Van egy milliárd dolláros startup ötletem, már csak befektető kell. Nem igaz?
De nem ám. A megvalósítás elkezdése csak a sokadik lépés, a tőkebevonás pedig még jóval ezután jön.

Pedig azt hallottam, hogy minden sikeres startup alapja egy remek ötlet.
Ez így igaz is, csak de sajnos a valóság az, hogy az életképtelen ötletek 99%-a is remek ötletnek tűnik az elején. De egy jó ötlet sem garancia önmagában a sikerre, nem alaptalan a rengeteget hangoztatott startup közmondás: “Az ötlet semmi, a megvalósítás minden”. Erre visszatérünk még.

És honnan tudjam, hogy az ötletem milliárd dolláros, vagy pedig egy kanyi vasat sem ér? Előre sehonnan. És a befektetők sem. Pont ezért igen ritka, hogy csupán egy ötletre bárki pénzt ad. Persze vannak kivételes esetek.

Tudok programozni. Akkor ezek szerint csapjak bele és valósítsam meg?
Jó nyomon jársz, de ebben a fázisban még jobban járnál a szerencsejáték hagyományos formáival. Sokkal eredményesebb stratégia, ha kezdetben az erőforrásaidat az ötlet validálására fordítod.

Validálás? Az mit jelent?
Azt jelenti, hogy mérhető eszközökkel megvizsgálod, hogy az ötleted életképes-e a piacon. De az ötletet, mint a startup siker legfontosabb tényezőjét, amúgy is jobb, ha elfelejted.

Ha nem az ötlet, akkor mi a startup siker fokmérője?
Az egyetlen dolog, ami egy startup sikerét meghatározza, az úgynevezett product-market-fit. Azt jelzi, hogy a terméked mennyire elégíti ki egy jól behatárolható piac igényeit.

Miért ennyire fontos a product-market fit?
Ez puszta kapitalizmus. Ha olyasmit árulsz, ami senkinek sem kell, kudarcot fogsz vallani. Ez az egyetlen tényező, amely kivétel nélkül minden látványos sikert elért startupban közös, és ennek hiánya jellemző a legtöbb sikertelen vállalkozásra.

Honnan tudom, hogy elértem a Product-Market Fitet?
Ha ezt a kérdést fel kell tenned, akkor még nem érted el. Ha elérted, azt rögtön észreveszed, méghozzá abból, hogy a termékedet viszik, mint a cukrot. Ha fizikai terméket árulsz, elkapkodják a polcokról. Ha digitális terméket, akkor annyi a felhasználó, hogy alig győzöd szerverkapacitással. Dől a pénz a bankszámládra, újságírók keresnek, befektetők ajánlkoznak.

Meggyőztél, ez mind remekül hangzik. Hogyan kell elérni?
A rossz hír az, hogy az ötlettől a product-market fitig eljutni igen küzdelmes és fáradságos folyamat. A startupok jelentős részének sosem sikerül, beleértve sok befektetést bevont céget is. A jó hír az, hogy ha magadévá teszed azt a szemléletmódot, hogy nem a termékből, hanem a piacból kell kiindulni, akkor már előrébb vagy, mint a startup-kezdeményezések túlnyomó többsége.

A piacból kell kiindulni? Szóval meg kell őket kérdezni, hogy megvennék-e a termékemet?
Jó nyomon jársz, és ez is sokkal jobb, mint ész nélkül belefogni a fejlesztésbe. De még ennél is jobb stratégia a kezdetekkor azt felmérni, hogy mire van szükségük. A konkrét termékötletet jobb nem is említeni, mert torzítaná az összképet, és sok értékes információmorzsától fosztanád meg magad.

Na de mi van Henry Forddal és a gyorsabb lovakkal?
Valóban Fordnak tulajdonítják azt a kijelentést - tévesen - , hogy ha megkérdezte volna az embereket, hogy mire van szükségük, akkor azt válaszolták volna, hogy gyorsabb lovakra. De ha egy kicsit mélyebbre megyünk az elméleti piackutatásban, és megpróbáljuk azt feltárni, hogy miért, hamar kiderül, hogy a lovakkal rengeteg más probléma is volt (etetésük, tárolásuk, karbantartásuk körülményes és gazdaságtalan volt, és a lóürülék takarítása az utcákról komoly logisztikiai kihívást jelentett)

Tehát keresni kell olyan problémákat, amelyeket a termékem meg tudna oldani?
Ez a megközelítés, a “megoldás, ami problémát keres”, a legjobb módja, hogy olyan messzire kerülj a product-market fittől, amennyire csak lehetséges. Mint fentebb említettem, a termékötletet a kezdeti fázisban jobb teljesen elfelejteni.

Mit érdemes helyette csinálni?
Sokkal eredményesebb út, ha beszélgetsz a célpiac képviselőivel. Lehetőleg minél több különböző emberrel.

Időigényesen hangzik. Nem lehetne inkább küldeni egy kérdőívet?
Időigényes, de gondolj bele, mennyi időt pocsékolnál el, ha éveket töltenél egy olyan termék kifejlesztésével, ami végül senkinek sem kell. Lehet és célszerű kérdőívet is küldeni, de ez főleg akkor visz előre, ha konkrét számokra, statisztikai adatokra van szükséged. Ekkor is inkább kiegészíti és alátámasztja a mélyinterjúkból szerzett információkat.

Miért ennyire hasznos egy mélyinterjú?
Egy égető, megoldatlan probléma megtalálása olyan, mint az aranybányászat. A kérdőív csak a felszínt kapargatja, de egy beszélgetés folyamán igen mélyre lehet ásni. A felszínen általában vagy nincs már arany, vagy nagyon sokan pályáznak ugyanarra a lelőhelyre. A mélyinterjú legnagyobb ereje az, hogy fel tudsz tenni nyílt végű kérdéseket.

Miket kérdezzek a mélyinterjún? Mik a következő lépések, ha beazonosítottam egy fontos problémát?
Ezekre és ehhez kapcsolódó kérdésekre kapsz választ a következő részben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!