A tőkebefektetővel való együttműködés feltételeinek teljes körű megismerhetősége, az átlátható és kiszámítható tőkebefektetési folyamat, a reális és teljesíthető feltételek és hozamelvárások, valamint a tervezhető és rugalmas feltételek szerint alakuló kilépés a befektetési időszak végén; ezek a legfontosabb szempontok a növekedésüket kockázati tőkéből finanszírozni kívánó kis- és középvállalkozások számára a megfelelő tőkebefektető keresésekor. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. többek között a hazai tőkepiac elvárásait és igényeit kutató felmérése mintegy 100 kockázatitőke-piaci szereplő (tőkebevonáson átesett vállalkozások, tőkebefektetőt kereső cégek, tőkebefektetők) 2016 első felében került kiértékelésre.

A megkérdezettek túlnyomó többsége fontosnak tartja továbbá a szakmai-üzleti szempontok érvényesülését és a gyorsaságot a tőkebevonásról való döntésnél, az objektív szempontok szerint történő cégátvilágítást, a tőkebefektető felelősségvállalását a tőkebevonások eredményességéért, valamint hogy a tőkebefektetések növeljék a hitelfelvétel és a pályázatok elnyerésének esélyét.

„Ahhoz, hogy egy tőkeprogram hatékonyan és célszerűen működjön, fontos látni a hazai kkv-kör elvárásait és igényeit. Ma Magyarországon több ezer olyan vállalkozás van, amely kockázati tőke megfelelő felhasználásával növekedési pályára állítható, azonban ezek nem homogén kört alkotnak. A cégek képességei, céljai és lehetőségei különböző tőkekonstrukciók kialakítását teszik szükségessé” – hangsúlyozta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök–vezérigazgatója.

Hozzátette: „Eddigi, öt éves működése során az SZTA arra törekedett, hogy a piaci igények alakulása mentén egyaránt tőkét tudjon biztosítani az innovatív, valamint a hagyományos iparágakban tevékenykedő ígéretes vállalkozások számára is. Ezért is könyveljük el fontos sikerként, hogy kezdeti tőkekonstrukciónkat az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján olyan továbbiakkal tudtuk kiegészíteni, amelyek a fiatal vállalkozások számára biztosít 100-200 millió forint értékű tőkeforrást, és amelyek a magántőke nagyarányú mozgósítását is lehetővé tették. Így az SZTA révén ma már számos olyan, különböző iparágakban tevékenykedő, korai és késői fázisú magyar vállalkozás növekszik uniós forrású kockázati tőkéből, amely az Alap tevékenysége nélkül aligha tudott volna finanszírozási forráshoz jutni. És természetesen ezért tartottuk fontosnak, hogy az érintettek megkérdezésével levonjuk a tanulságokat, és felmérjük a kkv-k igényeit és céljait a jövőre vonatkozóan.”

Az SZTA felmérése a tőkebefektetéssel, illetve tőkebefektetővel szemben támasztott elvárásokra is rákérdezett.

· A megkérdezettek 84 százaléka számára fontos, hogy a befektető kisebbségi tulajdonban maradjon a vállalkozásban.

· 71 százalékuk inkább stratégiai szintű bevonódást vár el a tulajdonostárstól, mint operatívat.

· A cégek szerint a tőkebefektetéseknek mind a termékfejlesztést, mind a piacbővülést finanszírozniuk kell, de utóbbit többen preferálták a megkérdezettek közül.

· A válaszadók 78 százaléka szerint fontos, hogy egy tőkebefektető megfeleljen a versenyszféra sztenderdjeinek, negyedük szerint pedig az állami sztenderdek figyelembe vétele is fontos.

· A felmérésből az is kiderül, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tevékenysége a legtöbb szempont szerint közel áll a válaszadók tőkebefektetőkkel szemben támasztott elvárásaihoz.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!