
Az emberek nagy többsége 14-18 évesen még nem tudja, hogy pontosan mivel is szeretné tölteni életének következő 50-60 évét. Pedig sokan ekkor teszik meg az első igazán nagy lépést, amikor is eldöntik, hogy folytatják-e és ha igen milyen intézményben a tanulmányaikat. Természetesen manapság nincs arra garancia, hogy azt a munkát fogják végezni, amit tanultak.
Sokszor a szülők elvárásainak megfelelve vagy a munkaerő piaci lehetőségeket felmérve próbálnak sikerszakmát választani. S közben nem mérik fel, hogy mi is az amiben igazán jók lehetnénk. Ha tisztában vannak önmagukkal, készségeikkel, képességeikkel, és mernek elég bátrak lenni, akkor nemcsak sikeresek, hanem boldogak is lehetnek a munkájukkal.
A kérdés már csak azért is izgalmas, mert egyre több egyetemi oktatótól hallom, hogy a hallgatók többsége egyáltalán nem akar saját vállalakozással foglalkozni, inkább a multik világában szeretnének érvényesülni. Természetesen ennek a logikának is van alapja, ha az oktatás és a vállalkozi kultúránk nem kínál kellőképpen vonzó alternatívát a saját vállalkozás, a globális gondolkodás megteremtéséhez.
Dara Péter blogposztja néhány igencsak hasznos és átgondolásra érdemes tanácsot, gyűjtött, össze a kérdéssel kapcsolatban érdemes elolvasni a tehetségről felvetett gondolatait.
A blogbejegyzésből csupán egyetlen mondatot emelnék ki, mert számomra üzenetértékű: "Addig ugyanis, míg valaki nincs igazán tisztában önmagával, erősségeivel, gyengeségeivel, saját mozgatórugójával (motivátorával), addig sokkal nehezebben fog boldogulni az életben. Még kevésbé fog tudni változtatni az életén."
![]() |
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!