Mennyit ér egy kapzsi tanácsadó, egy komoly tőkét ígérő befektető? Pontosan annyit, amennyi hasznot a projekted számára hozhat. A pénz hiányában szenvedő startupok legtöbbször előnytelen kompromisszumokra kényszerülnek azokban az országokban, ahol nincs kultúrája a tőkebefektetésnek. Igen, Magyarországon is.

Különösen nagyok az anomáliák abban a tekintetben ha a nagy rizikóra hivatkozva itthon több befektető, a részben EU-s pénzekből úgy fektet be, hogy cserébe többségi tulajdont szerezne. 50-70 százalékot adni egy befektetőnek kész öngyilkosság. Az ilyen borzasztó tulajdonrész vesztés egyáltalán nem jellemző Amerikában. A több lépcsős befektetési modell esetében elképzelhetetlen is, mivel a befektetések egymásra épülnek.

Az első körös befektetésekben általában nem szokás 10 százaléknál többet kérni. Ez egy logikus és reális seed, preseed indulást tesz lehetővé.

Mennyit ér a tanácsadó?

Az amerikai modellben külön poolt alakítanak ki a tanácsadók számára, amelyben 12-15 százalékot tartanak fenn az értékes üzleti tanácsadóknak. Ebből a kevésnek tűnő tulajdoni hányadból több nagy tapasztalattal rendelkező tanácsadó is megnyerhető. A hazai gyakorlat ezzel szemben a sikerdíjat részesíti előnyben, amely rendszerint a tanácsadónak előnytelen hiszen a saját munkáját önmagának kell meghitelezni, akár hónapokig.

A tanácsadó nem 8 órás állás, ne akarjuk hagyományos munkatársként értelmezni a munkáját. Ő az aki, ha profi egy telefonnal sikerre viszi a céget. A kapcsolataiból határozzuk meg az értékét.

Mennyi az annyi?

Ha összeadjuk az alapítók érdekeltségeit valahogy úgy kellene befektetőt találni az első lépésben, hogy a seed fázisban ne veszítsünk 15 - 20 százaléknál többet. Ez az induláshoz elegendő első befektetés akkor hatékony, ha a befektető nem csak pénzzel, hanem továbbsegítő kapcsolatokkal is képes a csapat sikerét megalapozni.

Számos esetben a következő körben ezek a korai fázisú befektetők még nem szállnak ki a vállalkozásból, mivel a cégérték ekkor még nem sokszorzódik.

A százalékos kérdések azért is izgalmasak, mivel a befektetők pontosan tudják, hogy meddig motiváltak az alapítók. Kivásárolni csak akkor szeretnek bárkit, ha már látható, hogy merre mozog a cégérték, mekkora a piac, milyen potenciál van a termékben, szolgáltatásban.

Az egyenlet tehát végül valahogy úgy áll össze, hogy 15 százalékból több tanácsadót is kaphatsz, ha ügyesen lavírozol, ezért cserébe komoly és értékes skillekkel gazdagíthatod a csapatot. A befektetőt itthon gyengébb feltételekkel, külföldön nehezebben, de jobb feltételekkel cserkészheted be. Persze mindenkinek más válik be, de az biztos, hogy a jól elosztott részesedések a sikert megalapozó tényezőnek számítanak.

Az alapítók dilemmája tehát a szükséges pénz, az elérhető kapcsolatok és a megfizethető munkatársak körül körvonalazódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!