradt több tucat vendég hálát adhatott jó érzékének, hiszen Kádas Péter (a StartUpdate blog megmondóembere, tapasztalt vállalkozó) és Zsembery Levente (az X-Ventures Jeremie alapkezelő vezetője) új szintre emelte a pro/contra vitaműfajt. A levegő izzott: Péter minduntalan próbálta sarokba szorítani Leventét, mondván: a magyar tőkések ellehetetlenítik a startupokat, azok jobban tennék, ha egből Amerikában keresnék a boldogulásukat. Zsembery Levente elvben egyetértett azzal, hogy az informatikai startupoknak kint sem ért körülnézni, ám aláhúzta: a hagyományos iparágak vagy például a biotech cégek az egységes európai piacon is nőhetnek akkorára, ami a Jeremie alapok számára kiváló megtérülést biztosít. Kádas a jó kinti piaci kapcsolatok hiányát kérte számon, és élesen bírálta a befektetési gyakorlatot is, illetve azt, hogy olyan magas tulajdonrészt kérnek a tőkealapok, hogy nem marad lehetőség a következő körös befektetőknek. A pattanásig feszült, pörgős hangulatot végül meglepően baráti kézfogás zárta, sőt még egy-egy őszintének látszó, pajkos mosolyra is futotta a végére.

És a vita újra fellángol...

A vitafolyamat csak tíz percre törte meg Turcsán Tamás startup guru rövid, ám frappáns előadása arról, mit is rontanak el a hazai startupperek. Az ezt követő, szintén Turcsán Tamás vezette kerekasztalban immár szélesebb körben folytatódott a Kádas-Zsembery vita. Halász Iván, a Finext tőkealaptól „kezdeményező” helyett „követő” típusúnak írta le Magyarországot. Igaz viszont, hogy „pénz hiányában mégis iszonyatosan megnő a kreativitás”. Felmerült, hogy miért tart hosszú hónapokig, sokszor fél évig is, mire az ígéretes és jó projektek tőkét kapnak. Zsembery Lenevte sietett az alapok védelmére: napra-hétre lebontva végigmesélte a számos egyeztetést kívánó folyamatot. Később hozzátette: nálunk generalista alapok működnek, hiszen nincs akkora a piac, hogy egy-egy területen legyenek szakértők a befektetési alapok. Éppen ezért a befektetési feltételek is igen változók, nem lehet egységes befektetési elveket, számokat nyilvánossá tenni. Károlyi Antal üzleti angyal szintén nem dicsérte az alapokat, ahogyan az első széksorba „visszaszorult” Kádas Péter sem állta meg szó nélkül Halász Iván és Zsembery Levente egyes kijelentéseit, fordulatait. A sodró lendületű vitának végül csak a következő, e-kereskedelem szekció résztvevőinek szúrós pillantása, és a lejáró óra „Time is Up!” pirosan villogó felirata vetett véget. A folyosón még fél óra hosszat folytatták néhányan az élénk véleménycserét és páran megállapították: jövőre újra itt lesznek...